4 fotó
A Svájcban valaha talált legrégebbi kelta érmékre bukkanhatott két önkéntes egy mocsárban – számol be a Live Science. A két pénzt valószínűleg áldozati ajándékként helyezték el a területen.
Az i. e. 3. század közepére datálható érme egyike egy 7,8 grammos sztatér, míg a másik egy 1,86 grammos negyed sztatér. Ez az ókori görög eredetű pénztípus azért jelenhetett meg a keltáknál, mert az i. e. 4. század végén egyre gyakrabban görög érmékben kapták a zsoldjukat. Ezek az érmék később, a 3. század elején inspirálták a kelta pénzverést.
Jelen esetben a tárgyak a II. Philipposz makedón király, Nagy Sándor idején vert érméket utánozzák, egyik oldalukon Apolló görög isten profilját ábrázolják, a másikon pedig egy kétlovas fogatot. Igaz, kissé eltérnek az eredeti mintától, az egyik felükön például egy hármas spirál is megjelenik a lovak alatt, ami gyakori kelta motívum.
A leletek nagyrészt a véletlennek köszönhetően kerültek elő: egy helyi régészeti csoport 2022 és 2023 között 34 kelta ezüstpénzt talált ugyanazon a területen, Arisdorf közelében. Wolfgang Niederberger és Daniel Mona önkéntes régészek 2025 tavaszán további kutatásokat folytattak, ekkor fedezték fel az újabb darabokat.
A szakértők szerint az érméket nem mindennapi tranzakciókhoz használták, ehhez túl értékesek voltak. Sokkal valószínűbb, hogy ajándékként, politikai célok elérése érdekében, illetve hozományként cseréltek gazdát.
Nem ritka, hogy kelta pénzek mocsaraknál vagy víztesteknél kerüljenek elő. A korabeliek az ilyen területeket szent helyeknek tekintették, a legvalószínűbb, hogy áldozatként helyezték el az érméket.
The post 2300 éves aranyérméket találtak egy mocsárban first appeared on National Geographic.
