145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart

A dagály előtt érkezem, az Atlanti-óceán csendes, a turisták nélküli partján csak a sirályok kergetőznek. A dél-portugáliai Salema régóta látogatott terület, ám a megannyi nyaraló közül csak kevesen tudják, a 145 millió éves sziklák különlegességet őriznek.

Salemaban ugyanis – a nyugatabbra fekvő Praia dos Arrifes partszakaszhoz hasonlóan – dinoszaurusz lábnyomokat fedeztek fel, ami a portugálok reménye szerint még közelebb viszi az Albufera-Loulé-Silves régiót ahhoz, hogy UNESCO területnek nyilvánítsák az elkövetkezendő évtizedben.

Elindulok a partra vezető meredek falépcsőn, majd amikor a kilátóponthoz érek, lenézek a mélybe. Innen is jól látszanak a háromujjú nyomok, mintha egy óriási kacsa lépegetett volna a köveken. A reggeli dagályból hátramaradt víz meg-megcsillan a mélyedésekben, kimászok a gerendák alatt, és leereszkedek.

Algarve kőzeteiben rákfélék, kagylók, és egysejtűek fosszíliái is láthatóak, de kétségkívül az alsó kréta időszakból származó, kétlábú ún. Ornithopodához tartozó nyomok a legérdekesebbek. Tulajdonosaik a mészkővel és homokkal borított iszapba léptek bele, majd miután a lenti üledék erodálódott, a lábnyom természetes formája megmaradt.

A madárlábúak alrendjében változatos méretű, két lábon járó kisebb, 1-2 méteres, vagy óriási, akár 12 méter hosszú növényevő dinoszauruszokat találunk. Fennmaradás szempontjából az egyik legsikeresebb csoportot alkották a középső-jura és a késő-kréta időszaka között, maradványaik valamennyi kontinensről előkerültek.

A Salema partjánál látható hét lábnyom legalább három különböző egyedhez tartozik. A leletek tanulmányozásából több információ is kiderül róluk. Mivel a nyomok többé-kevésbé egy vonalban haladnak, az állatnak a csípőjét minden egyes lépésnél el kellett forgatnia. A nyomok hosszából arra lehet következtetni, hogy a marmagassága 2,20 méter körül lehetett, míg a lépések közötti távolság azt mutatja, hogy a dinoszaurusz körülbelül 2 km/órás sebességgel haladt.

The post 145 millió éves nyomokat őriz ez a tengerpart first appeared on National Geographic.

Visited 1 times, 1 visit(s) today
Loading RSS Feed

Loading RSS Feed