Az Uppsalai Egyetem számolt be egy, a Nature-ben publikált kutatásról, amelyben a dinoszauruszok sikerének titkait keresték az őslények emésztőszervében megkövült maradványok százai között. A nemzetközi kutatócsoport magyar tagja Barbacka Mária, a Természettudományi Múzeum ősnövénytani gyűjteményének vezető kutatója is részt vett e titkok feltárásában.

Zsákmánytöredékek, növényi darabkák, rovarok, halpikkelyek és hasonló, az emésztőszerveken jó állapotban átutazó élelem maradványa mutatta meg, hogy mivel is táplálkoztak a korai dinoszauruszok. „Megtudni azt, hogy a múltban ki falt fel kit, valódi detektívmunka” – magyarázta Martin Quartström, a kutatás vezetője. „Ha megtudjuk, mit ettek az állatok és miként kapcsolódtak a környezetükhöz, az segít azt is megérteni, hogyan is válhattak olyan sikeressé a dinoszauruszok.”

A kutatók modern szinkrotron-vizsgálatokkal mérték fel, mi is volt az egykor élt állatok emésztőrendszerében – az emésztőrendszerben megkövült élelem-maradványt bromalitnak nevezik. A vizsgált maradványok egy eddig nem igazán feltárt területről, a mai Lengyelországból kerültek elő. Ez a régió a triász idején a Pangea szuperkontinens északi részén volt.

A 230-200 millió éve, a triász második felében és a jura legelején itt élt dinoszauruszok emésztésének maradványaiból, klimatológiai adatokból, növények, csontok, harapásnyomok, lábnyomok és más ősmaradványok alapján a kutatók átfogó képet készíthettek e terület egykori élővilágáról. A kutatáshoz felhasznált ősmaradványokat 25 év alatt gyűjtötték össze.

„A kutatásunk egyedi, mivel az étrendjükön keresztül szerettük volna a korai dinók biológiáját megérteni” – mondta Grzegorz Niedźwiedzki, a kutatás rangidős szerzője. „Rengeteg meglepő felfedezéssel találkoztunk ennek során.” A vizsgálat során a dinók korszakának első 30 millió évéből gyűjtöttek be részletes adatokat a szakemberek. Ebből egy olyan, öt fokozatból álló modellt készíthettek, amely képes a dinók evolúciós sikerét és globális elterjedését megmagyarázni.

A megkövült emésztési termékekben néha egészen jó állapotú maradványokat találtak: egész bogár, szinte teljes hal is volt, de számos kisebb, ám azonosítható növényi-állati töredék is. Voltak összezúzott csontmaradványok is – ezek hasonlóak voltak a mai hiénák által elfogyasztott csontok nyomaihoz.

Egészen meglepő volt az első nagy testű növényevő dinók, a szauropodák élelmének maradványa: rengeteg páfrányfa-levelet találtak ebben, de sok más növényi maradványt és faszenet is. A kutatók szerint azért ehettek szenet, mert ezzel igyekeztek semlegesíteni az egyes páfrányfákban lévő méreganyagokat emésztés közben.

Ezek a részletek azt mutatták meg, hogy a sokszínű étrendnek és az alkalmazkodásnak igen fontos szerep jutott a dinoszauruszok sikerhez vezető útján. E tulajdonságok segíthették a dinók túlélési képességeit a triász utolsó időszakának kihívásai közepette. A kutatók megjegyezték, ebben a túlélési sikerben a legfontosabb az volt, hogy sok-sok zöld növényt fogyasztottak a korai növényevő dinoszauruszok. „Az evolúciós sikerükhöz a zsenge hajtások, zöld növények szeretetén át vezetett az út” – tette hozzá Niedźwiedzki.

The post A korai dinók étrendjét vizsgálták first appeared on National Geographic.