Az átlagkeresetek 9 százalékos növekedésével, stabilan alacsony inflációval és újabb nyugdíjreform nélkül, 2028-ra az átlagnyugdíj nem fogja elérni az átlagbér felét sem.
Mi történt? A új gazdasági akcióterv hatására újraindul, sőt gyorsul a nyugdíjak leértékelődése a fizetésekhez, a GDP-hez, és az állami kiadásokhoz képest – írja a HVG az elemzésében. Ha az átlagbérhez viszonyítunk, a 2028-as átlagnyugdíj nem éri majd el azok 50 százalékát sem, míg a 2010-es évek első felében ez az arány még 75 százalék volt.
Részletek. A kormány 1000 eurós minimálbért és 1 millió forintos átlagkeresetet akar 2028-ra. Ehhez az átlagkereseteknek évi 10, a minimálbérnek évi 12 százalékkal kellene nőnie. Ellenben a nyugdíjasok, újabb nyugdíjreform híján a következő években csak inflációkövető emelésekre számíthatnak. Ez pedig a jegybank és a kormányzat álláspontja szerint is a 3 százalékos cél körül tud mozogni.
Ha az átlagnyugdíjat nézzük, a növekedés valamivel nagyobb lehet, 3 százalékos infláció, és 3,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés mellett 5 százalék. Ha eközben a keresetek 9 százalékkal nőnek, akkor 2028-ra az átlagnyugdíj havi összege nem fogja elérni a nettó átlagfizetés felét sem. Jelenleg ez az arány 55 százalék, a 2010-es évek első felében pedig 73-75 százalék volt.
Kontextus. A bérek ilyen szintű emelésére egyébként nincs lehetőség a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Rolek Ferenc szerint. A gazdaság teljesítménye miatt 6 százalék körüli átlagos béremelés indokolt jövőre, amit a minimálbér emelése kissé meghaladhat. A legfrissebb GDP adatokon pedig még a pesszimista elemzők is meglepődtek, és bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a gazdaság jövőre ismét dinamikus ütemben bővülhet, az eddigi kijelentései alapján ezt érdemes lehet fenntartásokkal kezelni.
The post A nyugdíjasok fizethetik meg a béremelések árát appeared first on Forbes.hu.
