Nyáron, amikor odakint tombol a kánikula, akkor jelentősen megnőhet az olyan állapotok kockázata, mint a stroke vagy a szívinfarktus. Lehet, hogy hallotta már azt is, hogy télen, amikor köztudott, hogy kevesebbet mozgunk, és hirtelen leesik egy adag hó, aztán kimegyünk havat lapátolni, azaz kvázi megerőltető fizikai munkát végzünk, akkor megnő az esélye a szívinfarktusnak. A hideg időjárásnak azonban nemcsak ennyi hátránya van, hiszen ma már kutatások is azt mutatják, hogy a hideg időjárás negatív hatást gyakorolhat az olyan neurológiai állapotokra, mint amilyen a Parkinson-kór és a szklerózis multiplex.
Nagyon fontos az izmok, az erek és az idegek megfelelő működése, hiszen a test sok-sok funkciója támaszkodik ezeknek a működésére. A hideg hatására azonban az erek is összehúzódnak, és az izmok is görcsös állapotba kerülhetnek. Amikor odakint hideg van, a testünk nem minden esetben működik úgy, ahogyan kellene, vagy ahogyan azt szeretnénk.
Amikor hideg van és a testünk lehűl, olyan funkciók is mozgásba lendülnek, amelyeknek az a feladatuk, hogy szabályozzák a test belső hőmérsékletét. A test melegen tartását hivatottak szolgálni az izmok összehúzódásai. Ezek az izom-összehúzódások – sok esetben észre sem vesszük ezeket – segítenek melegen tartani a testünket. Viszont léteznek olyan betegségek és állapotok, amelyek befolyásolják ezeket az izom-összehúzódásokat. Például ha valakinek agyi bénulása van, vagy szklerózis multiplex nevű betegségben szenved, akkor az izmok nem tudnak megfelelően összehúzódni a testhő növelése érdekében. Ha össze is húzódnak ezek az izmok, később képtelenek lesznek a normális ellazulásra. Ennek hatására izommerevség alakul ki, ez hatással lehet az egyensúlyérzékre, ami pedig megnöveli az elesések és ezzel együtt a balesetek kockázatait.
Hideg hatására nemcsak az izmok, az erek is összehúzódnak, pontosabban összeszűkülnek. Ezt a folyamatot vagy állapotot nevezik érszűkületnek. Éppen ezért a hideg hatással van például a neuropátia nevű betegségre is. Ilyenkor ugyanis nem jut elegendő vér az idegekbe, ami fájdalmat és zsibbadást eredményez. A különböző neurológiai állapotokkal rendelkező emberek tehát nehezen tudják szabályozni a hőt, ennek következtében pedig a hipotermia kockázata nő meg. Ez az állapot vagy folyamat akár szívritmuszavarokat is okozhat.
A hidegnek más veszélyei is lehetnek. Egészséges emberek is ki vannak téve ezeknek a veszélyeknek, hiszen ha még nem is tudunk róla, lehetnek olyan egészségi problémáink, amelyek ezekhez az állapotokhoz vezethetnek. Nézzük is meg, hogy a hidegnek milyen negatív egészségügyi hatásai lehetnek.
A hideg érszűkületet okoz, ami megemeli a vérnyomást és a pulzusszámot is. Ez pedig nagy terhelést jelent a szív- és érrendszer számára, ami pedig szívrohamhoz vezethet. A hideg emellett sűríti a vért, ezzel is növelve a vérrögképződés kockázatait. Ez pedig nemcsak szívrohamhoz, hanem stroke-hoz is vezethet.
A hipotermia nagy problémát jelenhet, hiszen ez nagy kihívás elé állítja a szervezetet, hogy fenntartsa az átlagos, normál testhőmérsékletet. Ez megzavarhatja a neurológiai funkciókat, ezzel pedig fokozódhat a stroke kockázata. A szélsőséges hideg a szív stresszét is megnöveli.
Légzőszervi problémákat is okozhat a hideg időjárás, ami tovább súlyosbítja a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), illetve az asztmában szenvedő betegek tüneteit. A légzőrendszer terhelése pedig megnöveli a kardiovaszkuláris egészségi problémák kockázatait.
A szélsőséges hideg pszichológiai stresszt okoz a szervezetben, ez stresszhormonokat szabadít fel, ami hatással lesz az idegrendszerre és annak működésére. A folyamatosan fennálló stressz krónikus betegségeket, köztük szívbetegséget is okozhat.
