Október elején több japán, illetve közel-keleti oldalon is feltűnhetett Magyarország a 2025-ös oszakai világkiállításra szánt pavilonjának rossz felbontású látványrajza – írtuk meg korábban, ezzel kapcsolatban felmerült kérdéseinkre azonban az elmúlt több mint három hétben nem kaptunk választ az építési tárcától, valamint a tervezéssel megbízott ZDA-Zoboki Építészirodától, így azt sem tudhattuk meg, hogy egyáltalán hiteles-e a megtalált kép.

Az ügyről végül a kormány hétfőn, a hivatalos bejelentés során lebbentette fel a fátylat, így kiderült, hogy az eredetileg 9,3 milliárdból felépíteni vágyott, a kiírt tenderen győztes, korábban számos kormányközeli építési projektet végigvivő Bayer Construct Zrt. által 19,893 milliárdért elvállalt (ezt a számot 2024 júniusában 19,747 milliárdra csökkentették) munkákban tényleg az általunk is bemutatott rajz fog valósággá válni.

Ez az összeg, természetesen, nem tartalmazza a tervezés árát: a nyílt építészeti tervpályázat nélkül, 400 millióért a Néprajzi Múzeumot is tervező Napur Architectre bízott projektet végül egy kevesek figyelmét felkeltő tender végén, 235 millió forintért a ZDA-Zoboki Építésziroda kapta meg.

Az építés, illetve a tervek együttes költsége ezzel máris húszmilliárd forint fölé kúszik, így nyilvánvalóan sokan kíváncsiak voltak arra, hogy a kivitelezési tenderben lévő vázlatok, illetve a hozzájuk kapcsolt információk végül milyen épületet eredményeznek majd.

A felsorolt mérőszámok már első látásra is érdekesnek hatottak, hiszen az 1750 négyzetméteres alapterülettel rendelkező, faburkolatú pavilonhoz, öt szinten, 2235 négyzetméternyi szintterület társulna, aminek kevesebb mint negyede (577,6) lenne kiállítótér, egy kisebb részét (113,3 nm) pedig kereskedelmi területnek szánják.

A sor ezzel még nem ér véget: a területen

egy acélszerkezetű, immerzív dómnak,
egy közel ezer négyzetméteres, gyalutlan faemelekből összeállított gúlaszerkezetnek,
egy harangteremnek,
az érdekes hátterű Instore Media Kft. különleges hang- és fényrendszerének és egy 2,7 méter átmérőjű, 5,4 méter magas, kapszulaszerű, hengeres vitrinjének is helyet szorítanak – ezek használatáért az állam 800 millió forintot fizet a cégnek.

A „sikeres magyar részvétel” érdekében az állam további nettó 795,7 millió forintot is kifizetett két cégnek: a Consultant Mérnökirodának 216 milliót, az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett, már a 2021-es dubaji világkiállítás előtt is hasonló megbízáshoz jutó Ramerset International FZE-nek pedig közel 580 milliót folyósítottak. Utóbbinál az indok a „komplex gazdaság- és üzletfejlesztési, valamint turizmusfejlesztési feladatok” ellátása volt – írta korábban Hadházy Ákos.

Ezek az összegek együttesen, persze, még nem a világkiállításra szánt teljes költést mutatják, így az a következő hónapokban egyre közelebb kerül majd a harmincmilliárdos határhoz.

A hétfői bejelentés kapcsán született MTI-hírből mindezeken kívül fontos részinformációk derültek ki – eszerint a kormány célja, hogy a 2025. április 13. és október 13. közti expót követően tovább nőjön a kelet-ázsiai régióból érkező vendégek, illetve az ottani cégekkel való üzleti együttműködések száma.

EXPO2025 / Youtube

Az írásból kiderül: tavaly 309 ezer vendég érkezett a régióból, ez pedig a 2022-es számokhoz képest máris óriási előrelépés, hiszen tavaly Kínából négyszer, Dél-Koreából több mint háromszor, Japánból pedig több mint kétszer többen jöttek Magyarországra. Ebben, persze, az is közrejátszik, hogy Budapesten a régióban rekordszámú, hét kínai nagyvárosból induló repülőgép is leszáll – teszi hozzá a közlemény.

Aulner-Bálint Anna, Magyarország tokiói nagykövete elmondta: a jövő évi magyar jelenlétnek különös jelentőséget ad az is, hogy a világkiállítás időszakában Oszakában magyar diplomáciai képviselet is nyílik, ami várhatóan tovább mélyíti majd a két ország közötti, régóta fennálló kétoldalú kapcsolatokat is.

EXPO2025 / Youtube Háttérben a boglya, elöl az erdő.

Kristó Ákos, az EXPO 2025 Magyarország Nonprofit Kft. ügyvezetője ezután többek közt az épületről is beszélt, hiszen kijelentette:

a magyar pavilon épületét olyan szemmel alakították ki, hogy a gazdaság és országimázs fejlesztésének feladatait ellássa. A többszintes épületben a gazdaságfejlesztési területnek egy külön emeletet szánnak, több mint 100 négyzetméteren. Az épület további fontos funkciója a magyar gasztronómia bemutatása, így a pavilon első szintjén helyet kapott bisztróban klasszikus magyar fogásokat kóstolhatnak a vendégek, a mellette kialakított borbárban pedig a hazai borvidékek termékei lesznek kaphatók. A kiállítói tér utolsó pontján egy látogatói boltot alakítottak ki, ahol ajándéktárgyakat, illetve magyar kézműves termékeket vásárolhatnak a pavilon vendégei. Az említett funkciók a magyar termékek bemutatását és népszerűsítését szolgálják, így egyben piacfejlesztési céllal is bírnak.

Kristó ezután hozzátette:

A magyar pavilon fő attrakciója az immerzív színházi tér, amely a természet és Magyarország közelségének élményét teremti meg. Egy élő, népzenei produkció várja majd itt a látogatókat 184 napon át. Cél ugyanakkor, hogy a magyar pavilon már formavilágával felkeltse a világkiállítás közönségének figyelmét. A japán és magyar népi építészetben egyaránt fellelhető, természetes építőanyagok és építési módok inspirálták az építészeti koncepciót.

A hír megjelenésével párhuzamosan a magyar pavilon hivatalos honlapja is elindult, sőt azon egy a Youtube-on már augusztus 29. óta jelen lévő, de nem nyilvános, háromperces anyag is felbukkant.

Ennek lényegi része valamivel fél perc után indul, benne olyan kitűnő megállapításokkal, mint

a látogató a pavilon előtt „egy nyugodt tisztáson találja magát, a magyar rétek növényvilágával, színeivel és illatával”,
jobbra egy erdőt szimbolizáló épület, balra pedig „a magyar paraszti világ és a modern magyar építészet közös, ősi motívuma, egy boglyaformájú fadóm emelkedik, ahol egy népdalperformansz lesz hallható, a végtelennek tűnő, csillagos ég alatt”,
a színházi tér egy stilizált, erdei ösvényen át lesz megközelíthető, amin „népi dallamok tapadnak majd fülünkbe, jelentésük szimbolikája pedig képileg is megjelenik”,
az első emeleti éttermet Miska Kitchen & Barnak fogják hívni, vezetője pedig a korábban a Konyhafőnök című műsorban is feltűnt Vidák Zoltán lesz.

Az épület külső arcának a magyar hagyományokkal való kapcsolata a fenti képeket nézve épp olyan gyenge lábakon áll, mint a mindössze 2,3 milliárd forintból a 2015-ös milánói világkiállításra született Sámándobé, ami az éveken át való helytelen tárolás miatt jórészt menthetetlenné vált, majd 4,4 milliárdért szinte teljesen újjáépítették – úgy, hogy az még véletlenül se hasonlítson a névadó hangszerre. Az oszakai pavilon tehát a Sámándob eredeti árának akár a tízszeresébe is kerülhet, igaz, a milánói expo óta eltelt csaknem tíz év.

A már most, az építkezés kezdete előtt húszmilliárd felett járó költségek az építőipari árak az elmúlt években való emelkedésének, illetve magának az eltelt időnek a fényében is erősnek hatnak: a franciák a 2021–2022 fordulójára tolt, dubaji expón kiállított, fenntartható anyagokból született épülete 15 millió (ez mai árfolyamon 6 milliárd forintot jelent) húzott ki az állam zsebéből, a németek háromszintes megoldása pedig 58 millió euróba (23,2 milliárd Ft) került.

Mike Krüger / Wikimedia Commons

Utóbbi ár, némi túlzással, megegyezik a magyar tervével, van azonban egy fontos különbség: míg a miénk 1750, addig a németeké 4500 négyzetméternyi alapterületet foglalt el.

The post A Sámándob árának tízszeresébe is kerülhet az oszakai világkiállítás magyar pavilonja first appeared on 24.hu.