A világon mintegy 7000 nyelv létezik, ezek mind-mind másképp fejezik ki az ember érzelmeit. Míg az érzelmek jelentős részében eltérések lehetnek a kultúrától függően, vannak olyan, egyetemes érzéseink, amelyeket ez nem befolyásol. Vajon az efféle érzelmek nyelvi megnyilvánulása is hasonló?

Egy nemrégiben a The Journal of the Acoustical Society of America folyóiratban közzé tett kutatás ezt a kérdést vizsgálta meg. Az efféle, nem kimondottan nyelvi elemek vizsgálata a nyelv, a beszéd eredetét segít feltárni.

132 nyelv esetében mérték fel, hogy az adott nyelven az öröm, az undor és a fájdalom jelzésére használt felkiáltások miféle hangzásúak. Ezeket nem is nevezhetjük szavaknak, csak afféle érzelmekkel átszőtt hangsorok, mint nálunk az aú vagy a jaj.

„Miért kezdett beszélni az ember, és miért nem a többi főemlős? Mindannyian nevetünk, fajok százai adnak ki játékos hangokat, azonban egyedül nálunk alakult ki a beszélt nyelv. Ha a fajok közti közös vonásokat felmérjük, kideríthetjük, hol is tért az ember más útra” – magyarázta Maïa Ponsonnet, a kutatás vezetője. Hozzátette, hogy a felkiáltások és az érzelmet kifejező hangok közti kapcsolat segíthet feltárni ezek közös gyökerét.

A vizsgált felkiáltások olyan hangsorok, szavak, amelyek valamilyen érzelmi hatásra szaladnak ki a az ember száján, ilyenek a már említett aú, vagy épp a káromkodás-jellegű szavak, mint például a basszuscitera, vagy az undort jelző pfúj. Ide tartoznak még a csendet kérő pszt, csitt, vagy a meghökkenést jelző hümmögés is, sok más között.

A felmérésben az e kifejezésekben lévő magánhangzókat elemezték. Ezek minden kultúrkörben, minden nyelven egy-egy meghatározott csoportot alkottak. A fájdalom kapcsán kiadott felkiáltások világszerte olyan nyílt hangokból álltak, mint az A, AU. Az undor vagy az öröm felkiáltásai azonban nem voltak ilyen egyetemes hangzásúak – ez a kutatókat eléggé meg is lepte.

Ez azt is jelenti, hogy a fájdalom szavait nagy valószínűséggel még a beszéd előtti korból hozták magukkal elődeink.

A fájdalom olyan biológiai élmény, amit nem befolyásol semmiféle formában a kultúra, azonban az öröm vagy az undor már komplexebb. Azonban rengeteg olyan aprócska nyelvi elem van, amely univerzális, amely minden (vagy rendkívül sok) nyelvre jellemző.

The post A fájdalom nyelve világszerte azonos first appeared on National Geographic.