Léteznek olyan betegségek, amelyek a nőket, és vannak olyanok, amelyek a férfiakat sújtják jobban. A legújabb kutatási eredmények azt mutatják, hogy a női nemi hormonok, különösen az ösztradiol nevű hormon kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában.

Az eddigi kutatási eredmények szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek mintegy kétharmada a nők közül kerül ki. Ez a betegség sokkal súlyosabb is a nők esetében, illetve a betegségnek jóval gyorsabb a lefolyása, mint a férfiak esetében. A kognitív funkciók is sokkal gyorsabban hanyatlanak a nőknél, mint a férfiaknál. A kognitív funkció nem más, mint a figyelem, a memória, de ide tartozik a döntéshozatali képesség és a kommunikációs készség is.

A női nemi hormonoknak kulcsszerepük van abban, hogy az Alzheimer-kór hogyan is nyilvánul meg az agyban. Az Alzheimer-kór egyik legfontosabb markere a béta-amilod fehérje, amely felhalmozódik az agyban, ami pedig zavart kelt az agy kommunikációs rendszerében, és ez nagy hatással lesz a megismerésre. Egereken végzett kísérlet azt mutatja, hogy a hím és a nőstény egerek agyi kémiája más és más módon szabályozza az amiloid-fehérjét az agyban, és ebben nagy szerepe van az ösztradiol nevű hormonnak, amely az ösztrogénhormon egyik formája.

Az Alzheimer-kór voltaképpen nem más, mint egy demens állapot, amely hatással van a memóriára, a viselkedésre és a gondolkodásra. A tünetek eleinte csak enyhék, majd egyre erősödnek, ami a napi tevékenységek elvégzésére is hatással van.

A demencia egyik leggyakoribb oka az Alzheimer- kór, amely a kognitív képességek jelentős csökkenésével és memóriavesztéssel jár együtt. Sokan azt gondolják, hogy mind a demencia, mind az Alzheimer-kór a normális öregedés szerves része, pedig ez nem egészen így van. Az egyik kockázati tényező igaz, hogy maga az életkor, hiszen a legtöbb Alzheimer-kórban szenvedő beteg a 65 éven felüli személyek köréből kerül ki.

Az Alzheimer-kór nem gyógyítható. Kezeléssel lassítható ugyan a betegség lefolyása, de gyógymód nem létezik rá. Egy progresszív betegségről van szó, amelynek a tünetei egyre csak súlyosbodnak. A korai szakaszban csak enyhe a memóriavesztés, de a későbbi szakaszban a betegségben szenvedő személyek nem reagálnak a környezetükre, nem ismerik fel a családtagjaikat, a barátaikat, és a folyamatos beszéd képességét is elveszítik. Egy Alzheimer-kórban szenvedő személy a diagnózist követően 6-8 évig él, persze vannak kivételek, olyan is lehetséges, hogy valaki a megfelelő kezelések mellett még 20 évig is elélhet.

Az Alzheimer-kór egyik leggyakoribb tünete nem más, mint az újonnan megtanult információk felidézésének nehézsége. Sok embernek vannak problémái a memóriával, azonban ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy Alzheimer-kórjuk is van.

Az agyban nagyon sok idegsejt található, amelyek kommunikációs hálózatot képeznek. Ezek az idegsejtek csoportokba rendeződnek, és mindegyik csoport más-más feladatot lát el. Az egyik csoport például a gondolkodásban, a másik a tanulásban, míg a harmadik az emlékezésben vesz részt. A sejtek információkat dolgoznak fel és tárolnak, illetve más sejtekkel is kommunikálnak. Ahhoz, hogy mindez gördülékenyen működjön, megfelelő „üzemanyagra” és oxigénre van szükségük a sejteknek.

Amikor az idegsejtek károsodnak, elveszítik a munkavégzés képességét, végül elpusztulnak, és ezzel is súlyos károkat okoznak az agyban. Körülbelül ez a folyamat zajlik le az agyban Alzheimer-kór esetén.