„Ez nem egy új rendszer, ez egy menekülő útvonal” – szólt a tavaly év eleji cikkünk címe, amelyben a magyar független filmek látványos – és sok esetvben kényszerű – megszaporodásáról írtunk. Azóta ez már számszerűsítve is kimutatható: a 444 szúrta ki Konkol Máté filmes év végi Facebook-posztját, amelyben arról ír, hogy
míg a Vajna-korszak alatt még csak minden harmadik fikciós mozifilm készült Filmalap-támogatás nélkül, az NFI felállásával már elkezdett csökkenni ez a különbség. 2024-ben pedig már átbillent a mérleg: az állami szerv kevesebb filmet mutatott be, mint az egyéb finanszírozású alkotócsapatok. Az NFI hatot (ha a nagyszerű Kék Pelikant is ide számoljuk a műfaji keveredés miatt), független producerek 10-et (az Azahriah-filmmel együtt). Másfélszer annyit! Ráadásul az NFI-seket 561.277 néző látta, a kilenc függetlent 589.145 ember (2025. január 1-ig).
Konkol persze emlékeztet mindenkit arra, hogy önmagában sem a mennyiség, sem a magas nézőszám nem jelent minőséget, viszont ha „csak felületesen nézünk is rá filmipari szemmel a számokra”, egy dolog szerinte kiemelkedő:
a 10 függetlenfilm stábja önkéntes vagy alulfizetett munkával szerzett több bevételt (vagyis: ért el hatalmas marketing-büdzsé nélkül több nézőt), mint a hol korrekt (elsőfilmek), hol bődületes (Most vagy soha) összegből dolgozó stábok. Ráadásul sajnos nem is a Nyersanyagra vitték el kötelezően választható módon az iskolai évfolyamokat.
– írja Konkol, összefogásra buzdítva a függetlenfilmes stábokat akkor, aminek révén szerinte „legalább a magányos bozótvágás tud kevésbé magányos és kevésbé önkizsákmányoló lenni, azaz lehet közösségibb, több értelemben is függetlenebb.”
Az év legnézettebb magyar filmje Herendi Gábor NFI-támogatás nélkül készült Futni mentemje volt, több mint 330 ezer nézővel. Kritikánk a filmről:
The post 2024-ben több független film készült Magyarországon, mint állami finanszírozású first appeared on 24.hu.
