Közleményt adott ki a Magyar Közút, miután az Átlátszó a minap kikérte a Magyar Falu program keretében elvégzett útfelújítások adatait, amelyekben nincs meglepetés: meg sem közelítik a batidai munkálatokat sem árban, sem alaposságban. A lap szerint a Lázár János kastélya felé vezető 4413-as útnál kilométerenként 500 millió forint feletti volt a felújítási költség,
A Magyar Közút szerint viszont többszörös hazugság az Átlátszó állítása, miszerint „egy utat sem újítottak fel olyan alaposan, mint a Lázár János kastélyához vezetőt”.
Állításuk szerint a cikkben hivatkozott ingatlan nem a 4413-as jelű úton van, hanem a 4454 jelű úton van, utóbbin semmilyen felújítás nem történt. Emellett jelezték, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt években többször is alkalmazott az algyői projekthez hasonló technológiával végzett útfelújításokat olyan helyszíneken, ahol az út a gyenge teherbírású altalaj miatt ment tönkre, annak újjáépítése nélkül nem lehetett tartós pályaszerkezetet építeni.
A cikkben – a 4413-as út felújított szakaszának hosszára vetített bekerülési költség alapján – kiszámolt 500 millió Ft/km fajlagos költséget a hasonló technológia mellett felújított útszakaszokkal összevetve kijelenthetjük, hogy egyáltalán nem kirívó, sőt még csak nem is a legjelentősebb költséggel járó felújítás az algyői 4413-as út rekonstrukciója
– írták. A Magyar Közút példát is hozott: „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében 2019-ben a 4127 jelű mellékúton került sor felújításra teljes pályaszerkezet cserével, a felújítás költsége az út hosszára vetítve 500 millió Ft/km. Ugyanebben a vármegyében 2020-ban a 4127 jelű úton történt hasonló felújítás 630 millió Ft/km egységáron. Békés Vármegyében a 4235 jelű mellékút hasonló technológiájú felújítására került sor 2016-ban, amelynek fajlagos felújítási költsége – 2016. évi áron (!) – bruttó 390 millió Ft/km volt”.
Emellett jelezték azt is, hogy az út felújítására két okból volt szükség.
A büntetés-végrehajtási intézmények felett hatáskörrel rendelkező Belügyminisztérium kérte az útszakasz felújítását, amely a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút. Az úton való közlekedés BV gépjárművek károsodásához is vezetett. Másrészről a meglévő algyői Tisza-híd átépítésével és egy új híd megépítésével a közeljövőben olyan jelentős mértékű fejlesztési munkálatokra kerül sor, amelyek a megyei szinten kiemelten forgalmas 47-es főút teljes zárását is szükségessé teszik. Ez idő alatt a forgalom elterelése részben erre lehetséges, az útszakasznak így a Szeged és Hódmezővásárhely közötti teljes forgalmat el kell majd bírnia.
Végül hozzátették, hogy „a Tisza és a Maros vízgyűjtő területén lévő 4413 j. út térségében térfogatváltozó altalaj jellemző, amely rendkívül víz- és fagyérzékeny kötött talajfajta: ha vizet kap tágul, víz hiányában zsugorodik. A változó ciklusok a pályaszerkezet deformációjához vezetnek. Ennek kezelése, megelőzése érdekében, hogy minél többet bírjon az új útszerkezet a helyszínen a technológusok által előírt hidraulikus kötőanyaggal történő (meszes és cementes) talajstabilizálás történt. Ennek elvégzéséhez az egész meglévő pályaszerkezet elbontása volt szükséges, hogy megfelelő állékonyságú új alap és új kötő- és kopóréteg építése megtörténhessen”.
The post A Magyar Közút megmagyarázta, miért volt olyan drága a Lázár kastélya felé vezető út felújítása first appeared on 24.hu.
