Donald Trump első elnöki ciklusa során több alkalommal is tanúbizonyságát adta a mainstream tudományos nézetekkel szembemenő elképzeléseinek – volt, hogy atombombával akart megállítani egy trópusi ciklont, máskor filctollal hamisított meg egy hurrikán-előrejelzést, a pandémia idején pedig olyan gyógyszert szedett, amelynek pozitív hatása nem volt igazolt. Különösen aggasztó, hogy míg a világ szakembereinek és döntéshozóinak többsége évek óta egyre sürgetőbbnek látja az éghajlati átalakulás elleni fellépést, addig a volt amerikai elnök rendszeresen szkeptikus, sőt klímatagadó gondolatokat fogalmazott meg, több esetben pedig a globális felmelegedés elleni küzdelemmel ellentétes lépéseket tett.
Csak hogy néhány példát említsünk:
kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, ahová csak Joe Biden elnöksége alatt tért vissza az ország,
lényegében bedarálta a NASA egyik szénfigyelő projektjét,
korábbi klímatagadót nevezett ki az űrhivatal élére,
igyekezett új területek megnyitásával kedvezni a fosszilis iparnak,
emellett többször kifejtette, miért nem hisz az ember okozta globális felmelegedésben.
Tudományellenessége miatt a kutatói közösség és a fenntarthatósági csoportok irányából számos kritika fogalmazódott meg vele szemben, újbóli indulása kapcsán pedig több tucat, az életszínvonalat, az éghajlati átalakulás elleni fellépést, valamint a tudományt féltő amerikai Nobel-díjas nyílt levélben állt ki Kamala Harris mellett.
Miként viszonyul Donald Trump ma a klímaváltozás kérdésköréhez, miért ellentmondásosak az ígéretei, és milyen következményekkel járhat, ha újbóli megválasztása során érvényesíti tudományszkeptikus politikáját? Az elnökválasztás előtt többek között ez a kérdés foglalkoztatja a tengerentúli elemzőket.
Ellentmondásos ígéretek
Bő egy hónapja, szeptember végén, a Helene hurrikán árnyékában Trump még arról beszélt, hogy az éghajlati átalakulás a történelem egyik legnagyobb átverése. A kampány hajrájában azonban mintha némi változás állt volna be retorikájában: igyekszik magát a természet védelmezőjeként beállítani, miközben magának a globális felmelegedésnek a témáját kerüli.
Egy Wisconsinban megtartott októberi eseményen kihangsúlyozta: környezetvédőként tekint magára, tiszta levegőt és vizet akar, egy michigani rendezvényen pedig arról beszélt, hogy elnöksége alatt világelső volt az államokban a lég- és vízminőség. Ígéretei mégis arról árulkodnak, hogy a klímatudományt megalapozó alapvető tényeket továbbra is elutasítja, meglátásait pedig a Republikánus Párt nagy része átvette – számol be a The New York Times.
Getty Images Donald Trump az észak-karolinai Swannanoában tett látogatása során, a Helene hurrikán pusztítását követően.
A jelek alapján az egyik fő célpont a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) lesz, amelynek átalakítása nagyban nehezítené a globális felmelegedés elleni hatékony fellépést. Mandy Gunasekara, a szervezet korábbi – és Trump győzelme esetén jövőbeli – vezető tagja szerint az ügynökség struktúráját a kormány teljesen lebontaná, majd újjáépítené.
Trump emellett azt is megfogadta, hogy újabb olaj- és gázfúrásokat engedélyez majd, ami látszólag nincs összhangban a tiszta levegő és víz ígéretével. „Olyan dolgokat ígér az embereknek, amelyek a többi ígérete alapján lehetetlenek” – állapította meg Ben Jealous, a Sierra Club környezetvédelmi nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója, hozzátéve: a fosszilis kitermelés növekedése teljesen ellentétes a lég- és víztisztaság fokozásával.
Az utolsó órában járunk
Trump kampánya alatt rendszeresen tett gesztusokat az olaj- és gáziparnak, gyűlésein többször beszélt a szabályozás csorbításáról, valamint a potenciális jövőbeli fúrásokról. Ajánlataiért láthatóan ellenszolgáltatást is elvár, egy alkalommal arra biztatta az energiaipari vállalatvezetőket, hogy adományozzanak 1 milliárd dollárt indulásának támogatására.
Klímavédelmi szempontból állításai és ígéretei egészen rémisztőek. Az, hogy az éghajlati átalakulás valós és az ember okozza, nagyjából annyira biztos, mint az evolúció. A folyamat súlyosságát jól jelzi,
hogy 2023-ban a modern korban először haladta meg legalább 2 Celsius-fokkal a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szintet,
a tavalyi év a mérések kezdete óta a legforróbb esztendő volt,
miközben az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja szintén rekordot döntött.
A párizsi klímaegyezmény céljaitól egyre messzebb sodródunk, a bolygó éghajlatának felborításával saját és az elkövetkező generációk életét nehezítjük meg.
Az elmúlt hónapokban Trump többnyire kerülte a felmelegedéssel kapcsolatos közvetlen kommunikációt, ehelyett – mint fentebb írtuk – a tiszta levegőre és vízre helyezte a hangsúlyt. Érdemes hozzátenni: elnöksége alatt egyáltalán nem enyhült a környezetszennyezés, sőt egyes környezetvédelmi előírások visszavonása miatt még fokozódott is.
Gina McCarthy – aki Barack Obama elnöksége alatt volt az EPA egyik igazgatója – úgy látja, megválasztása után Trump visszatérne a szabályozások újbóli enyhítéséhez, valamint lebontaná a Környezetvédelmi Ügynökséget. Mint megjegyezte: azon túl, hogy a szén, az olaj és a gáz égetése hozzájárul a klímaváltozáshoz, a légszennyezés és a vízszennyezés fő mozgatórugójának is számít.
Hatalmas a tét
Amennyiben Trumpból ismét elnök lesz, és ki is tölti teljes ciklusát, elnöksége lényegében lezárja majd a sok szakértő által kritikusnak ítélt 2020-as éveket. A számítások alapján 2030-ra az Egyesült Államoknak felére kellene csökkentenie emisszióját, ha érdemben tenni akar a klímaváltozás ellen.
Az Egyesült Államok sok más országhoz hasonlóan már most súlyos lemaradásban van klímacéljai teljesítésében, ezért az elkövetkező években a korábbinál is drasztikusabb, nem pedig megengedőbb politikára lenne szükség. Ha Amerika kivonul a párizsi klímaegyezményből, az dominóhatással járhat – az erősen iparosító és az Egyesült Államokkal különösen rossz viszont ápoló Kína például elveszthetné a bennmaradás melletti motivációját.
„A lehető leggyorsabban le kell szoknunk a fosszilis tüzelőanyagokról” – nyilatkozta Michael Mann, a Pennsylvaniai Egyetem éghajlatkutatója a The Guardiannek. „Nehéz elképzelni, hogy ez Trump győzelme esetén megtörténik” – tette hozzá, kiemelve: egy újabb elnökség valószínűleg ellehetetlenítené az érdemi éghajlati fellépést, illetve a párizsi klímaegyezmény fő célját, a felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt való stabilizálását.
Erik McGregor / LightRocket / Getty Images Klímaaktivisták felvonulása New Yorkban 2024. szeptember 20-án.
Érdekes, hogy a Demokrata Pártnál a zöld törekvések most messze nem kapnak akkora hangsúlyt, mint Joe Biden indulása idején. Ezt részben megmagyarázhatja, hogy a közbeszédben ezúttal kevésbé meghatározó a téma: a Yale Egyetem felmérése alapján csak a szavazók 37 százaléka véli különösen fontosnak a globális felmelegedés elleni fellépést.
A republikánusok így is igyekeznek hitelteleníteni a demokrata elképzeléseket. Karoline Leavitt, Trump kampányának szóvivője egy nyilatkozatában kifejtette: Harris energiapolitikája túl radikális, gyakorlatilag semmit sem tenne a környezetért, kedvezne Kínának, miközben megkárosítaná az amerikai munkavállalókat.
Bosszúalapú politizálás
Noha a tiszta energia robbanásszerű előretörése mögötti lendület elegendőnek tűnik ahhoz, hogy a potenciális Trump-ciklus ne tudja teljesen megállítani, a klímaváltozás-szkeptikus politikának így is súlyos következményei lehetnek. Egyes becslések alapján Trump elnöksége alatt több milliárd tonna extra üvegházhatású gáz kerülhetne az atmoszférába, az adminisztráció pedig a nemzetközi fellépéseket is akadályozhatná.
A világ vezetőinek túlnyomó többsége napjainkban egyértelműen elfogadja a globális felmelegedés tényét, és kisebb vagy nagyobb elánnal, de igyekszik mérsékelni hazája emisszióját, elősegíteni az alkalmazkodást. Amennyiben viszont egy-egy döntéshozó szembemegy a tudománnyal, az az egész nemzetközi közösséget hozza nehéz helyzetbe – erre Trump mellett a korábbi brazil elnök, Jair Bolsonaro jó példa, aki globálisan is súlyos problémát okozott Amazónia felfokozott kizsákmányolásával.
Egyes elemzők úgy vélik, a második hivatali idő során a trumpi klímapolitika a korábbiaknál is károsabbá válhat. Barry Rabe, a Michigani Egyetem energiapolitikai szakértője attól tart, agresszív, bosszúalapú folytatás következhet győzelem esetén. Az egyik első lépés lehet a párizsi klímaegyezmény felmondásának újbóli bejelentése.
A Trump-kormányzat fő célpontjai közé tartozhat az a Biden által aláírt, mérföldkőnek számító klímatörvény, amely több száz milliárd dollárt fektetett a megújuló energiaforrások támogatására, illetve az elektromos járművek és akkumulátorok gyártásába. Trump kampányában ígéretet tett rá, hogy visszavonja az összes el nem költött forrást, és ismét lehetőséget teremt az új, az alaszkai sarkvidéken indított fúrásoknak.
A tudományosságot is támadhatja
Az inflációcsökkentő törvénynek nevezett éghajlat-változási jogszabálycsomag teljes hatályon kívül helyezése persze a kongresszusi összetételtől függ. Még ha a republikánusok meg is szerzik a képviselőházat, a szenátust és a Fehér Házat, feltételezhetően akkor is lenne némi ellenállás a konzervatív képviselők részéről.
Ennek ellenére Trump lelassíthatja a bideni klímapolitika folytatását, főleg, ha a korábbiaknál megfontoltabban jár el. Előző ciklusában több mint száz környezetvédelmi szabályt kísérelt meg szétzúzni, de a bíróságok programjának nagy részét megállították. Kérdés, hogy rendszere a tapasztalatokból építkezve képes lesz-e – saját szempontból – hatékonyabban és felkészültebben cselekedni.
Az előjelek mindenesetre átgondoltságról árulkodnak. A Project 2025 nevű, a Trump-adminisztráció több korábbi tisztviselője által aláírt kiáltvány központi követelése,
hogy az EPA szakmai, tudományos köztisztviselőit cseréljék lojális politikai szereplőkre,
hogy az államok katasztrófákra való felkészítésére és kártalanításra kevesebbet költsenek,
illetve privatizálják a nyilvános időjárás-előrejelzéseket.
Trump korábban többször beszélt arról is, hogy amerikai katasztrófák idején megvonná a szövetségi támogatást azoktól a területektől, amelyek nem támogatták. Belsős források szerint az erdőtüzek által rendszeresen sújtott Kalifornia például nem sok segítségre számíthat.
Általános félelem szakmai körökben, hogy a trumpi irányzat az éghajlati krízis kezelése mellett valószínűleg a szélesebb tudományra is negatív hatást gyakorol majd – elég a már említett, Nobel-díjasok által aláírt dokumentumra gondolni. Mann attól tart: az Egyesült Államok nem lesz biztonságos hely a tudósok, az értelmiségiek és bárki számára, aki nem illik bele a republikánus képbe.
Most kellene rákapcsolni
Tavaly az ENSZ éves klímacsúcsán (COP28) a világ országai első alkalommal állapodtak meg abban, hogy az emberiségnek el kell távolodnia a fosszilis energiahordozóktól. Bár apró, konkrétumokat nem tartalmazó lépésről van szó, a döntés mégis megalapozhatja az elkövetkező évek nemzetközi klímaharcát.
A szén, az olaj és a gáz teljes elhagyása több ezer milliárd dollárba kerülne – igaz, az összegek eltörpülnek a globális felmelegedés okozta hosszabb távú gazdasági és társadalmi károk mértéke mellett. Az Egyesült Államoknak elviekben élen kellene járnia ebben az átállásban.
Jealous szerint a tiszta levegő és víz ígérete valójában még visszalépés is: a modern környezetvédelmi mozgalom hajnalához, az 1960-as és 1970-es évekhez tér vissza, amikor komoly volt az aggodalom a nehézipar és a széles körű szennyezés miatt. A lég- és víztisztaság azonban ma már csak két elemet jelöl a környezeti egészség bonyolult rendszerében, pusztán ezekre fókuszálva érdemben nem lehet cselekedni.
The post A bolygó láthatja kárát Trump bosszúpolitikájának first appeared on 24.hu.
