A Chihuahua-sivatagban, Észak-Amerika leggazdagabb élővilágú sivatagában található Big Bend Nemzeti Parkban számtalan növénytani felmérést végeztek az elmúlt évszázadban. Azonban mindezek ellenére csak 2024 márciusában derült fény annak a rendkívül különös kis virágnak a létezésére, amelyet a Kaliforniai Tudományos Akadémia mutatott be. A legutóbbi alkalom 1976-ban volt, amikor ismeretlen növényfajra bukkantak az USA egyik nemzeti parkjában, akkor a Death Valley Nemzeti Parkban.
A virág a „gyapjas ördög” (wooly devil) köznapi nevet kapta az amerikai botanikusoktól, a tudományos neve Ovicula biradiata, rokoni hovatartozására a génelemzés után kaptak választ a szakemberek. A faj tudományos nevében az ovicula annyit jelent, apró bárányka, utalva a növény fehéres szőreire. A nemzeti parkban élő ikonikus kanadai vadjuh sivatagi alfaja, az Ovis canadensis nelsonii neve köszön vissza a kicsiny virágban.
A biradiata a virágzat két, egymással szemközt álló nyelves virága alapján (angolban ray floret, ray -> radiata latinul) került a névbe. A nyelves virágok azok, amiket a napraforgók rokonságában pongyola kifejezéssel szirmoknak hívunk. A virágzat belsejében csöves virágok találhatók (ebből fejlődnek a magok).
Kiderült, hogy a virág nemcsak új faj, de új nemzetség első képviselője is egyúttal. A közelebbi rokonságából mi a kokárdavirágot ismerhetjük leginkább. A virág élőhelye a mészkő törmelékkel borított homokos-agyagos felszínű sivatag, a virágok árnyékmentes, tűző napon lévő pontokon élnek.
A virág csak esők után nyílik, ez különösen nehézzé teszi a megfigyelését a sivatagos területen. Ráadásul a „hasalós virágok” közé tartozik, vagyis azon aprócska, környezetébe beleolvadó küllemű növényekhez, amelyet a botanikusok is csak akkor vesznek észre, ha lehasalnak a földre. A kis virág kaktuszok és más szárazságtűrő fajok társaságában él.
Az efféle élőhelyek növényei speciális módokon alkalmazkodnak a szárazsághoz, extrém élőhelyhez, így például a vízmegtartás terén. Azonban a klímaváltozás már ezeket is veszélyezteti, a korábbiaknál is jóval extrémebbé váló időjárási eseményekkel. A nemzeti park északi határán, annak is három kis helyszínén találták meg, így könnyen lehet, hogy e faj is már a kihalás szélén áll. Ezt egyelőre persze nem lehet kijelenteni, de ki kell deríteni, hogy vannak-e másik állományai is még a régióban, illetve a nemzeti park területén.
Mivel szinte alig valamit tudnak róla a szakemberek, ezért nehéz dolguk lesz a további nyomozás során. Mivel az egész Chihuahua-sivatag egyre melegedik és egyre csökken az amúgy is kevés csapadék, ez könnyen lehet végzetes még a jól alkalmazkodott növények számára is.
A kutatók hozzátették, hogy a virág eddigi vizsgálatai során olyan speciális mirigyeket is azonosítottak benne, amelyekhez hasonlót a napraforgók rokonságába tartozó más fajoknál már ismertek. Más virágokban e mirigyek többek közt gyulladáscsökkentő és daganatellenes hatású vegyületeket termelnek. Azt még ellenőrizni kell, hogy a „gyapjas ördög” miféle vegyületeket is állíthat elő.
The post 50 éve először fedeztek fel új virágot egy amerikai nemzeti parkban first appeared on National Geographic.
