A költségvetés 2026. évi nettó finanszírozási igénye 5445 milliárd forint, amelyet ugyanekkora nettó kibocsátás finanszíroz – írja a jövő évi kibocsátási tervét bemutató Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) bejelentése nyomán a hvg.hu.
A fenti szám a költségvetés 2026-ra tervezett pénzforgalmi hiányával – vagyis a Nagy Márton által nemrég bejelentett új 5 százalékos, GDP-arányos hiánycél összegével egyezik meg. Emlékeztetőképpen: a költségvetés nettó finanszírozási igénye a januárban bejelentett 2025-ös finanszírozási terv alapján 4123 milliárd forint volt.
A finanszírozásnak három pillére van, ezek jövőre a tervek szerint így alakulnak:
- Forint intézményi finanszírozás: nettó 1723 milliárd forintos kibocsátás,
- Lakossági finanszírozás: nettó 1000 milliárd forint,
- Nettó deviza-finanszírozás: 2541 milliárd forint. (Ez tavaly 2421 milliárd forint volt)
A bruttó adósságkibocsátás ennél jóval magasabb, hiszen a nagyobb része újrafinanszírozást – törlesztés, visszavásárlás – szolgál.
A deviza-forrásbevonás szempontjából az ÁKK arra számít, hogy Magyarország hozzájut az uniós fegyverkezési hitelkeretből (SAFE) 2 milliárd euró előleghez. A SAFE-forrás elköltése a kormány számára kötött lesz, az adósságfinanszírozás tekintetében ugyanakkor azt jelenti, hogy az államnak ezt a devizaösszeget nem a piacról, magasabb kamatok mellett kell előteremtenie.
Az államadósság összetételével kapcsolatban fontos változás, hogy a devizaadósság arányának 30 százalékos limitét az ÁKK kiegészíti egy +/- 3 százalékpontos toleranciasávval.
(A 30 százalék eddig is csak elvi korlát volt, az ÁKK átlépte már korábban, igaz, az arányok teljesülését természetesen befolyásolja a forint árfolyamának változása.)
Fontos változás még, hogy az ÁKK emeli a fix kamatozású adósság részarányának célértékét a 70-90 százalékos sávba a „stabilitás és a kiszámíthatóság” jegyében.
The post A magyar állam 16391 milliárd forint új adósság kibocsátására készül first appeared on 24.hu.
