A dolgozószobám ablakából pompás kilátás nyílik a Somló hegyre. A bronzkorban és a késő vaskorban a lakott volt a hegytető, a plató magas részen egy fejlett kultúrával rendelkező társadalmi elit élte életét, akárcsak a velemi Szent Vid- és a köztük megbúvó Ság-hegyen – sajnos ez utóbbit a bányászat teljesen megsemmisítette, így erről vajmi keveset tudunk.
A Somlót elkerülte a bányászat, nem éktelenkednek tájsebek az amúgy páratlan formájú hegyen. Nem így a fent említett Ság-hegy, amelyet gyakran keresek fel madarászati szempontból.
Az ember tájátalakító tevékenysége folytán azonban létrejött egy másodlagos élőhely, a kőfejtő. Láttam a Ság-hegyen már örvös rigót, havasi szürkebegyet és hajnalmadarat, korábban pedig Dr. Győri Jenő megfigyelt itt az 1970-es esztendőkben egy kék kövirigót (Monticola solitarius). Történt mindez 1975. május 14.-én, ekkor száz méteres távolságból egy 10×50-es távcsővel húsz percen át láthatta a bazaltbányában e csodaszép madarat.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
A faj nem költ nálunk, de ritkán előfordul, jómagam Dél-Magyarországon a Szársomlyón láthattam. Tengerparti kiruccanások alkalmával mindig elragadtatva figyelem e szépséges madarat.
Éneke a hajnali madarászások alkalmával a sziklás tájon olyan fennkölt érzést ad, amely máshoz nem fogható, színezete pedig a teremtés egyik csodája.
A hegyi szurdokok, a sziklakibúvásokkal tarkított hegyoldalak képezik hazáját, de költ a tengerpartok meredek sziklafalain is. Felhatol egészen 3000 méter magasságig.
<!– [if IE 9]><![endif]–><!– [if IE 9]><![endif]–>
Fészkét kőfalak repedéseiben és üregeiben építi meg. érdekesség hogy lakott házakon is költ. Óvatos és rejtőzködő madár, táplálékát gyíkok, rovarok, növényi részek alkotják. A fészekalja négy-öt piszkosfehér tojásból áll.
Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 25 ezer forint.
The post A természet csodája ritkán látható madarunk first appeared on National Geographic.
