A november 14-ig társadalmi vitára bocsátott, a költségvetést megalapozó törvényjavaslatban a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatban tervez szűkítést a kormány. Hogy ezen kívül mire lesz érdemes még figyelni? Farkas András nyugdíjszakértő a 24.hu-nak a tervezet nyugdíjlemondással kapcsolatos részét emelte ki.

Nyugdíjlemondás és rokkantsági ellátás

A tervezet szerint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénybe (a 83. § (1) bekezdése helyébe) a következő rendelkezés lépne:

A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. Lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg.

A jelenleg hatályos rendelkezés majdnem szó szerint ugyanezt tartalmazza, de azért van egy mondatnyi eltérés:

A megállapított nyugellátásról – a kivételes nyugellátás kivételével – a megállapító határozat véglegessé válását követő 15. napot követően nem lehet lemondani. Lemondás esetén a felvett nyugellátást, nyugdíjelőleget vissza kell fizetni. A megállapított nyugellátást nem lehet átruházni, engedményezni.

De mi a változtatás jelentősége? Farkas András szerint ez egy pontosító rendelkezés, ami a lényegen nem változtat: a jelenleg hatályos szabályozás és a módosító javaslat szerint is

a nyugdíj-megállapító határozat véglegessé válásától (azaz a kézhezvételétől) számított 15 napon belül lehet lemondani a megállapított nyugdíjról (és aztán később újra lehet igényelni),
és e 15 nap leteltével a nyugdíjról már nem lehet lemondani.

A 15 napon belüli lemondás például akkor lehet indokolt, ha valaki az év végén igényli az adott évi valorizációs szorzókkal a nyugdíját, de annak összegével nincs megelégedve, így arról inkább lemond, és a nyugdíját új igénylés alapján a tárgyévet követő év első napjától a tárgyévet követő év magasabb valorizációs szorzóival kéri ismételten megállapítani – magyarázta. A pontosítás szerint lemondás esetén ‒ más ellátásra való jogosultság szempontjából ‒ a nyugellátást úgy kell tekinteni, mint amit nem állapítottak meg. A nyugdíjszakértő hozzátette, eddig is ez volt a gyakorlat, de most ezt rögzítik is a jogszabályban.

A nyugdíjlemondás például akkor fordulhat elő, ha egy rokkantsági ellátásban részesülő személy betölti a nyugdíjkorhatárát, így igényli az öregségi nyugdíját, de annak összege kisebb lesz, mint a rokkantsági ellátása összege. Kérdésünkre azt is megvilágította, hogy ez mikor fordulhat elő. A rokkantsági ellátásnál például akkor lehet kisebb a nyugdíj, ha valaki fiatalon lebetegedett, így csak rövid ideig dolgozhatott. Tehát abban az esetben, ha az öregségi nyugdíj kevesebb lenne, mint a rokkantsági ellátás, a nyugdíj-megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül lemondhat az érintett személy a megállapított nyugdíjról, így megszakítás nélkül továbbra is a rokkantsági ellátását folyósítják a részére. Vagyis a nyugdíjat úgy tekintik, mint amit nem állapítottak meg. (A megállapított és folyósítani kezdett nyugdíj ugyanis megszünteti a rokkantsági ellátásra való jogosultságot.)

A nyugdíjszakértő szerint ezt a helyzetet azonban inkább a rokkantsági ellátásban részesülő személy előzetes nyilatkozatával célszerű kezelni, amelyben az ellátott kijelenti: hogyha a megállapított nyugdíja összege kisebb lenne, mint a rokkantsági ellátása összege, akkor a nyugdíjigénylését visszavonja. Így ugyanis megspórolható a határozathozatal és a nyugdíjról való lemondás.

A rokkantsági ellátást is érintheti?

A tervezettel kapcsolatban született első cikkünk után kaptunk egy aggódó olvasói kérdést is a témával kapcsolatban. Vak olvasónk nyugdíjszerű ellátást (rokkantsági ellátást) kap, és mellette dolgozik. A megkeresett jövedelme alapján pedig minden évben kéri az ellátása újraszámítását. A MEOSZ tájékoztatója szerint technikailag ez úgy néz ki, hogy lemond az ellátásról, és még aznap kéri az újra-megállapítást is, az előző évi jövedelméről szóló igazolás bemutatásával pedig a rokkantsági ellátás újraszámítását. Így mindig kicsivel magasabb lehet az ellátása, mint előző évben volt. Az volt a kérdése, hogyha nem lehet a nyugdíjat lemondani (15 napon túl), az vajon vonatkozik-e az ő nyugdíjszerű ellátására is, vagy sem. Farkas András lapunknak erre azt válaszolta, hogy a nyugdíjtörvény fenti módosítása nem vonatkozik a rokkantsági ellátásra, annak újraszámítására, abban nem jelent változást.

A nyugdíjszakértő szerint a többi módosító javaslat a nyugdíjszabályokra nézve csak pontosításokat tartalmaz, és az adatvédelmi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja, érdemi változtatást nem jelent.

The post Nyugdíjlemondás: így pontosítanák a jogszabályt first appeared on 24.hu.