A stressz sok mindenre hatással van. A stressz önmagában nem rossz dolog, hiszen fokozza a motivációnkat. Ha azonban túl sok stressz ér bennünket, vagy a stressz krónikussá válik, azaz hosszú időn keresztül fennáll az életünkben, akkor negatívan hat a testi-lelki egészségre. Megemeli a vércukorszintet, és fokozza a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a szívinfarktus kockázatait. Mutatjuk is, hogy milyen negatív hatásai lehetnek a krónikus stressznek.

A stressz pszichés és fiziológiai válaszokat vált ki az emberi testben. Ennek az élő rendszernek az alapja az anyagcsere. Ez magába foglalja a hormonok, a neurotranszmitterek termelődését, illetve szabályozását, az immunológiai választ, a szövetek javítását, a méregtelenítést, az idegi feldolgozást és a megismerést.

A stressz sok mindennek az okozója lehet, ilyen például a szomorúság, az aggodalom vagy éppen a depresszió. Amennyiben a stressz fizikailag érint bennünket, akkor oka lehet a fájdalom és a betegségek létrejöttének. De a stressz az érzelmekre, a hangulatra is hat. Ilyenkor lehangoltnak érezzük magunkat, vagy olyan dolgok miatt is aggódunk, amelyek miatt egyébként nem szoktunk.

Megkülönböztetünk úgynevezett jó és rossz stresszt. Egy tanulmány azt írta le, hogy a jó stressz például pozitívan hat a csontépítő folyamatokra, míg a rossz stressz oka lehet a csonttörésnek, gondoljunk csak a stressztörésre. Stresszt sok minden okozhat: traumatikus érzelmek, alváshiány, allergének, környezeti toxinok, sérülések, fertőző betegségek, gyógyszerek, nem megfelelő tápanyagbevitel, túlzásba vitt fizikai aktivitás, egészségtelen ételek, dohányzás.

A stressznek nagyon sokféle tünete lehet. Megkülönböztetünk fizikai és érzelmi tüneteket. A fizikai tünetekhez soroljuk a fejfájást, az izomfájdalmat, a kimerültséget, az olyan betegségeket, amelyek mögött semmilyen szervi elváltozás nem áll. A stressz érzelmi tünetei: ingerlékenység, depresszió, türelmetlenség, szorongás.

A stresszre adott válaszként a vesék hormonokat szabadítanak fel. Az agy hipotalamusz régiója üzeneteket küld a mellékveséknek, majd adrenalinhormon szabadul fel a véráramba, hogy segítse a szervezetet a stresszhelyzetben. Ez növeli a pulzusszámot, kitágítja az ereket és a légutakat, ami megemeli a vérnyomást, és az izmok feszességét idézi elő. A stressz miatt a glükózszint is megemelkedik. Az inzulinhormon, amely segíti a szervezet glükózfelhasználását, inzulinrezisztenssé teheti a szervezetet, amennyiben a vércukorszint folyamatosan magas. A stresszhormonok, például a kortizol szintje is megemelkedik. A magas vércukorszint oka lehet az állandó fáradtságnak és emiatt még stresszesebbé válunk, ami miatt egy ördögi kör alakul ki. Az inzulinrezisztencia rendellenes stresszválaszt okozhat az agyban, ezzel még tovább fokozva a stresszt és a depressziót.

Mit tehetünk a stressz kezelése érdekében? A szív- és érrendszer, a hormonális egyensúly, illetve a vérkeringés is profitál a rendszeres mozgásból. A fizikai aktivitás megnyugtat és javítja az alvás minőségét is. A rendszeres testmozgás csökkenti a vércukorszintet és az inzulinérzékenységet.

A stressz-szintet csökkenthetjük olyan éberségi gyakorlatok alkalmazásával, mint amilyen a jóga és a meditáció.

A krónikus alváshiány szorongáshoz és depresszióhoz vezethet. A vércukorszint is ingadozhat a rossz alvás következtében. Próbáljunk meg leszokni a dohányzásról, mivel a nikotin aktiválja a mellékveséket. Ilyenkor a glükóz gyorsan felszabadul, megemelkedik a pulzusszám és a vérnyomás is. Ezenkívül a nikotin csökkenti a hasnyálmirigy inzulintermelését, ami szintén megemeli a vércukorszintet.