A közműves ivóvíz a hazai települések túlnyomó többségén biztonságosan fogyasztható – tájékoztatta a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint az ivóvíz minőségét folyamatosan ellenőrzik a szolgáltatók és az illetékes népegészségügyi hatóság is. 2023-ban országosan több mint 46 ezer mintából csaknem 600 ezer vizsgálatot végeztek, amelyek eredményei több mint 99 százalékban megfelelő minőséget mutattak. Mindössze 9 településen és településrészen (Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele, Óföldeák, Székkutas) van tartós ivóvízminőségi probléma a víz természetes eredetű arzéntartalma miatt, ezeken az ivóvízminőség-javító program lezárultáig más forrásból biztosítanak ivóvizet – írták.

Esetileg, jellemzően rendkívüli eseményeket – például árvíz, csőtörés – követően fordulhat elő rövid távú mikrobiológiai kifogás. Elsősorban az elosztóhálózatok elöregedése miatt jelentkezhetnek egészségkárosodást nem okozó, esztétikai – szín, íz vagy szag – problémák. Nem megfelelő ivóvízminőség esetén a szolgáltatók soron kívül elvégzik a szükséges beavatkozásokat a vízminőség helyreállítása érdekében

részletezték.

A közlemény szerint az ivóvíz minőségi követelményeit az 5/2023. (I. 12.) számú kormányrendelet határozza meg, összhangban az európai uniós szabályozással. A kormányrendelet több mint 60 paraméter, köztük kémiai, mikrobiológiai, mikroszkópos biológiai és radiológiai komponensek vizsgálatát írja elő. Ezek egy részét egészségvédelmi céllal vizsgálják: ha az egészségre ártalmas kémiai anyagok – például arzén, peszticidek, nitrit –, vagy a víz szennyvíz eredetű szennyeződését jelző baktériumok – E. coli, Enterococcus – nem lépik túl a határértéket, akkor az ivóvíz minősége megfelelő.

Az indikátor paraméterek nem veszélyeztetik az egészséget, ezeket az üzemeltetés ellenőrzése vagy esztétikai – íz, szag, szín – problémák megelőzése érdekében vizsgálják. Ezekre nincs is határérték, a mérések eredményét a parametrikus értékhez hasonlítják – írták.

Hangsúlyozták, hogy az ivóvíz a legszigorúbban ellenőrzött élelmiszer. A vizsgálatok száma a szolgáltatott vízmennyiségtől függ: a legkisebb településeken legalább évi négyszer, míg a fővárosban napi szinten vizsgálják az ivóvízszolgáltatók és a kormányhivatalok laboratóriumai – tudatták.

A mérési eredmények alapján az NNGYK évente országosan értékeli az ivóvíz minőségét. A központ honlapján megtalálhatók az éves országos és megyei összefoglalók, valamint a jellemző települési ivóvízminőség értékelése is.

Az értékelés során az egész év folyamán vett ivóvízminták eredményei alapján a településeket az alábbi négy kategória valamelyikébe sorolják:

megfelelő minőségű ivóvíz
megfelelő, de indikátor paraméterek miatt tűrhető minőségű ivóvíz,
megfelelő, de eseti bakteriológiai nem-megfelelőség előfordul
kémiai szempontból nem elfogadható minőségű víz

Ez alapján a települések több mint 99 százalékán biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ugyanakkor 2023-ban több településről érkezett panasz az év folyamán az ivóvíz színe, zavarossága vagy szaga miatt. Ezt elsősorban az elöregedő települési elosztóhálózatok állapota vagy technológiai meghibásodás okozza, de előfordul az is, hogy a víz minősége az épületek belső hálózatában romlik – olvasható a közleményben.

Ivóvízzel kapcsolatos probléma vagy panasz esetén javasolt először az ivóvízszolgáltatóhoz fordulni. Tartós probléma esetén a területileg illetékes kormányhivatal népegészségügyi főosztályai, illetve a járási hivatalok nyújthatnak segítséget. Az ivóvízszolgáltató az átadási pontig felel a víz minőségéért, az épületen belüli vízminőségi változások pedig a tulajdonos felelősségi körébe tartoznak – tájékoztatott az NNGYK.

The post Kilenc magyar településen arzénos az ivóvíz first appeared on 24.hu.