Augusztus közepén mindenféle előjel nélkül bukkant fel a Magyar Közlönyben az új műemléki védettségeket, valamint a védvonalak sok esetben való megszüntetését hozó lista, amin egy igazi meglepetésnek is jutott hely: a sorban az új otthonát a Magyar Radió stúdióinak helyén felepíteni vágyó Pázmány Péter Katolikus Egyetem egykori piliscsabai tulajdonának egy része is feltűnik. A kormány ezzel egyértelművé tette, hogy az épített örökség fontos részének tartják a piliscsabai Stephaneum Makovecz Imre tervezte részét (1997-2001).
A lépésnek voltak persze előzményei, hiszen jól ismert tény a kormány az ezredfordulón az Apor Vilmos térre álmodott katedrális megvalósításával való egyetértése, pedig azt korábban a szakma egy része mellett a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, sőt, Erdő Péter sem támogatta.
A észak felől csatlakozó „Stephaneum-klub” toldalékszárnyra nem kiterjesztett, csak a fő tömeget érintő védelem legfőbb oka az épület túlélésének biztosítása lehet, hiszen az egyetem által 2020-ban elhagyott, majd az állam kezébe kerülő együttes állapota forrásaink szerint egyáltalán nem mondható kielégítőnek, a nehezen fenntartható, öncélú részletekkel teli, több ponton beázó, használói felé korhadó faanyagokkal forduló főépületnek pedig minél gyorsabban teljes felújításra van szüksége – írtuk egy korábbi cikkünkben.
A területről 2021 áprilisában mindössze annyit lehetett tudni, hogy idővel nemzeti tudáspark lesz belőle, ennek érdekében pedig létre is hozták a Makovecz Campus Alapítványt, ami a Magyar Narancs szerint inkább kereszténydemokrata szabadegyetemet akar benne létrehozni. A teljes megújulás azóta sem indult el, a kormányzati beruházások egész sorának szüneteltetését hozó utóbbi éveket nézve pedig talán csak matematikai esély van arra, hogy rövidesen minden a régi fényében ragyogjon.
A védelmet a kormány Makovecz iránti egyértelmű szimpátiája – ennek legegyértelműbb jele az életmű gondozásáról szóló Kormányhatározat (2022/2015.) megszületése, valamint az ehhez kapcsolódó támogatási összegek – is indokolta, sőt, az Orbán Viktor mellett korábban számtalanszor kiálló építészt a miniszterelnök maga is számos alkalommal méltatta.
A témában a legfontosabb gondolatok idén tavasszal, a makói Hagymatikum méretes bővítésének átadásán hangzottak el: Orbán a 2011 őszén elhunyt Makoveczet itt egyenesen Magyarország Gaudíjának nevezte, hiszen az épületeiről
nem tanultuk, hogy ő tervezte, egyszerűen felismerjük azokat. Elég csak rájuk néznünk, és rögtön látjuk. Művészete nem példa egy építészeti stílusra, hanem egy stílus maga
– mondta.
A miniszterelnök hozzátette: a nemzeti oldal győzelmével ismét megnyíltak a kapuk a tervező rajzasztalon maradt álmai előtt, azoknak pedig nyilván nincs igazuk, akik korábban ellehetetlenítették Makoveczet, most pedig úgy gondolják, nincs értelme a terveket valóra váltani.
Egy október elején született rendelettervezettel a kormány aztán újabb lépést tett a Makovecz-életmű felé, hiszen Lázár János építésügyi miniszter tizenkét épület kiemelt műemléki védettségét javasolta.
Ezek a következők:
A XIX. századi Farkas-kúria átalakításával született bagodi faluház (Bagod, Faluház utca 1., 1984-1987, Koppány Zoltánnal és Vincze Lászlóval),
A Rudolf Steiner elveiből táplálkozó, meglepő, konkáv főhomlokzattal az utat néző berhidai vendéglő (Berhida, Rákóczi Ferenc utca 1., ép. 1963-1964),
Az 1944-1990 közt tönkretett embereknek emléket állító, egy pécsi nyugdíjas gyógyszerész magánvagyonából eredetileg illegálisan felállított Üldözöttek emlékére, (Budapest, I. Attila út – Dózsa György tér, 1996),
Adventista imaház (Csenger, Zrínyi köz, 1989-1992),
Művelődési ház (Jászkisér, Jubileum tér 10., 1982-1985),
Az egy sváb templom tornya, illetve egy székely harangtorony által is inspirált kakasdi faluház (Kakasd, Rákóczi Ferenc utca 285., 1994),
Pavilonos rendszerű, főépületének alaprajzával egy madarat formázó általános iskola (Neszmély, Petőfi Sándor utca 10., 1987-1991),
Lakótelepi piac (Paks, Kishegyi út 44., 1987-1989),
A két jurtaszerű tömeget is mutató solymári Waldorf-óvoda (1989-1992),
A három dombból álló, tornyán szárnyakat viselő Szent István-templom, (Százhalombatta, Szent István tér, 1993-1998),
A Fachwerk-homlokzatával a török kiűzése után érkező sváb telepesekre, kőfalával pedig a közeli romokra emlékeztető tornacsarnok, Visegrád, Rév utca 2. (1985-1988),
A helyiek által felépített zalaszentlászlói faluház (Zalaszentlászló, Kossuth Lajos utca 19., 1981-1985).
A tervezet a következő hetekben való elfogadása esetén tizenhatra nőne tehát a műemlék Makovecz-művek száma, hiszen a szeptemberben a törvény hatálya alá vont Stephaneumot megelőzően az állam 2017-ben a farkasréti temető ravatalozójára (1975-1977), a Visegrádi Erdei Művelődési Házra (1984-1988), valamint a baki faluházra (1985-1988) is kiterjesztette a védelmet.
A fenti listából látszik, hogy az állam két kivételtől – az Ekler Dezső által Makovecz „első autentikus munkájának” nevezett berhidai vendéglőtől, valamint a ravatalozótól – eltekintve csak az építész nyolcvanas és kilencvenes évekbeli munkáit tartja védendőnek, és azok közül sem feltétlenül a legveszélyeztetebb, vagy épp legerősebb darabokat.
Ez persze csak szűk szeletét adja annak az életműnek, aminek számos szelete valóban megérdemelné a műemlékstátuszt, főleg, ha legalább egy részére igaz a műemlékké nyilvánítás egyik legfontosabb indoka:
Egy ilyen védvonalnak köszönhetően nagyobb eséllyel lennének megelőzhetőek azok a helyzetek, mint ami a kovácsműhelyből lett balatonszepezdi Sellő étterem és borozó esetében nemrégiben előállt:
A szerző archívuma Az eredeti arc, illetve az idei állapot.
Rövid válogatásunkban épp ezért olyan értékeket gyűjtöttünk össze, amik az építész az adott kor nemzetközi építő- és szobrászművészetének trendjeibe illő, vagy épp azoktól messzire álló, egyedi munkákként, egyelőre még védtelenül állnak az ország különböző pontjain.
A Cápa
Az idén épp hatvan éve átadott, a Velencei-tó irányába kinyíló Cápa vendéglő (1963-1964) nyílászáróit néhány évvel ezelőtt ugyan kicserélték, kerthelyisége pedig átalakul, de fő tömege ma is eredeti arcát mutatja.
Inkey Tibor / Fortepan Google Street View A megnyitás után, illetve 2023-ban.
Berhidai társához hasonlóan itt is egyértelműen látszik Steiner hatása, ami a magyar paraszti építészet jegyeivel keveredett:
Google Street View
A védelem ebben az esetben adekvát döntésnek tűnik, hiszen a következő évtizedekben így elkerülhetők lennének a nagyobb mértékű átépítések.
A Sió Csárda
Bauer Sándor / Fortepan
A ma a 6-os út mentén, Szekszárd szélén álló Sió Csárda a Makovecz Alapítvány honlapja szerint az oromfalú népi pincék hangulatát kívánta megidézni, ezt a célt pedig a mozgalmas homlokzatokkal kitűnően el is érte.
Az épület állapota a rendszerváltás után gyorsan romlani kezdett, 2016 elején azonban megindult a felújítása, ami a nádtető újjászületését követően le is állt.
A 2024 júliusi állapot nem ad igazán teret a reménynek, épp ezért is lenne szükség arra, hogy a megújítását akár a korábban már említett kormányhatározat kapcsán kiírt pályázattal, vagy épp egy műemlékstátusszal, illetve lehetőségekkel segítse az állam:
Google Street View
A Zemplén űrhajója
Az 1972-re elkészült Bodrog Áruház virágszerű, szépen formált arcával a Kádár-kor derekának egyik legkreatívabb, legegyedibb áruházépületeként született meg Zemplén szívében, homlokzatai mellett pedig statikai megoldásai is igen figyelemreméltók.
Erdei Katalin / Fortepan
Az elmúlt bő ötven évben a belsők ugyan átalakultak, de a tömb továbbra is magán hordozza az összes eredeti jegyét, amin az átépítések sem tudtak változtatni.
Google Street View
A Szentlélek temploma
Osbi, Gál Lajos / Wikimedia Commons
Az építész megépült templomainak sorából burkolatával emelkedik ki a paksi Szentlélek-templom, ami közadakozásból, az ország legkülönbözőbb részein élő mesterek munkájának köszönhetően 1988-1991 között született.
A körülötte lévő mesterséges földhalomnak köszönhetően a földből kitörni látszó struktúrában már látszik néhány, később a Budapestre tervezett katedrálisnál is feltűnő elem, ezek kívülről nézve azonban egyáltalán nem tolakodók, mérete miatt pedig az épület jól illik a környező kertes házas beépítéshez.
A díszkút
Bauer Sándor / Fortepan
Az 1971-ben megnyílt Hotel Dombóvár – a helyiek szerint szimplán csak „Beton” – Makovecz még a kort jól ismerők számára is ismeretlen műve nem tartozik az életmű legerősebb fejezetei közé. Az eredetileg a télikertbe állított, majd később az udvarban, illetve a piactéren is álló díszkút azonban megérdemelné a védelmet, főleg, hogy 2019 nyarán lebontották, a következő évben pedig darabjaira bontva egy raktárba helyezték.
A műtárgyat 2020-ban a Makovecz Imre Alapítvány munkatársai is megnézték, további lépések azonban azóta nem történtek az ügyben. A műemléki védelem talán segítene abban, hogy a kút újra köztéren legyen.
Műtárgy a temetőben
A sort Antall József síremlékével (Budapest, Fiumei úti Sírkert; Melocco Miklóssal, 1996-1999) zárjuk, aminek Makovecz csak az alapkoncepcióját, illetve tanulmánytervét jegyzi ugyan, de Melocco ezt dolgozta tovább, létrehozva a szoborrá szilárdított drapériát, ami körbeveszi a puritán nyughelyet.
A listát persze további elemekkel is lehetne még bővíteni – a közel öt évtized alatt valósággá vált tervek egy része a Makovecz Imre Alapítvány hivatalos oldalán ismerhető meg.
The post A kormány védetté tenné Makovecz Imre tucatnyi épületét, több fontos művet azonban nem óvna meg first appeared on 24.hu.
