Volt, ahol a szülőket külön megkérték, hogy töltsék ki az ide vonatkozó mezőt a KRÉTA rendszerében. A minisztérium szerint a kérést bárki megtagadhatja.

Mi történt? A tanulók felekezeti hovatartozásának rögzítésére is van lehetőség az iskolai KRÉTA adminisztrációs rendszerben, és van olyan intézmény, ahol nemrég arra kérték a szülőket, közöljék, milyen vallásúak a gyermekeik – értesült a Népszava.

A lap információi szerint az érintett intézményben egy osztályfőnök üzent a szülőknek: „vezetői utasítást” kaptak, hogy be kell írni a KRÉTA-ba a diákok vallási adatait, azokét is, akik nem járnak hittanra.

Milyen jogon? A diákok vallási hovatartozását az iskolai adminisztrációs rendszerben rögzíteni, illetve a szülőket az adatok megadására kötelezni jogilag is aggályos, hiszen a vallási adatok a hazai és uniós jog szerint is különleges személyes adatnak minősülnek, amelyekre speciális adatkezelési szabályok vonatkoznak. 

A köznevelési törvény is rögzíti, milyen tanulói adatokat kell kötelezően nyilvántartaniuk az iskoláknak, ezek között a vallásra vonatkozó adatok nem szerepelnek.

Ezt a Belügyminisztérium is megerősítette. Ezeknek az adatoknak a megadását az állami köznevelési intézmények tanulói, szülői, gondviselői jogszerűen megtagadhatják, írták a Népszava kérdésére. Arra, hogy milyen célt szolgál a KRÉTA-ban a tanulók vallási adatainak kezelésére használható opció, ezt válaszolták:

„Számos egyházi fenntartású intézmény a felvétel feltételeként előírja valamely vallás vagy világnézet elfogadását, ezért van lehetőség a vallási hovatartozás rögzítésére a KRÉTA felületén.”

Kontextus. Az állami általános iskolákban 2013 szeptemberében vezették be a kötelező hit- és erkölcstan (hittan), valamint az etika-erkölcstan (röviden csak etika) tantárgyakat, a szülőknek ezek közül kell választaniuk, melyikre járjanak gyermekeik heti egy órában. A KRÉTA beállításai között azonban csak később jelent meg a tanulók vallási adataira vonatkozó opció. Emlékezetes: Orbán Viktor miniszterelnök még 2022 decemberében beszélt arról, szerinte az iskolai testnevelés és hittanoktatás két olyan terület a köznevelésben, ahol sikerült előre lépni. Idén szeptemberben pedig arról döntött a kormány: 4,2 milliárd forinttal növeli a hittanoktatás költségvetését.

A folyamatokról a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat által közzétett, A közoktatás indikátorrendszere 2023 című kiadvány számolt be, intézménytípusokra lebontva:

az alapfokú képzést nyújtó intézmények esetében 9,4 százalékról 17,5 százalékra,

a középfokú intézményeknél 10,4-ról 26,8 százalékra,

az óvodák esetében 5,6-ról 12,1 százalékra nőtt

az egyházi intézmények aránya 12 év leforgása alatt.

A legnagyobb egyházi fenntartó a Magyar Katolikus Egyház, amely az idei tanévben 366 köznevelési és szakképzési intézményt működtet 787 feladatellátási helyen (egy iskolának több intézményegysége, tagiskolája is lehet) összesen mintegy 149 ezer tanulóval.

The post A diákok vallási hovatartozását naplózná a Belügyminisztérium, holott erre nincs joga appeared first on Forbes.hu.