A majki remeteség Komárom-Esztergom vármegyében, a Vértes hegység szívében található, Magyarország egyik legkülönlegesebb történelmi és kulturális emlékhelye. A csendet, elmélkedést és magányt szimbolizáló hely ma a látogatók számára a spirituális elmélyülés mellett gazdag történelmi múltjával és páratlan építészeti szépségeivel nyújt felejthetetlen élményt. A remeteség nemcsak a magyarországi barokk építészet egyik remekműve, hanem Európában is egyedülálló, mivel kevés ilyen jól megőrzött kamalduli kolostor található a kontinensen.
A remeteség története
A majki remeteséget az 1730-as években alapították az Esterházy család támogatásával. A kamalduli néma szerzetesek, akik a csendet és az elvonulást választották, ebben az erdős környezetben teremtettek maguknak otthont. A kolostor építése Esterházy József támogatásával kezdődött, a tervezést pedig Franz Anton Pilgram, majd Fellner Jakab, a kor neves építésze irányította.
Az építkezés során elképzelt 20-ból 17 cellaház és egy központi templom készült el. A szerzetesek az önellátásra törekedtek, gazdálkodtak, és saját kezűleg készítették mindennapi használati tárgyaikat. Az 1782-es év azonban fordulópontot hozott, amikor II. József rendeletben feloszlatta a szemlélődő rendeket. A kamalduliaknak el kellett hagyniuk Majkot, és a remeteség épületei világi használatba kerültek. A 20. század folyamán az együttes jelentős károkat szenvedett, ám később helyreállítási munkálatok kezdődtek.
A kamalduli rend
A kamalduli rendet Romuald szerzetes alapította a 11. században. A rend az elvonulás, a csend és az ima életformáját követte, amelyet szigorú szabályokkal írtak elő. A kamalduliak fehér ruhát viseltek – emiatt “fehér barátoknak” is nevezték őket, és az egyéni cellákban éltek, ahol önállóan gazdálkodtak és végezték napi teendőiket.
A rend jelmondata, a „Ego vobis, vos mihi” („Én értetek, ti értem”) jól tükrözi közösségi és spirituális elköteleződésüket. Bár a remeteség csendjét csak ritkán törték meg, a szerzetesek évente néhány alkalommal közös imádságra gyűltek össze.
Az épületegyüttes
A majki remeteség építészeti szempontból páratlan Magyarországon. A cellaházak, amelyekben a szerzetesek laktak, egyszerű, fehérre meszelt épületek, kis kertekkel körülvéve. Mindegyik házhoz tartozott egy kápolnaszoba, amely a szerzetesek magánimádságának helyszíne volt.
A központi épület, amely ma látogatóközpontként működik, egykor templomként és közösségi térként szolgált. Az épületek köré rendezett park és halastavak nemcsak a mindennapi élet részei voltak, hanem a szemlélődő, természetközeli életmód szimbólumai is.
A helyreállítás során az épületegyüttest a korabeli állapotokhoz hűen rekonstruálták. A látogatók ma megtekinthetik a cellaházak belsejét, a szerzetesek mindennapjait bemutató kiállításokat, valamint a központi templom helyét.
A majki remeteség ma
Napjainkban a majki kamalduli remeteség népszerű turisztikai célpont. Az épületegyüttes kulturális örökségi védettséget élvez, és kiemelt helyszíne a magyarországi történelmi emlékeknek. A helyszínen kiállítások és vezetett túrák mutatják be a szerzetesek életét, az építészeti különlegességeket és a rend történetét.
A látogatók számára lehetőség nyílik a cellaházak bejárására, a környező természet felfedezésére, valamint a hely történetének mélyebb megismerésére. A remeteség csendes légköre és különleges atmoszférája nemcsak a történelem iránt érdeklődők, hanem a nyugalmat keresők számára is vonzó.
The post A csend otthona: fedezzük fel a majki remeteséget! first appeared on Sokszínű vidék.
