900 éves kódextöredékek, Szent Ambrus evangéliummagyarázatának részletei kerültek elő a BME egyik könyvtárából – számol be az MTI. Az öt darab, 12. századi töredékeket egy 19. századi építészeti szakmunka gerinckötése alatt találta meg az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék könyvtárában Leitgéb Mária, az intézmény munkatársa.
Az 1818-ban megjelent, Martin Pierre Gauthier (1790-1855) által írt Les plus beaux édifices de la ville de Genes et de ses environs című mű második kötetének gerinckötése részben levált, így kerültek napvilágra a kódextöredék-csíkok. A darabokat megvizsgáló Sarbak Gábor és Hende Fanni, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárában működő HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport munkatársai megállapították, hogy a töredékeken a milánói püspöknek, Szent Ambrusnak Szent Lukács evangéliumához fűzött magyarázataiból láthatók részletek.
A részleteken látható írás alapján az egykori pergamenkódex a 12. században készült, az öt csík egy levelet alkotott. A pergamendarabokat valószínűleg 19. századi franciaországi könyvkötők ragaszthatták a könyv gerincére, miután széltében és hosszában felvágták. Az erős pergamen a gerinc védelmét szolgálta a borító alatt.
Az Építészettörténeti és Műemléki Tanszék több mint 160 éves, a műegyetemi építészképzés szakkönyvtári hátterét reprezentáló dokumentumokat őrző könyvtára országos viszonylatban is egyedi és különleges szakkönyvtár. A több mint 23 ezer kötet könyvet és háromezer kötet folyóiratot tartalmazó állománynak az aktuálisan megjelenő szakirodalom mellett értékes részét képezi a történeti gyűjteményrész, azon belül a muzeális értékű dokumentumok, amelyek között a 16–18. századi építészeti szakirodalmat képviselő munkák is vannak.
Az őrzőkötet az állománynyilvántartás szerint 1962-ben került a tanszéki könyvtárba, ez azonban nem a valódi dátum, mert a jogelőd építészettörténeti tanszékek és könyvtáraik összevonása során a gyűjteményeket újraleltározták. A korábbi nyilvántartások már nem lelhetőek fel, de a könyvben található bejegyzések és állománybélyegzők alapján feltehető, hogy korábban Wéber Antal építész tulajdonában volt, majd az 1880-as években került a Műegyetemre, a Hauszmann Alajos vezette Száraz-, Mű- és Díszépítészettan Tanszékre, és azóta folyamatosan ott van.
A töredékeknek az őrzőkönyvről való lefejtése és restaurálása lehetőséget adhat a fragmentumok még részletesebb elemzésére és egy modern kritikai kiadás alapján a képzeletbeli pergamenfolión való elhelyezésére. A cél, hogy a töredékek a leválasztásuk után is az egyetemen maradhassanak, ehhez a megfelelő körülmények adottak a könyvtárban. A leválasztás, valamint a tárolás megfelelő előkészítése külön forrást igényel majd, ezt pályázati forrásokból tervezik megvalósítani.
The post 900 éves kódextöredékeket találtak a BME-n first appeared on National Geographic.
