Miért van még mindig sokkal több vállalkozó, vállalkozni tervező férfi Magyarországon, ha közben iskolai végzettség és ötletek, motivációk szintjén a nők ugyanolyan erősek, mint a másik biológiai nem? Bár a vállalkozó nők teljesítménye, innovációs képessége nem marad el férfitársakéitól, még mindig jelentősen kevesebb nő vállalkozik Magyarországon, és vállalkozói önértékelésük is alacsonyabb.
A Női vállalkozók Magyarországon – Global Entrepreneurship Monitor Különjelentés 2025 alapján lényegében egyetlen dologra lenne szükségük a nőknek ahhoz, hogy többen és bátrabban indítsanak vállalkozásokat: magabiztosságra. És mi lenne szükséges ahhoz, hogy nagyobb legyen a nők önbizalma? Megfelelő társadalmi támogatás, azaz a nőket egyenlő félnek tekintő nemzeti kultúra.
A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, amely 1999 óta biztosít megbízható adatokat a felmérésben részt vevő országok vállalkozói aktivitásáról, illetve vállalkozási ökoszisztémájának helyzetéről. A globális felmérésben világszerte neves egyetemek vesznek részt, 2020-tól a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem képviseli Magyarországot, a kutatást az egyetemen belül a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Iroda végzi, a Visa támogatásával.
A kutatás minden évben a 18-64 éves lakosság körében végzett nagymintás, reprezentatív kérdőíves felmérést, továbbá 36, szigorú feltételek alapján kiválasztott szakértő megkérdezését foglalja magában. Az idei különjelentést szerdán mutatják be, a Forbes azonban már megismerkedhetett tartalmával, ebből mutatunk most néhány érdekes összefüggést.
Mi bátortalanít el a vállalkozástól?
A 2024-es kutatási ciklusban a GEM konzorcium 56 országban vizsgálta párhuzamosan a női vállalkozók működésére gyakorolt hatásokat négy fő témakör mentén:
- (1) a támogató szolgáltatások megléte és elérhetősége,
- (2) a szabályozás,
- (3) a nemzeti kultúra,
- (4) valamint a piachoz, illetve a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés.
Az eredmények alapján nemtől függetlenül a magasabb végzettségűek hajlamosabbak vállalkozásba fogni, és a magyar nők – vállalkozók és nem vállalkozók – iskolai végzettsége átlagosan magasabb a férfiakénál. Csakhogy ez a vállalkozási aktivitásukban mégsem jelenik meg.
Míg Magyarországon a vállalkozói létet a nők és a férfiak egyaránt inkább pozitívan ítélik meg, és magas társadalmi státuszt, valamint pozitív képet kapcsolnak hozzá, a magyarok közül ötből hárman úgy vélik, hogy nem használják ki a kínálkozó lehetőségeket, és ötből csak ketten gondolják, hogy mások innovatívnak látják őket. Ezeken a területeken a férfiak válaszai rendre nagyobb magabiztosságról árulkodnak.
Hogy miért? A fenti szempontok mentén végzett, 2024-es értékelések alapján a támogató szolgáltatások, a vállalkozásokra vonatkozó szabályozás és a nemzeti kultúra vállalkozásindítást ösztönző hatása a GEM és az EU országok átlagát tekintve, valamint Magyarországon is elmarad a 10-es skálán kielégítőnek tekinthető 5-ös értékeléstől. A magyarországi vállalkozói ökoszisztéma szakértői értékelése pedig – a szabályozási környezet kivé- telével – elmarad mind az EU-s, mind a GEM átlagtól is.
Fontos, hogy ugyan nem (vagy nem főként) nemi alapú diszkriminációról árulkodnak a szabályozási környezetet érintő válaszok, de a jogbiztonság és más, az ökoszisztémát érintő helyzetértékelés inkább kedvezőtlenebb, ami általánosságban is elbátortalaníthatja a vállalkozástól a magyarokat. Ez egyébként nagyjából megegyezik a nemzetközi, főként az EU-s trendekkel, ahogyan abban is hasonlít a magyar helyzetértékelés, hogy a női vállalkozók piacokhoz, illetve finanszírozáshoz való hozzáférése a válaszok alapján nem, vagy csak alig kedvezőtlenebb a férfiakéhoz képest.
A szakértői értékelések alapján összességében hazánkban a nők vállalkozóvá válásának és a vállalkozó nők támogatásának korlátai elsősorban a nemzeti kultúrában és az elfogadott társadalmi normákban gyökereznek.
Ennek igazolását a kutatás főként olyan kulturális beidegződésekben látja, amelyek tünete, hogy a férfiak vállalkozási aktivitása – korosztálytól és vállalkozási típustól függetlenül – jellemzően magasabb a nőkénél. Sőt: a férfiak mintegy másfélszer annyian állítják, hogy vállalkozást terveznek indítani a következő három évben, mint a nők. A már vállalkozó férfiak és nők közötti különbség a korai fázisú vállalkozások esetén a vállalkozási szempontból legaktívabb, 25-44 év közötti korosztályban, míg a bejáratott vállalkozások esetén a 44 évnél idősebbek körében a legnagyobb, írja a kutatási anyag.
Fontos, és nemektől független változás ugyanakkor a korai fázisú vállalkozások számának 2024-es visszaesése. Ennek okait célzott kutatás tárhatná fel, de feltehetően szerepet játszhat benne az elmúlt évek polikrízises (világjárvány, háború, gazdasági nehézségek) időszaka
– emlékeztetnek a kutatás szerzői, Csákné Filep Judit, Szennay Áron és Timár Gigi.
Miért nem hisznek magukban a nők?
A kutatás – egyebek mellett – kitért a vállalkozási motiváció vizsgálatára is, amely a magyar nők esetén kettős. Egyformán fontos számukra, hogy vállalkozásukkal hatást gyakoroljanak, valami lényegeset vigyenek véghez és hogy az élethelyzetüknek megfelelő munkalehetőséget találjanak. Mindkét tényezőt a nők 69 százaléka nevezte meg elsődleges hajtóerőként.
A nők a férfiaknál nagyobb arányban indítanak azért vállalkozást, mert kevés számukra a megfelelő munkalehetőség. Ez azonban nem feltétlenül a nyitott pozíciók hiányát jelenti, sokkal inkább a kevesebb olyan lehetőséget, amelyek támogatnák a nők felé támasztott társadalmi és munkahelyi elvárások összehangolását.
Más kérdés, hogy a motivációkon túl a kutatás eredményei összességében arra jutottak, hogy a magyar nők – a nemzetközi trendekhez hasonlóan – kevésbé veszik észre és használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket, kevésbé bíznak a saját képességeikben, és ennek megfelelően a vállalkozási aktivitásuk is alacsonyabb. Ugyanakkor
a már vállalkozó nők teljesítménye nem marad el lényegesen a férfitársakéitól – hasonló az innovációs tevékenységük, piaci hatókörük, de a vállalkozási motivációik is rendre hasonlóak.
A magyar női vállalkozók számára lényeges vállalkozásindítási motiváció a függetlenség, a rugalmas időbeosztás és a kényelmes megélhetés biztosítása. Különösen a korai szakaszban lévő női vállalkozók számára fontos, hogy valami lényegeset vigyenek véghez, ugyanakkor a megélhetés biztosításának kényszere is erőteljesebben jelenik meg náluk, mint a bejáratott vállalkozások esetében.
A 2024-es adatok alapján a régebb óta vállalkozó nők esetében a megélhetési kényszer hatása enyhül, feltételezhetően elérnek egy bizonyos anyagi biztonságot, ugyanakkor az önmegvalósítás, az innovatív ötletek valóra váltásának vágya a többi vizsgált motivációs elemhez képest továbbra is fontos marad.
A kutatás ezzel szemben azt mutatta ki, hogy a nők a férfiaknál kevésbé gondolják úgy, hogy a környezetük innovatívnak tartja őket, és hogy kihasználnák a kínálkozó lehetőségeket. A megítélésük magukról annak ellenére negatívabb a férfiakénál, hogy a női vállalkozások teljesítménye ezt semmilyen mérés alapján nem támasztja alá.
Érdemes azt is kiemelni – fogalmaztak a kutatás szerzői –, hogy a nemek közöttinél is jelentősebb a különbség, ha a lehetőségészlelésre és innovativitásra vonatkozó válaszokat a vállalkozók és a nem vállalkozók elkülönítésével vizsgáljuk. Így látható, hogy a vállalkozók – nemtől függetlenül – jobban bíznak magukban:
Miért (lenne) fontos a női vállalkozásösztönzés?
A kutatás szerzői többször is kiemelik, hogy nők vállalkozói aktivitásának támogatása kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőtlenségek csökkentésében, hiszen ez jelentős mértékben támogathatja a gazdasági és társadalmi egyenlőség megteremtését. A nők vállalkozóvá válásához szükséges támogatások, képzések és pénzügyi eszközök biztosítása, valamint vállalkozói karrierjük fejlődésének támogatása nemcsak a nők gazdasági szerepvállalását növelik, hanem a nemek közötti szakadék csökkentésével hozzájárulnak egy inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdaság kialakításához.
Ezzel szemben Világbank által 2006 óta mért Gender Gap Index globális értéke 2024-ben 68,5 százalék volt, vagyis a nemek közötti egyenlőtlenségnek ekkora százalékát sikerült megszüntetni. A haladás korántsem kielégítő, sőt, a jelenlegi fejlődési ütemmel 134 évre lenne szükség a teljes paritás eléréséhez, ami nagyjából öt generációval túl van az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által 2030-ig kiadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) végső dátumán.
Magyarország 2024-es Gender Gap Indexe 68,6 százalék, ezzel a vizsgálatban résztvevő 146 ország rangsorában a 101. helyen áll, két helyet rontva 2023-hoz képest. Európai összehasonlításban a vizsgált 40 ország közül Magyarország a 38., úgy, hogy a régióban az index értéke a 70 százalékos szintet kizárólag hazánkban, Csehországban és Törökországban nem érte el.
Ismét pályázhatnak a bátor női vállalkozók
A Visa She’s Next programra harmadik alkalommal pályázhatnak Magyarországon a női vállalkozók. A nyertesek egyenként hárommillió forintos támogatásban és egyéves vállalkozásfejlesztési mentorálásban részesülnek. A program az Impact Hub Budapest közreműködésével valósul meg. Az öt Visa díjazott mellett az OTP Bank és az MBH Bank idén is azonos értékű különdíjat ajánlott fel. Az OTP Bank digitálisan élenjáró vállalkozást ismer el, míg az MBH Bank az innovatív megoldást díjazza majd.
A pályázatra 2025. április 30-ig egy egyszerűen kitölthető űrlap beküldésével pályázhatnak a női vállalkozók.
The post A nemzeti kultúra hátráltatja a magyar nőket a vállalkozásban? appeared first on Forbes.hu.
