Aki valaha is kitette a lábát egy üde rétre nyár vége táján, biztosan találkozott már darázspókkal. Ez a nagy termetű, sárga-fekete csíkos keresztespókunk a magasabb fűszálak, virágok közé szövi kerekhálóját, amelynek közepén, függőleges irányban nagyon gyakran láthatunk egy cikkcakkos sávot. Ezt a sávot stabilimentumnak nevezik, mivel eleinte az volt a vélekedés, hogy a hálót stabilabbá teszi. Azt már régóta tudjuk, hogy nem ez a szerepe, ám a pontos feladatáról, feladatairól számos különféle elképzelés született már.
A stabilimentum szolgálhat vizuális csapdaként a pók zsákmányai számára, mivel ultraibolya fényben kimondottan feltűnően látszik. Ugyanez a tulajdonsága védelemként is szolgálhat, azzal, hogy az egyébként nem könnyen észrevehető hálót az alacsonyan repülő madarak számára láthatóvá teszi, így azok elkerülik az akadályt.
A széles mintázat segíthet elrejteni a pókot, elmosva annak körvonalait. Ezek az elképzelések persze mind vitathatók, a legnagyobb valószínűsége a zsákmányt csalogató látványnak van, ezt felmérésekkel is alátámasztották: a stabilimentumot tartalmazó hálókba több rovar ütközött bele. Ahogy azonban a természetben oly sok mindennek, könnyen lehet, hogy e mintázatnak is többféle feladata van.
Egy új kutatásban olasz szakemberek arra jutottak, hogy a hálóba szőtt mintázat a pók számára könnyebben érzékelhetővé teszi a zsákmány keltette rezgéseket. Nem ez volna az első ilyen felfedezés a pókok speciális „hangszóróvá” alakított hálója kapcsán.
Az olasz szakemberek abból indultak ki, hogy a darázspók maga is többféle mintázatú stabilimentumot sző a hálóba (a rokon fajok, mint a nálunk is élő karéjos keresztespók hasonló mintázatai is többfélék lehetnek), ráadásul a hálók is többféle formában készülhetnek a lehetőségektől függően. Arról eddig nem születtek vizsgálatok, hogy miként is vezetik a rezgéseket a darázspókok hálói.
A kutatók Szardínia szigetén élő darázspókok hálóit figyelték meg, s gyűjtöttek róluk fotókat két év alatt. Összesen hatféle mintázat típust tudtak azonosítani, a hálókat ezekbe besorolni:
- a klasszikus stabilimentum egy széles sáv, amelyet sűrű cikkcakk mintázat jellemez a háló közepéből kiindulva függőlegesen felfelé és lefelé irányban is
- a fiatal pókok hasonlót készítenek, ám ritkásabbra szövik a minta cikkcakkját
- a csökkentett mintázat csak az egyik irányban készült el (a háló közepétől vagy lefelé, vagy felfelé)
- a vázlatosnak nevezett stabilimentum úgy nézett ki, mintha csak odafirkálta volna a pók
- a platformnak hívott típus a háló közepére vastagon szőtt, sűrűn szálazott régió volt
- voltak olyan hálók is, amelyekből hiányzott a stabilimentum
A kutatók a fényképek alapján számítógépes modelleket készítettek a különféle szerkezetű stabilimentumokról, majd ezekből szimulációk útján megvizsgálták, miként közvetítik az egyes szerkezetek a rezgéseket. Az első eredmények, amelyekben azt mérték fel, mi történik, ha a zsákmány nekicsapódik a hálónak, azt mutatták, semmi különöset nem csinálnak a stabilimentumok a rezgéssel. Azonban amikor azt modellezték, hogy a hálóba csapódott állat ide-oda vergődik a ragacsos szálak közt, kiderült, hogy a platform típusú stabilimentumnak óriási szerep jut.
A platform úgy felerősítette a vergődő zsákmány rezgéseit, hogy az még a háló távoli pontjain tartózkodó pók számára is észlelhetővé váltak. A többi stabilimentumnak is volt rezgéserősítő hatása, de kevésbé erős. Ez jelenti azt, hogy a pók könnyebben megtalálja a hálóba ragadt zsákmányát, és talán még azelőtt képes megbénítani, hogy az például vergődésével kiszabadul.
A kutatók szerint a stabilimentum némiképp elősegíti a zsákmány helyének meghatározását. Drámai javulást azonban ez se hozhat a modellszámítások szerint. Ez egy részlet a különös mintázat különféle funkciói között – az élővilágban gyakori, hogy valamely képződménynek többféle feladata is lehet.
9 fotó
A modellezés persze nem biztos, hogy pont ugyanolyan hatást mutat ki, mint egy szabadban élő pók valódi hálója. A természetes körülmények összetettebbek, bonyolultabbak, nehezebb is megvizsgálni, hogy mi történik egy növények közt kifeszített hálóban. Azonban az olasz kutatók tervezik, hogy ezzel is megpróbálkoznak majd. Valószínűleg nem a mostani kutatás volt az utolsó, amelyben erről a különös hálóelem szerepét, feladatát vizsgálják, és minden bizonnyal sok érdekes dolgot fognak még feltárni róla.
Érdemes még azért tudni azt is, hogy a vizsgált darázspókok mintegy fele egyáltalán nem szőtt stabilimentumot a hálójába, így e minta meglehetősen sokszínű csak a darázspókoknál. Egyazon pók élete során is változik ez a körülményekkel, a pók számára rendelkezésre álló erőforrásokkal (a pókháló drága mulatság).
Most csak egy Argiope-fajt mértek fel, de a világon több mint 80 további faj is él e nemzetségben, amelyek másféle stabilimentumokat készítenek (lásd fentebb a galériában), de másoknál is igaz, hogy többféle dísz készül fajon belül. Eléggé gyakori a vonal vagy x alakú mintázat mellett a platform alakban szőtt cikkcakk is egyébként. Lehet, hogy ezek valamiféle, eddig nem felismert környezeti változóra adott válaszok a pók részéről.
The post A pókháló dekorációja hangszóró is lehet first appeared on National Geographic.
