Amennyiben sokat vagyunk szomjasak, általában cukorbetegségre gyanakszunk. Azonban tudnunk kell, hogy nem minden esetben ez az anyagcsere-betegség áll a probléma hátterében. Mutatjuk is, hogy milyen okai lehetnek annak, ha állandóan azt érezzük, hogy innunk kell, azaz sokat vagyunk szomjasak.
A szomjúságnak kétféle típusa létezik. Az egyik az úgynevezett polidipszia, amikor is sok folyadékot kívánunk, azonban a szomjúságérzetünk ennek ellenére sem szűnik meg. A szomjúságérzet szájszárazsággal is együtt járhat. Szájszárazság viszont akkor fordul elő, amikor is a nyálmirigyek nem termelnek elegendő nyálat a szájüreg nedvesen tartásához. Ez nemcsak a szájüreg, hanem a nyelv és a torok szárazságát is fokozza, ami nagyon kellemetlen érzés tud lenni. A szájszárazság lehet a szomjúság oka, de tünete is.
A túlzott szomjúság hátterében tehát cukorbetegség is állhat. Ilyenkor túl magas a vér glükózszintje. Ennek hatására többször kell a mosdóba járnunk, ami a test dehidratációjához vezethet, és ez szomjassá tehet bennünket. A szomjúság a cukorbetegség első tipikus tünete szokott lenni a betegeknél.
Más betegségek is okai lehetnek a szomjúság kialakulásának, ilyen például a cisztás fibrózis. Ez a betegség nemcsak a légzőrendszerre gyakorol negatív hatást, hanem a gyomor- és bélrendszerre is. Ennek a betegségnek is az egyik kiemelkedő tünete a fokozott szomjúságérzet; további tünetek: székrekedés, súlygyarapodás, renyhe bélmozgás.
Amennyiben a szervezetünkben alacsony a vörösvértestek száma, akkor vérszegénység is kialakulhat. A vérszegénységnek nemcsak a túlzott szomjúság az egyik tünete, hanem a szapora pulzus, az izomgörcsök, a szédülés és az ájulás.
Létezik egy Cushing-szindróma nevű betegség, amikor is a szervezetben túl sok kortizolhormon termelődik. Nemcsak szomjúságot érezhetünk ennél a betegségnél, hiszen olyan tünetek is megjelenhetnek, mint például a súlygyarapodás vagy lila foltok a bőrön.
A Sjögren-szindróma egy olyan autoimmun betegség, amikor tünetként a fokozott szomjúságérzet is megjelenhet. A szárazságérzet azonban nemcsak a szájüreget érinti, hanem például a szemet és más testrészeket is. A betegség tüneteként kialakulhat még fáradtság és ízületi fájdalom is.
A dohányzás hatással van arra is, hogy mennyi nyál termelődik a szájüregben. Általában kevesebb nyáltermelődéssel jár együtt a dohányzás, aminek egyenes következménye a szájszárazság.
Nyilvánvaló, hogy a kiszáradás és a dehidratáció is szájszárazsággal jár együtt. Kiszáradás és dehidratáció során a szervezet nemcsak folyadékot, de elektrolitokat, azaz alapvető ásványi anyagokat is veszít. Kiszáradás sok minden miatt – például hasmenés, hányás – létrejöhet. Kiszáradás során sötét színű lehet a vizeletünk, és szédülhetünk is.
A végstádiumú vesebetegség vagy a veseelégtelenség is okozhat nagyfokú szomjúságérzetet. A szomjúság mellett megjelenhet a száraz és viszkető bőr, a fejfájás, a hányinger, az étvágycsökkenés is.

