Sokáig nem hittek benne, élve elásták, de végül számos kortársát túlélve örökre megváltoztatta az életünket. Boldog szülinapot, egér!

Kerék, üvegablak, golyóstoll, injekcióstű. Csak néhány olyan tárgy, aminek a létezése nem is tűnik már fel, viszont a hiánya fájdalmas lenne, sőt az élet ma már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Az elektronikai eszközök napjainkra egészen hatalmasra puffadt és folyamatosan táguló univerzumában is akad néhány ilyen, szuperfontos darab a sok felesleges butaság mellett.

Ezek egyike az az apróság, ami kulcsszerepet játszott abban, hogy a számítógépek tömegesen terjedhessenek el az egész világon. Pontosan, az egér az, amely idén ünnepli hatvanadik szülinapját, és amelynek története tele van szikrázóan érdekes fordulatokkal. Nem sok hiányzott hozzá, hogy kihaljon, de aztán jött Steve Jobs és megmentette.

Modern Nostradamus gyermeke

Általánosan elterjedt hiedelem, hogy az egeret a Xerox legendás kutatólaboratóriumában főzték ki a hetvenes évek közepén, ám az ötletet az ördögi Steve Jobs ellopta. Ez fatális tévedés, az igazság sokkal izgalmasabb.

Egy Doug Engelbart nevű amerikai mérnök a XX. század kellős közepén modern Nostradamusként biztos volt abban, hogy a számítástechnikáé a jövő. Vízióiban egy olyan világot látott, ahol nem kell semmilyen speciális tudás a számítógépekhez, ami addig a laboratóriumok kiváltsága volt, az egyszer majd a háztartások mindennapi kelléke lesz.

Erről persze álmodozott még pár kortárs, de Engelbart az álmodozás birodalmából kilépve tett is azért, hogy mindez valósággá váljon. Azt is tudta, hogy ez csak úgy következhet be, ha sikerül radikálisan leegyszerűsíteni az irányítást, hogy ne kelljen matematikusnak vagy programozónak lenni a számítógépek feletti uralom megszerzéséhez.

Az első egér, görgő helyett még kerekekkel. Kép: HowStuffWorks

Megszállottan kezdett foglalkozni ezzel a témával, és hatvanas évek elején kis csapata élén jó pár ötletes és egyedülálló eszközt talált ki a NASA támogatásával működő Stanford Research Institute kutatóintézetében. Ilyen volt például egy speciális fényceruza, egy térddel működtethető, asztallap aljára szerelhető ketyere vagy egy fura bot, amit egy dobozból kellett kihúzni és bedugni.

Számítógép vezérlése lábbal. Nem jött be. Kép: Doug Engelbart Institute

És mellettük ott pihent egy apró, kereken guruló fakocka: az egér legelső, legősibb példánya, amelyet mind közül a legjobbnak találtak. A mítosz szerint a nevét egy Bill English nevű mérnöktől kapta, aki Engelbart tervei alapján elkészítette a fizikai valójában is létező eszközt.

Egy dobozba dugott botot szántak az egér vetélytársának. Esélye sem volt. Fotó: Doug Engelbart Intsitute

1964-ben mutatták be nagyobb közönség előtt, de azt nem mondhatjuk, hogy akkorát ütött, mint néhány évtizeddel később az iPhone. Engelbarték hittek benne, de csak 1967-ben adta be az intézmény a szabadalmi tervet, és 1970-ig kellett várni arra, hogy elfogadják azt. Kicsit lassabban mentek a dolgok, mint manapság, amikor 6 év alatt komplett termékcsaládok emelkednek ki, válnak sztárrá és tűnnek el a süllyesztőben.

Jön a Xerox

Az egér nem ért el átütő sikert, de Bill English szívében mindig szorított neki egy kis helyet. A hetvenes évek végén már a Xerox legendás fejlesztő központjában, a PARC-nál dolgozott, ahol tökéletesítette a digitális rágcsálót. A kerekeket például golyóbissal helyettesítette, aminek köszönhetően már nem csak vízszintesen és függőlegesen lehetett tologatni, hanem teljesen szabadon, akár átlósan is.

A Xerox laboratóriumában fejlesztették tovább. Kép: Digital Trends

Az ötletet pedig a Xerox megvette, már csak azért is mert tökéletesen passzolt forradalmi tervükhöz, a grafikus operációs rendszerhez. Ennek nagy újdonsága az volt, hogy a parancsszavak begépelése helyett ikonokra kattintva lehetett előcsalni a menüket.

Steve Jobs begőzöl

Ez manapság már elmaradottnak és kőkorinak tűnne, ám amikor Steve Jobs, az Apple kultikus alapítója az 1979-es PARC-ban tett látogatása során először találkozott vele és az egérrel, teljesen begőzölt tőlük.

A pletykák szerint állítólag az orrát szinte a képernyőre nyomta, később pedig izgalmában ugrálni kezdett.

A Xerox azonban nem tudott érdemben mit kezdeni a nála lévő kinccsel. Az egér és grafikus operációs rendszer 1981-ben debütált a kiskereskedelmi forgalomban a Xerox Star nevű számítógépben, amely viszont iszonyatosat bukott. Sokan azt hitték, hogy az új innovációkra legyintettek az emberek, azonban a cég hibázott.

A Xerox koncepciója megbukott. Ez majdnem magával rántotta az egeret is. Kép: Google Arts & Technology

A Star igen drága volt, de cserébe kegyetlenül lassú. Az egér is nagyon sokba került, ám két hét után elromlott, a grafikus felület előnyeit pedig egyszerűen nem tudták elmagyarázni az embereknek. A Xerox a kudarc láttán úgy döntött, hogy elengedi a kisebb méretű számítógépeket, így az otthoni és irodai felhasználókat is, és a jövőben csak a nagyvállalati munkaállomásokra fókuszál. Ezzel együtt pedig felhagyott az egér és a grafikus operációs rendszer fejlesztésével is, gyakorlatilag kihalásra ítélve azokat.

Dezodorokkal jön a megmentő

Ekkor színre lépett Steve Jobs, aki el sem akarta hinni, hogy mi történt, hogy mi hullott az ölébe. Kiadta az utasítást az embereinek, hogy könnyebben kezelhető és látványosabb rendszert, valamint sokkal olcsóbb és tartósabb, bármikor, bárhol, bárki által használható egeret akar.

Apple Lisa, a megmentő. Kép: Apple

A kutatói munka részeként például ipari mennyiségű golyós dezodort vásárolt fel a cég, hogy kísérletezzen az anyagokkal, felületkezeléssel. Egész kisvárosokat fosztottak ki, de végül ennek meglett az eredménye. A munka nagyságát jól mutatja, hogy csak két év múlva, 1983-ben debütált az Apple első egérre és grafikus felületre épülő számítógépe, a Lisa. A méregdrága Lisa a pénztáraknál megbukott, de az egeret megmentette, mert azt mindenki imádta. Fehéren-feketén kiderült, hogy a koncepciónak van létjogosultsága.

Az egér pedig elindult világhódító útjára.

Nem sokkal később olyan cégek is csatába küldték első ilyen eszközeiket, mint a Microsoft, a HP, a Commodore, a Logitech vagy az IBM.

Evolúció

Az egér a túlélésért vívott csatát megnyerte, és a kilencvenes évek elejére, a személyi számítógépek nélkülözhetetlen kiegészítőjeként általánosan elterjedtté vált. Komoly verseny alakult ki a piacán, ami magával hozta az innovációs újításokat is.

Akadnak már egészen extrém darabok is. Kép: T-Wolf

Az évek során megjelentek a programozható gombok, a golyót helyettesítő optikai érzékelők, LED-ek és a különféle vezeték nélküli technológiák – valamint a különféle mutánsok, így a hanyatt fekvő vagy álló verziók. Léteznek már kifejezetten játékosoknak vagy grafikusoknak szánt változatok is.

A piac még mindig gyarapszik. Kép: The Business

Az elemzések alapján idén durván 400 millió darabot értékesítenek belőle, a piac értéke idén meghaladja a 2,8 milliárd dollárt, ami 10 százalékos növekedést jelent éves szinten. Az előrejelzések szerint 2028-ra ez az érték elérheti a 3,6 milliárd dollárt is. Nem sok olyan termékcsoport akad a technológiai szektorban, amely évtizedekkel a megjelenését követően is prosperál. A hatvanadik születésnapját ünneplő egér viszont e ritka állatfajok közé tartozik, és ez még jó darabig így is marad.

És, hogy mindez kinek köszönhető? Erre nehéz egyértelmű választ adni. Doug Engelbart, mint szellemi atya értelemszerűen megkerülhetetlen. Épp úgy, mint Bill English, aki fizikai formába öntötte a terméket, és később a fejlesztést vezette. De a Xerox PARC vezetőségét sem lehet kihagyni, amely ehhez hosszú időn át biztosította a forrásokat, sőt, a személyi számítógépekről való gondolkodása középpontjába emelte az egeret. De talán ezekről a szereplőkről ma nem is beszélnénk, ha nincs Steve Jobs. Hiszen ő volt az, akinek az egér a túlélését köszönheti, aki hitt abban, hogy az eszköz kulcsszerepet fog játszani a számítógépek elterjedésében, és akinek ebben (is) igaza lett.

The post 60 éves a világ egyik legfontosabb kütyüje, amit Steve Jobs mentett meg a kihalástól appeared first on Forbes.hu.