A NASA Cassini űrszondája vitte magával a Szaturnusz rendszerébe az Európai Űrhivatal kis leszállóegységét, a Huygenst.
2005, január 14-én, vagyis 20 évvel ezelőtt bevetette magát a Titán sűrű homályába, majd a légkörön átjutva világidő szerint 12:34-kor sikeresen landolt a felszínen.
Ez a szonda az eddigi legtávolabbi űreszköz, amellyel leszálltunk egy másik égitest felszínére.
A Titánról a szakemberek azt gondolták, szénhidrogénekből álló óceán boríthatja, így a kis szondát úgy készítették el, hogy képes legyen lebegni a folyékony metán, etán felszínén. Azonban a légköri ereszkedés során készült képekből kiderült, hogy szilárd felszínre pottyan majd le az űreszköz, amely a Titán felfedezője (1655), Christian Huygens csillagász után kapta a nevét.
A Huygens egy 1,3 méteres átmérőjű lapos henger, amelyet 7 évi utazás után, 2004 karácsonyán bocsátott útjára a Cassini-űrszonda. 20 nap alatt, 4 millió kilométert megtéve érte el a Titán külső légkörét, majd 1270 kilométerrel a felszín felett kezdte meg 2,5 órás ereszkedését.
A hold sűrű légkörében mindössze 3 percre volt szüksége ahhoz, hogy 18 ezer kilométer per óráról 1400 kilométer per órára fékeződjön. Eztán fékezőernyők segítségével lassult tovább, landoláskor picit pattant, 30-40 centit csúszott, mire néhány kis billenéssel megállt. A szonda által felvert por 4 másodpercig a leszállóhely körüli levegőben maradt, majd leülepedett.
Mérőműszerei 160 kilométerrel a felszín felett kapcsoltak be, az ereszkedés során fotók sorozata is készült, és hangfelvételt is rögzített a szonda mikrofonja. Az utolsó ernyő 120 kilométeres magasságban nyílt ki, ez vezette azután a felszínre a Huygenst.
A szonda az ereszkedés negyedik percétől fogva folyamatosan küldte adatait a Cassininek, amely továbbította azokat a Földre. A Huygens akkumulátora 2,5 órányi ereszkedésre, plusz 3 perc felszíni mérésre készült, ám valószínűleg a landolás után még mintegy fél órán át volt benne elegendő energia. A Cassini 3 órán keresztül vette a leszállóegység adásait, majd elfordította antennáját, hogy a kapott adatokat a Földre továbbküldje.
Az űrszondának köszönhetően:
Megismertük a Titán légkörét.
Megtudtuk, hogy igen erős szelek fújnak benne (120 kilométer magasságban óránként 430 kilométeres sebességgel).
A mérések rávilágítottak a metán rejtélyes viselkedésére (folyamatosan elbontja a napfény, mégis rengeteg van a légkörében – felszíni források pótolják).
Kiderült, hogyan jött létre a Titán légköre (a Naprendszer hajnalán becsapódó bolygócsírák jelentették a fő forrást).
Képet alkothattunk a Titán belső felépítéséről, a valószínűsített felszín alatti óceánjáról, kriovulkanizmusról.
Megismertük a Titán légköri homálya természetét – a homály miatt nem látunk a felszínre, de senki se tudta a Huygens leszállása előtt, hogy meddig ér (kb. 30 kilométeres magasságig) ez a homály.
Kiderült, miből állnak a Titán légkörének egyes rétegeiben az aeroszol-részecskék (szén- és nitrogén alapú molekulákból).
A landoláskor kiszáradt folyó- és tómedrek sorakoztak a szonda fotóin, azonban ma már tudjuk, ezeket időnként folyékony szénhidrogének töltik ki, a leszállóhely körüli legömbölyített jégkavicsok is folyadék jelenlétére utalnak.
Valószínűsíthetjük, hogy a hold jeges kérge alatt felszín alatti óceánnal rendelkezhet, ezt a légköri villámok után kutatva végzett rádiós mérések engedik sejteni. Az 55-80 kilométer mélyen lévő óceán vízből és ammóniából állhat.
Különös felszíni dűnéket látott a Huygens, ám ezeket csak később, a Cassini radarmérései segítségével érthettük meg.
A Huygensnek és a Cassininek köszönhetően tudjuk, hogy a Titán rengeteg dologban hasonlít otthonunkra, és persze legalább ugyanennyiben különbözik is. Felszínét, hegyeit jégsziklák alkotják, tavai-tengerei-folyó szénhidrogénekből állnak, de az itthonihoz hasonlóan fúj a szél és esik az eső, bár a cseppeket metán-etán keveréke alkotja.
A helyzet nagyon hasonló a hazaihoz, csak más hozzávalókat tartalmaz a recept. A Huygens volt az első űreszköz, amellyel egy távoli bolygó holdjának időjárását megmértük. Több száz tudományos értekezés született az adataiból, jelentősen előmozdítva a tudásunkat.
The post 20 éve szállt le a Huygens űrszonda a Titán felszínére first appeared on National Geographic.
