A böjti réce (Spatula querquedula) apró termetű, hazánkban viszonylag gyakori madár. Magyarországi költőállományát 500-700 párra becsülik, ez azonban a vizes élőhelyek eltűnése miatt csökkenő tendenciát mutat. Éppen ezért fokozottan védett fajjá nyilvánították, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület pedig 2025-ben az Év madarává választotta. Ezzel nemcsak a fajra, hanem a vizes élőhelyek védelmére is rá kívánták irányítani a figyelmet.

 A récefajok többségével ellentétben a böjti réce messzire vándorol, átrepüli a Szaharát.

Azon túlról érkeztek most vissza hozzánk az első példányok, érthető módon kicsit később, mint a többi récefaj egyedei.

A böjti réce döntően a víz felszínéről táplálkozik, időnként pedig tótágast állva – azaz fejét a víz alá nyomva, fenekét felemelve – keres táplálékot. Növényi részeket, magvakat, gerincteleneket egyaránt fogyaszt. A sekély tocsogókat, pusztai elöntéseket, mocsarakat, mocsárréteket részesíti előnyben, a mély vizeket nem szereti.

Rendszerint március legelején érkezik meg hozzánk, idén azonban kicsit később, március 10-én tűntek fel az első példányok a Dél-Alföldön. A kardoskúti Fehér-tónál ekkor még csak három gácsér és egy tojó bukkant fel, egy hét elteltével viszont már több, mint 50 példány tartózkodott itt. Az utóbbi napok esőzéseinek köszönhetően a Fehér-tó térségében most ideálisak számukra a feltételek, a meder vízborítása elérte a 90 százalékot.

A korábbi években általában 70 példány körül alakult az átvonuló böjti récék száma, így valószínűleg az elkövetkező napokban még újabb egyedek is érkeznek majd.