“Nem csak többen, de többet is költenek az emberek kártyával, hiszen nem limitálja őket, hogy éppen mennyi készpénz van náluk” – mondja Szász Ferenc, a Mastercard üzletfejlesztési igazgatója, nem csoda tehát, hogy a kereskedők érdeke is, hogy a kártyás fizetés zökkenőmentes és elérhető legyen. Az érintésmentes fizetés 15 éve az életünk része a Mastercardnak köszönhetően, a pandémia pedig még nagyobbat lökött a fizetési trendek teljes átalakulásán. Szász Ferenccel a Mastercard Doppio programjáról és a fizetési technológiák jövőjéről beszélgettünk.
A Doppio programot gyakran emlegetik a Mastercard egyik hazai sikerprojektjeként. Miért indították el, és mit értek el vele?
Szász Ferenc: Azt gondoljuk, hogy a kártyaelfogadás mára alapinfrastruktúrává vált – mint a víz, a gáz vagy az áram. Alapelvárás lett, hogy bárhol elérhető legyen, a kereskedőknek pedig versenyhátrányt jelent, ha nem lehet náluk kártyával fizetni. Amikor 2019-ben elindítottuk a Doppio programot, 120 ezer kártyaelfogadó hely volt Magyarországon. Az volt a célunk, hogy a növekvő igényt kiszolgáljuk, és 5 év alatt megduplázzuk a kártyaelfogadó helyek számát Magyarországon. A célt lényegesen hamarabb, 3 év alatt sikerült elérnünk: 2024-re már 300 ezer fizetési terminálon lehet kártyával fizetni a magyar kereskedőknél. Ez nem csak a vásárlók kényelmét, a gyorsabb fizetést és fizettetést, de forgalomnövekedést is jelentett, mert bevonzotta azokat is, akik nem, vagy csak ritkán használnak készpénzt. Kutatásokból az is kiderült, hogy nem csak többen, de többet is költenek az emberek kártyával, hiszen nem limitálja őket, hogy éppen mennyi készpénz van náluk.
A program kezdete egybeesett a pandémiával. Ez mennyiben befolyásolta a kezdeményezés kimenetelét?
Szász Ferenc: Tény, hogy a járvány felgyorsította a fizetési szokások átalakulását: még inkább előtérbe kerültek az érintésmentes és digitális fizetési megoldások, ezáltal a mi infrastruktúránk használata is dinamikusan növekedett ebben az időszakban. A trendet szabályozói oldalról megtámogatta egy 2021-es rendelet is, ami előírta, hogy minden online pénztárgépet használó kereskedőnek biztosítania kell legalább egy elektronikus fizetési megoldást. Mi azóta is azon dolgozunk, hogy minél több élethelyzetre, fogyasztói és kereskedői igényre nyújtsunk alternatívákat. Ezért is üdvözöljük, ha a fizetési piacon minél nagyobb a választék, és van verseny.
15 évvel ezelőtt hozta be a Mastercard az érintésmentes fizetést amit azóta alapvetés lett. Mint minden új technológiánál, eleinte ezzel szemben is volt bizalmatlanság. Mennyire biztonságos most a digitális fizetés?
Szász Ferenc: Ez egyrészt kulturális kérdés, másrészt viszont egy hosszú távú folyamat, amíg a fizetési szokások átalakulnak. Az elmúlt évtizedben fokozatosan épült be az okostelefonos (ApplePay, Google Pay), és egyéb viselhető eszközös fizetés a fogyasztók mindennapjaiba, a digitális fizetési infrastruktúra pedig jelentősen bővült. Mára elmondhatjuk, hogy kártyával fizetni a klasszikus, fizikai boltokban gyorsabb és kényelmesebb, mint bármilyen más fizetési mód. Az értintésmentes, vagy online fizetés során a kártyabirtokos személyes adatait – például a fizető fél neve, kártya- vagy a kártya mögötti számlaszám – nem kapja meg a kereskedő, összhangban a PSD2 szabályozással.
Ez jelentősen csökkenti a visszaélések, valamint a profilozás lehetőségét. Ráadásul a kártyás fizetéshez nem kell online kapcsolat, a fizetési tranzakció a kereskedői terminálon történik, a terminál biztosítja a kommunikációt.
Furán hangzik ez napjainkban, amikor már szinte minden „connected”, ugyanakkor egy tömegrendezvény, vagy egy belvárosi pinceklub esetében van, hogy vadászni kell a térerőt. Ezzel szemben, amikor kártyával fizetünk, nincs szükség online kapcsolatra (a technológia NFC-vel működik), és mindegy, hogy az adott kártya melyik országból jön, hiszen a Mastercard hálózata több mint 210 országban elérhető. Ez a hatalmas, kiépített infrastruktúra a kereskedőnek és a vevőknek is biztonságot és rugalmasságot ad. Mindezekről a háttérben olyan biztonsági standardok mint a PCI gondoskodnak, megteremtve ezzel a gondtalan fizettetés és fizetés hátterét.
Nem csak a fizetés, de a fizettetés is egyre gyorsabb, egyszerűbb folyamat. Mégis, a hazai fizetési forgalom több mint 60 százaléka még mindig készpénzes. Mi van ennek a hátterében?
Szász Ferenc: Hiába van több, mint 300 000 terminál a piacon, közel 20%-uk nem, vagy csak nagyon ritkán kerül elő fizettetéskor. Mint minden fizetési megoldásnak – ide értem a készpénzt is – a kártyás fizetésnek is van költsége. Ugyanakkor fontos látni, hogy ma már annyiféle – itthon több mint 30 – kártyaelfogadási szolgáltató keresi a kereskedők kegyeit, hogy az árverseny jelentősen – kb. 1-1,5 százalékra – nyomta le a kártyaelfogadás költségét 2-3 év alatt. Hovatovább, ma már egy fizikai terminál beszerzése is ugyanolyan egyszerű, mint bármi mást rendelni a netről. Néhány kattintással meg tudod rendelni, 24 órán belül megkapod, és akár percek alatt be lehet üzemelni. Úgy gondolom, hogy aki a vevői igényeket szeretné kiszolgálni, a fizettetési sokszínűséget is szem előtt kell tartania.
A kártyás fizetésnek van egy nemzetgazdasági vonzata is: a digitális fizetési megoldások növelik a gazdaság átláthatóságát, csökkentik a szürkegazdaság arányát és hozzájárulnak a fenntarthatósághoz.
Mivel lehet még könnyíteni a kártyaelfogadók életét? Milyen további új eszközök terjedhetnek el?
Szász Ferenc: Úgy gondolom, hogy a kártyaelfogadói terminálok terén nagyon széles a paletta, szinte minden specifikus kereskedői szegmensre van megoldás. 2020-ban indultunk el hazai partnereinkkel a SoftPOS (Telefonterminál) szolgáltatással. Az, hogy önmagában egy okostelefon is alkalmas lett kártyaelfogadásra, sok szektor számára egyszerűsítette a fizettetést. Óriási változást hozott az is, hogy a klasszikus terminálok esetében is egyre több gyártó Android alapú terminálokat kínál, ami egyszerűsíti az elfogadók és szolgáltatók integrációs feladatait. A fő hangsúly a fizettetés folyamatának egyszerűsítésén van. Ahogy a contactless fizetés sikere az egy érintésnek köszönhető, úgy a fizettetés folyamata is fontos, hogy egy mozdulat legyen a kereskedő részéről. Egy gombnyomással lehessen kezdeményezni a fizettetést, a fizetendő összeget a kassza vagy háttér rendszerek adják át a terminálnak.
A Mastercard digitalizációs és fenntarthatósági törekvéseinek részeként, a Doppio programban indult el a GreenPOS (Green Point of Sale) kezdeményezés is, ami lehetővé teszi a papírmentes tranzakciókat. A vásárlók a papíralapú bizonylatok helyett digitálisan, például mobilbanki alkalmazáson, mobiltárcán, SMS-ben vagy e-mailben kapják meg a nyugtáikat. Ez nem csak a karbonlábnyomunkat csökkenti, de egy újabb megspórolt költségelem is a kereskedők számára. Azt tapasztaljuk, hogy mostanra ez a megoldás is zökkenőmentesen beépült a mindennapokba.
Mi a Mastercard hosszú távú célja a hazai fizetési piacon?
Szász Ferenc: Változatlanul az infrastruktúra további bővítése és a digitális fizetések további ösztönzése. Mindez összhangban van az MNB által kitűzött céllal, miszerint 2030-ra a digitális fizetési forgalom a mostani 38 százalékról elérje a 60 százalékot. Ennek a folyamatnak szerves része a Doppio program; szélesítjük a fizetési lehetőségek körét, valamint felhívjuk a vásárlók és a kereskedők figyelmét a digitális fizetés és fizettetés kínálta előnyökre.
The post „A kártyaelfogadás ma már olyan, mint a víz, gáz vagy áram” appeared first on Forbes.hu.
