A halláskárosodás elsősorban az idősebb emberek egészségi problémája. Persze fiatalabb korban is előfordul, azonban az időskori halláskárosodásnak elsősorban az az oka, hogy a belső fülben csökken a koleszterinszint. A csökkent koleszterinszint növelhető, mégpedig a fitoszterin nevű kiegészítő fogyasztásával. Pontosabban ezek a fitoszterinek átveszik a belső fülben lévő koleszterin szerepét, és így a halláskárosodás mértéke csökkenthető, a betegség kialakulása megelőzhető.

A belső fülben úgynevezett szenzoros sejtek is találhatók, amelyek fel tudják erősíteni a hangokat, mégpedig a hosszúságuk megváltoztatásával. Ahogy öregszünk, ezek a sejtek is változnak, és elveszítik azt a képességüket, hogy a hangra reagálva megnyúljanak, így nem következik be a külső környezetből származó hangok felerősítése, ami pedig halláskárosodáshoz vezethet. A koleszterinnek is nagy szerepe van ezeknek a sejteknek a megnyújtásában, azaz a külső hangok felerősítésében. A kutatók úgy vélik, hogy az agy és a belső fül csökkent koleszterinszintje kapcsolatban állhat az életkorral összefüggő halláskárosodás kialakulásában.

A kutatók azt vizsgálták, hogy ha az agyban ismét magasabb koleszterinszintet mérnek, akkor ez csökkenti-e a halláskárosodás mértékét. Azonban a vérben lévő koleszterin nem tud közvetlenül bekerülni az agyba, így a koleszterin helyett úgynevezett fitoszterolokat használtak. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy ezek a fitoszterolok nagyszerűen képesek helyettesíteni a koleszterin szerepét, így csökkentve a halláskárosodás kialakulását vagy a már kialakult betegség tüneteit.

A halláskárosodás sok mindenkinél előfordulhat, nem csak a kor függvénye ez az állapot. A hangos zajnak való kitettség is oka lehet a halláskárosodás kialakulásának.

A halláskárosodás megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a megfelelő kommunikációt az emberek között. Különböző típusú halláskárosodás létezik: enyhe, közepes és súlyos.

A halláskárosodás kialakulásában sok más tényező is szerepet játszhat a fentieken kívül. Bekövetkezhet külsőfül-, belsőfül- és középfülprobléma miatt, az agyban történő elváltozások miatt – például ilyen a csökkent koleszterinszint – vagy idegrendszeri problémák következtében. Azok, akik hangos környezetben dolgoznak – például az építőmunkások, a zenészek vagy a bányászok –, nagyobb kockázatnak vannak kitéve. Ha hangosan hallgatjuk a zenét, főként ha ezt fülhallgatóval tesszük, nagyobb veszélynek vagyunk kitéve. A halláskárosodás genetikai eredetű is lehet.

Hallásfeldolgozási zavarok is léteznek. Ez akkor fordul elő, amikor az agynak problémái vannak a hang feldolgozásával. Ez nehezíti a beszéd megértését vagy annak megismerését, hogy voltaképpen honnan származnak a hangok.

Hallásproblémák akkor is kialakulhatnak, ha a külső- vagy középfüllel vannak gondok. Ennek hátterében sok minden meghúzódhat: rendellenes csontnövekedés a középfülben, szakadt dobhártya, fülfertőzés, fülzsír.

A halláskárosodásnak sokféle tünete létezik. Amennyiben ezeket tapasztalja, mindenképpen érdemes fülész szakorvost felkeresni. Halláskárosodásról beszélünk, amennyiben nemcsak zajos helyeken vannak hallási problémáink, de akkor sem halljuk a hangokat, az emberi beszédet, amikor valakivel személyesen vagy telefonon beszélünk. Halláskárosodás jele lehet, ha folyamatosan visszakérdezünk beszélgetés alatt, mert nem értjük, amit a másik személy mond, vagy csak motyogásnak tűnik a beszéde. A halláskárosodást jelezheti, ha folyamatosan fülzúgásunk vagy fülcsengésünk van, és a televíziót, rádiót is nagy hangerővel hallgatjuk.