A legyeknek nem túl jó a sajtójuk, általában a kosszal, betegséggel hozzák őket összefüggésbe, talán azonban egyre többen megismerik őket annyira, hogy tudják: ez a rendkívül népes rovartársaság a legfontosabb beporzóink közt van. Néhány légyfaj valóban kellemetlenségeket okoz, azonban sajnálatos volna a mintegy 120 ezer fajból álló, vagyis rendkívül népes és sokszínű csapatot ugyanabba a skatulyába betuszkolni.

A legapróbb légy kisebb fél milliméteresnél, a legnagyobb pedig 7 centi hosszú, alakban, színben, életmódban is rengeteg különböző van közöttük. A beporzók közt leggyakrabban a zengőlegyeket és a dongólegyeket találjuk, ám távolról sem ők a kizárólagos képviselők.

Egy újonnan, a Melittology folyóiratban számolt be egy amerikai vezetésű nemzetközi csoport a különféle legyek és méhek hőtűréséről. A kutatók Amerika trópusi és szubtrópusi régióiban élő fajokat vizsgáltak meg. „Itt az ideje, hogy a legyek beporzó szerepét is végre elismerjük” – mondta Margarita López-Uribe, a kutatás vezetője. „A legyek is igen fontos feladatot látnak el, azonban annak ellenére, hogy ugyanolyan sérülékenyek, sokkal kevesebb figyelmet kapnak, mint a méhek.”

Ha a beporzott haszonnövények mennyiségét vesszük alapul, a legyek a méhek után másodikként állnak a képzeletbeli dobogón. Talán nem túl sokan tudják, hogy a csokoládé se létezhetne legyek nélkül, ugyanis a kakaófa legfőbb beporzói is egészen mütyürke legyek.

Természetesen nemcsak az ember által termesztett növények, hanem a vadon élők, a természetes ökoszisztémák alapját adó növények beporzóiként is ugyanennyire fontosak. Azonban az élőhelyvesztés, a vegyszerhasználat, az őket sújtó betegségek és a klímaváltozás miatt egyre csökken a számuk.

Mivel a rovarok képtelenek szabályozni a testhőmérsékletüket, ki vannak téve a környezeti hatásoknak, így a felmelegedésnek is. A kutatók azt mérték most meg, hogy mi az a legmagasabb kritikus hőmérséklet, amelyet még elviselnek anélkül, hogy leállna a mozgásuk. Mivel a kutatók a covid miatti lezárások idején vizsgálódtak, ezért mindenki a saját otthona környékén végezte a méréseket, így Észak- és Dél-Amerikából számos helyszínről gyűjtöttek adatokat.

A mérések azt mutatták, hogy a méhek átlagosan 2,3 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten „álltak le”, mint a legyek.

A méhekről kiderült az is, hogy nem mindegy, milyen napszakban volt aktív az adott rovar, például a hajnali, hűvösebb időben gyűjtögető méh jobb hőtűrésű volt, mint a délutáni forróságban gyűjtögető. A legyek esetében a magasabb trópusi égövi területeken (hegyvidéken) élő fajok hőtűrése rosszabb volt, mint például a szubtrópusi, de síkvidéki fajoknak. Ez azt is jelenti, hogy a hűvösebb klímán élő légyfélékre nagyobb veszélyt jelent a klímaváltozás, és már kis mértékű hőmérséklet-emelkedést is megsínylenek.

„Az alpesi és sarkvidéki területeken a légyfélék a fő beporzók. A kutatásunk azt mutatta, hogy egész földrajzi régiók veszíthetik el a felmelegedés miatt a beporzóikat, ez pedig végzetes hatású lehet az ökoszisztémákra” – tette hozzá López-Uribe.

The post A beporzók hőtűrése jelentősen eltér first appeared on National Geographic.