Jensen Huang, a világ nyolcadik leggazdagabb embere szerint „teljesen rendben van”, ha lesz kaliforniai milliárdosadó – nem mindenki van ezzel így.
Noha egyáltalán nem hatékony, inkább kontraproduktív, a vagyonadó vagy a milliárdosok adója időről időre előkerül. A magyar választási kampányban is téma, hiszen a Tisza a hatalomra jutása esetén tervez ilyen különadóval. De mi a helyzet Kaliforniában, és miért merült fel a kérdés egyáltalán?
Fizessenek a gazdagok – így és persze Trump miatt
Erős túlzás, hogy Kaliforniában milliárdosadót terveznek, hiszen valójában egy szakszervezeti kezdeményezésről van szó, amiről népszavazást akarnak kiírni. Első körben több mint 870 ezer aláírás kellene ahhoz, hogy a referendumot meg lehessen tartani, ha ez összejön, akkor a novemberi félidős választásokon egy extra szavazólapot is kapnak a kaliforniaiak. Ha itt a többség a milliárdosadó mellett dönt, akkor 2027-ben lehetne azt beszedni.
Egy egyszeri, 5 százalékos vagyonadóról van szó, ami mindenkit érintene, akinek 1 milliárd dollár meghaladó vagyona van. Ez nem jövedelemadó, hanem a teljes nettó vagyon (pl. részvények, üzletrészek, műtárgyak) értékének 5%-a alapján számított egyszeri adó. Az adó alapja a vagyontárgyak piaci értéke, kivéve bizonyos ingatlanokat, nyugdíjszámlákat és egyes más eszközöket. A befizetést 2027-ben kellene teljesíteni, vagy lehetőség lenne öt évre elosztva fizetni többletköltséggel. Amennyiben a törvényt elfogadják, az adó kizárólag azokra a milliárdosokra vonatkozna, akik január 1-je óta Kaliforniában élnek.
A különadót azért kezdeményezték, hogy forrást biztosítson az állam egészségügyi ellátására, élelmiszer-segélyprogramjaira és közoktatására, amelyek a Trump-adminisztráció szövetségi megszorításai miatt forrásvesztéssel fenyegetettek. Az időzítés nemcsak emiatt érthető, az AI boom rengeteg milliárdost termelt ki vagy húzta rekordmagasságokba az elit amúgy is jelentős vagyonát.
Hogy reagáltak rá a milliárdosok?
Az Nvidia milliárdos vezérigazgatója, Jensen Huang azt mondta a Bloomberg Televisionnek, hogy „teljesen rendben van” Kalifornia tervezett milliárdosadója – élesen eltérve számos szilícium-völgyi technológiai vezetőtől, akik bírálták a javaslatot, és az állam elhagyásával fenyegetőztek. Huang azt mondta, fel sem merült, hogy elhagyják Kaliforniát és a Szilícium-völgyet, noha számos államban van cégük és könnyen megtehetnék ezt.
„A Szilícium-völgyben dolgozunk, mert ott van a tehetség. Bármilyen adót is szeretnének kivetni, ám legyen.”
A – híresen jó kommunikátor – Nvidia-vezér azt is mondta, nem az adóelkerülés, hanem az MI jövőjének felépítése érdekli igazán.
Huang nyugodt hozzáállása feltűnő kontrasztban áll más milliárdosok reakciójával: a New York Times decemberi beszámolója szerint a Palantir társalapítója, Peter Thiel, valamint a Google társalapítója, Larry Page is fontolgatta Kalifornia elhagyását. A Thiel Capital például tavaly év végén új irodát nyitott Miamiban – derül ki a cég közleményéből.
Más technológiai vezetők, köztük Donald Trump elnök mesterségesintelligencia-ügyi „cárja”, David Sacks, valamint a kockázatitőke-befektető Chamath Palihapitiya felháborodott reakciókkal támadták a javaslatot a közösségi médiában. Sacks azóta irodát is nyitott a texasi Austinban.
Mennyit fizetne a világ egyik leggazdagabb embere?
A Forbes becslése szerint Jensen Huang vagyona 162,9 milliárd dollár (kb. 58–60 ezer milliárd forint), amivel a világ nyolcadik leggazdagabb embere. Egyike az AI boom legnagyobb nyerteseinek, vagyonát elsősorban az Nvidia chipgyártóban lévő mintegy 3 százalékos részesedése adja.
Kalifornia tervezett milliárdosadó-törvénye szerint Huang jelenlegi vagyona alapján a különadója meghaladhatná a 8 milliárd dollárt. Ez nagyjából 3000 milliárd forint,
közel annyi, mint a teljes magyar felnőtt lakosság 2011-ben államosított magánnyugdíj-vagyona volt.
The post A topmilliárdos szerint rendben van a vagyonadó, mások inkább szedik a sátorfájukat appeared first on Forbes.hu.
