Amikor a mesterséges intelligenciáról (AI) beszélünk, nem elég csak a technológiáról gondolkoznunk. Az AI alapvetően hatja át, ahogy a közösségeink működnek, és nem fenntartható, hogy az AI-modelleket futtató szerverparkok energiaigénye akkora, mint egész Argentínáé. Beszélgetés egy remélt szép jövőről Tilesch Györggyel és Erik Slootennel, az EY újonnan létrehozott AI tanácsadói központjának vezetőivel.

Egy amerikai cég rendszergazdája nemrég létrehozott egy automata AI-ügynököt, aminek azt a feladatot adta meg, hogy „oldja meg a hálózat lassúságát”. Egyszerű, de mégis nagyszerű húzás, de csak első blikkre. Ugyan a megoldandó probléma elég világos volt, viszont a szükséges keretek definíciójára nem fordított sok figyelmet a programozó. Mit csinált az AI? Fogta magát, admin jogokat szerzett és ledobált mindenkit a hálózatról. „Elérte amit kellet? El. Úgy ahogy azt el kellett volna érnie? Nem.” Az anekdótát Tilesch György meséli el, aki Erik Slootennel együtt vezeti az EY Magyarország szeptemberben elindított mesterséges intelligencia (AI) tanácsadói központját, az EY AI Confidence-t. „Megfelelő alkalmazkodási stratégiák nélkül az ember-AI kapcsolat halálra van ítélve” – teszi hozzá Erik. A példa jól szemlélteti, hogy egyszerű dolgok esetében is gyorsan kicsúszhat a technológia irányítása az emberek kezéből.

Nemcsak mesterséges, de kiterjesztett is

A magyar-amerikai származású Tilesch György – aki a Forbes Tech Summit-on is előad idén – több mint 14 évet töltött a Szilícium-völgyben vállalatvezetőként és tanácsadóként technológiai, innovációs és AI területeken. „Karrierem elején az Európai Bizottság technológiai szabályozásért felelős területén kezdtem el dolgozni, így adta magát az irány, amikor 10 éve ráébredtem, mekkora erő és felelősség lesz az AI forradalma.” Volt már globális vállalati szerepekben, nonprofit tech szervezetek vezető pozícióiban és kormányzati vezetői tanácsadói pozíciókra is felkérték. Így első kézből lehetett szemtanúja, részben alakítója a technológia fejlődésének, szabályozásának, és annak társadalomra gyakorolt hatásainak.

Az AI-technológia előretörését felismerve 2020-ban Kaliforniában megalapította a PHI Institute for Augmented Intelligence-t – amellyel most a az EY stratégiai partnerséget kötött –, ahol a mesterséges intelligencia vállalatokba és közszférába történő felelősségteljes integrációjával foglalkozik, és augmentált, azaz kiterjesztett intelligenciaként hivatkozik a technológiára. Az EY AI Confidence-ben vezetőtársa Erik Slooten partner. A holland Erik erős mérnöki hátteret hoz kettejük kapcsolatába. Több évtizedes, a távközlésben betöltött különböző vezetői szerepkörökkel a háta mögött jól látja, hogy mennyire fontos az egyes tudományágak közötti együttműködés az AI világában. „Nagyszerű egy olyan csapatban lenni, ahol van egy olyan feled, aki inkább jogi és szabályozói keretekben gondolkodik, és egy másik feled, aki inkább műszaki, mérnöki, strukturális szempontból.”

Jönnek az AI-ügynökök

A György által használt kiterjesztett intelligencia filozófiája fontos eleme munkájuknak, ez a fogalom György szerint egyfajta erkölcsi kapaszkodót is jelent számukra a mesterséges intelligencia körüli vitákban.

Mint mondja, az AI elterjedésével kapcsolatos legfontosabb általános félelem, ami a munkahelyek helyettesíthetőségére vonatkozik, részben megalapozott. „Amitől a média és az olvasóközönség is leginkább fél, az az emberi munkák eredendő helyettesíthetősége, amelyet az AI elkövetkező hullámai potenciálisan súlyosbítani fognak. Az LLM-ek, azaz a nagy nyelvi modellek elterjedésével láthatjuk, hogy a sokáig érinthetetlennek tűnő kreatív munkák is veszélybe kerültek, és a mesterséges intelligencia ügynökök (agentic AI) is itt vannak a nyakunkon.”

Csakhogy ahelyett, hogy kizárólag a fenyegetésekre összpontosítanának, inkább az emberek és a gépek közötti kiegészítő kapcsolat mellett érvelnek:

„Az AI-nak nem szabad teljesen átvennie az emberi feladatokat, sokkal inkább arra kellene törekednünk, hogy kimaxolja az emberi készségeket.”

A kiterjesztett intelligencia, mint elképzelés, inkább az emberi képességek javítására helyezi a hangsúlyt, vagyis optimistább és konstruktívabb szemszögből szemléli a technológiai fejlődést. Technikailag már most is egyfajta kiterjesztett emberi állapotban élünk, a telefonunk, a számítógépeink a hétköznapokban már augmentálják az életünket, ennek a szellemiségét lenne érdemes átmenteni az AI-ről való gondolkodásba, és annak irányításába is.

György és Erik is hangoztatja, hogy a vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy az AI nem pusztán technológiai eszköz, hanem alapjaiban formálja át a cégek működését, ez egy olyan képesség, amely gondos irányítást és a megfelelő szervezeti keretekbe való stratégiai integrációt igényel. A mesterségesintelligencia-ügynökök megjelenése rávilágít arra, hogy világos etikai irányelvekre és szilárd irányítási struktúrákra van szükség a nagy teljesítményű AI-eszközök hatékony kezeléséhez. Ha fenti anekdótában szereplő informatikus így gondolkozott volna, nem jutott volna bajba.

Gondolkozás több dimenzióban

Tilesch György és Erik Slooten. Fotó: Belicza László Gábor

György és Erik eddigi munkájuk során számos olyan kritikus kihívást azonosított, amelyekkel a szervezetek szembesülnek az AI-technológiák bevezetése során. Az egyik jelentős kihívás az AI-technológia hozzáférhetősége. A belépési korlátok jelentősen csökkentek, ami lehetővé teszi, hogy több szervezet úgymond „csapolva” alkalmazza az AI-megoldásokat, de ez a demokratizálódás a felsővezetés szintjén és a belső szabályozások mentén extra komplexitást eredményez. „Minden vezetőnek fel kell pörögnie, és többdimenziósan kell gondolkodnia az AI-jal kapcsolatban: a szervezeti, technológiai, szabályozási-irányítási és üzleti aspektusokat is muszáj figyelembe venniük egy-egy AI-döntés során” – hangsúlyozza Erik. Azok a vállalatok, amelyek az AI-t kizárólag technológiai szemszögből vizsgálják, azt a kockázatot futják, hogy nem lesznek képesek kiaknázni a benne rejlő üzleti és szervezetfejlesztési potenciálokat.

Nagyon fontos, hogy a szervezetek sürgősen kidolgozzanak olyan stratégiákat és belső policy-ket amik az AI bevezetését lehetővé teszik és megfelelő keretek közé szorítják. György felhívja a figyelmet a nem megfelelő irányítással járó kockázatokra is, különösen azokban az esetekben, amikor az AI által adott kimeneti adatok hibás döntésekhez vagy az adatok felhasználásával kapcsolatos etikai dilemmákhoz vezetnek.

„Ha az AI ír egy dokumentumot, hol van a szellemi tulajdon?”

– teszi fel az egyik fontos idevágó kérdést. Ez jelenleg is egy nagyon erős szabályozói vita, nem csak egy egyszerű technológiai kérdés. Ebből is látszik: a mesterséges intelligencia hatása az üzleti élet és a stratégiaalkotás minden aspektusát érinti.

Ki a felelős mesterséges intelligencia felelőse?

György és Erik úttörő szerepet vállalnak a felelős mesterséges intelligenciáról szóló vitákban is, amelyeknek véleményük szerint az új AI-technológiák fejlesztése mellett azok bevezetését és irányítását is alakítaniuk kellene. Erik hangsúlyozta, hogy a felelősségteljes AI szabályozásnak (és alkalmazásnak) magában kell foglalnia azokat a kereteket, amik lehetővé teszik, hogy a használatból származó kockázatokat tudatosan kezeljük a biztonság és megbízhatóság jegyében. „A felelős mesterséges intelligenciával foglalkozó emberek munkájának nagy része alapvetően az ilyen típusú kérdéskörök megoldásából áll, a végcél az, hogy a lehető legbiztonságosabbá és legmegbízhatóbbá tegyük azokat” – mondja Erik.

Ez a megközelítés szerinte kulcsfontosságú ahhoz, hogy az AI képességeit összhangba hozzuk a társadalmi értékekkel és etikai normákkal. Tilesch szerint nem elképzelhetetlen, hogy ebben Magyarországnak is komoly szerepe legyen. A magyar médiahatóság, az NMHH védnöksége mellett nemrég szervezte meg a Humans In Charge szimpóziumot, direkt azért, hogy a meghívott nemzetközi szakértőkkel megkezdjék a közös gondolkodást.

„Látok arra lehetőséget, hogy Magyarország komoly szerepet vállaljon a világ felelős AI-központjai közt, egy dedikált nemzetközi közösségen keresztül, ami itt született.”

A jövő lehet fényes, de sok energiát eszik

György és Erik továbbra is optimisták a mesterséges intelligencia jövőjét illetően – persze csak ha felnövünk a feladathoz. Egy olyan világot látnak realisztikusnak, ahol a technológiai fejlődés és a felelős kormányzás kéz a kézben jár, megteremtve a szükséges kereteket a vállalatok számára, hogy az egyre összetettebbé váló, AI fűtötte digitális gazdaságban boldoguljanak. A kiterjesztett intelligenciába, mint vezérlő elvbe, vetett elkötelezett hitük reményeik szerint

egy olyan jövő felé tereli a beszélgetést, ahol a mesterséges intelligencia nem az emberi képességeket helyettesíti, hanem azokat bővíti.

Egy olyan világban, ahol az innováció üteme gyakran meghaladja még az azokat fejlesztő tudósok megértési küszöbét is. György és Erik az AI egy olyan modellje iránt elkötelezett, amely tiszteletben tartja az emberi intelligenciát, miközben a technológia erejét a közjó érdekében használja ki.

Azt azonban ők is elismerik, hogy jelenleg az AI megoldások energiafogyasztása nehezen tartható értelmezhető keretek között. György szerint ahhoz, hogy az általuk vizionált jövő megvalósuljon, az új energiaforrások mellett a modellek szintjén is kelleni fognak újítások.

„Amikor az AI-modelleket futtató szerverparkok áramfogyasztása lassan annyi, mint Argentínáé, nem elég még több energiát találni, a modellek szintjén is új logikákra lesz szükségünk, többek között ezért sincs még lefutva az uralkodó alapmodellekért vívott verseny.”

The post Megfelelő alkalmazkodási stratégiák nélkül az ember és az AI kapcsolata halálra van ítélve appeared first on Forbes.hu.