Kedvezmények, szigorítások, újszerű megoldások is szerepelnek a jövő évi adócsomag-tervezetben, továbbá néhány, már eddig is létező adózási elemet átemeltek az adótörvényekbe. Nézzük sorban.
Inflációkövető adóemelés
A szakértők szerint az adóvalorizáció új dolog, több szempontból is. Eddig az adók mértékét vagy tételesen, vagy százalékosan határozták meg az adótörvényekben. Ehhez képest a jövőre néhány adónemnél bevezetendő inflációkövető adóemelés mértékét a NAV fogja közzétenni a KSH előző évi júliusi átlagos inflációs adata alapján. Ezek szerint majd azok az adók (a gépjárműveknél a regisztrációs adó, a gépjárműadó, a vagyonszerzési vagy köznyelven átírási illeték, egyes jövedéki adók, például az üzemanyagoké és az alkoholoké), amelyeknél már az év elejétől élesedik az inflációkövető emelés. A cégautóadónál és a dohánytermékek, fűtőanyagok jövedéki adójánál azonban csak 2026-tól él majd az inflációkövető emelés.
Tételes, relatíve alacsony összegű adókra ragasztanák rá az inflációkövető emelést, de összességében sokakat érinthet – értékelték az újfajta adóemelést EY tanácsadócég szakértői. Az autók teljes életútját lefedik például az inflációkövető adók. Nyilván az az oka, hogy az utóbbi két évi infláció elvitte az adóbevallások negyedét. Mennyit jelenthet ténylegesen az emelés? Magyarországon az autók átlagos életkora 14,5 év – ebben a kategóriában a gépjárműadó éves szinten nagyjából 554 forinttal nőhet autónként – számolták ki.
Ágazati különadók
Az idén év közben bevezetett kiegészítő tranzakciós illeték (amit a pénzváltás után kell fizetni) állandósulna (bekerülne az adótörvénybe). A reklámadót jövőre sem kellene megfizetni, pontosabban az adómérték nulla lenne. Januártól pedig kivezetnék a 2022-ben bevezetett légitársaságok különadóját, ami 2024-ben zöld adóvá avanzsált.
A kiskereskedelmi különadónál többféle változtatást is jelez a tervezet. Így például kiterjesztenék az adót a platformüzemeltetőkre is – eddig ők nem voltak a kiskereskedelmi különadónál adóalanyok (nem vonatkozott rájuk ez az adó). A platformüzemeltetőkkel azokat is bevonják az adózás alá, akik csak online felületet biztosítanak ahhoz, hogy más kereskedők árulhassák ezen a felületen a termékeiket. A külföldi platformok hazai forgalmát is megadóztatnák, nem csak a belföldiekét, de minden esetben csak a belföldön átadott árura. A kereskedőknek pedig, akik a platformon keresztül árulnak, nem kell a jövőben ezen forgalom után kiskereskedelmi különadót fizetniük, mert a platformon keresztüli értékesítés után a platform adózik. Ha a platform maga is forgalmaz, akkor a saját webáruházi és a mások webáruházi forgalma az adóalap szempontjából összeadódik. Tehát a következő variációk fordulhatnak elő a kiskereskedő szempontjából:
ha a kiskereskedőnek saját platformja van, ő maga üzemelteti és ezen csak saját áruját értékesíti, akkor a fogalmi rendelkezés miatt nem is minősül platformüzemeltetőnek, és így kiskereskedőként adózik a teljes árbevétel után;
ha a kiskereskedő platformján más is értékesít, akkor valóban platformüzemeltetőként lesz olyan adóalany, amely standard kiskereskedelmi tevékenységet is folytat. Az idevágó összeszámítási szabály szerint ilyenkor először összevont adóalapot állapít meg a platform teljes forgalmára és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenységre, majd – a kettős adóztatást elkerülése érdekében – ki kell venni az adóalapból a saját kiskereskedelmi tevékenysége keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevételt, és az eredményt ezután csökkenti kell a külföldön átadott áruval. Mivel összeszámít minden, ezért valószínűleg a felsőbb kulcsok alá nyomja fel a szabályozás az adóalapot és ezután csak a fizetendő adó csökken – tehát végeredményben inkább a (leg)nagyobb kulcs alatt fog adózni a platform-, és a klasszikus kiskereskedelmi tevékenység is;
ha a kiskereskedőnek nincs platformja, hanem más platformján értékesít, akkor ezután a platform (webáruház) üzemeltetője lesz az adóalany, amely a világértékesítése után állapítja meg az adóalapot, ebből kiszámolja a külföldi értékesítésre jutó adót, ami csökkentő tétel lesz, de így is az az eredmény, hogy a legmagasabb kulcs alatt fog adózni a magyar értékesítés, mentesség meg praktikusan nem lesz. A magyar kiskereskedő pedig kiveszi az adóalapjából ezt az értékesítést, de cserébe lejelenti a NAV-nak a platformot és a hozzá kapcsolható árbevételt is.
Nagy Borbála / 24.hu Karácsonyi vásár az óbudai Fő téren.
Más kérdés, hogy a platformok jó eséllyel ráterhelhetik majd a náluk forgalmazó kereskedőikre az adót. Az eredeti tervezet rendelkezne arról is, hogyha a külföldi platformszolgáltató nem fizeti meg az adót a hazai forgalma után, akkor „lelőheti” a felületüket a NAV, illetve, ha az adótartozás nem behajtható, akkor mögöttes felelősként is a platformon áruló magyar kiskereskedő lesz adókötelezett. Ugyanakkor az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának 2024. november 12-én megjelent módosító javaslata szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakmai kifogást emelt, mert szerinte a platformüzemeltető honlapjának hozzáférhetetlenné tételét előíró szankcióval járó számos kockázat vállalását a csekély, igen kétséges előny nem indokolja, ezért a módosító javaslat szerint a hozzáférhetetlenné tételről rendelkező szabály elhagyása szükséges.
A kiskereskedelmi különadó mértéke is részben változik, jelen állás szerint csökken, pontosabban visszarendeződik az extraprofitadó előtti szintre, az alábbiak szerint:
jelenleg az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék az adó – ez maradna jövőre is;
az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után most 0,15 százalék az adó, ez 0,1 százalékra csökkenne;
az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 2024-ben 1 százalék az adó, ami jövőre 0,4 százalékra olvadna;
az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része utáni 4,5 százalékos sarc pedig ismét csak 2,7 százalékos lenne.
A tervezett változtatás felfogható enyhítésnek. De ha azt nézzük, hogy kivezetést vártak 2025-re a kiskereskedők, akkor az érintettek bizonyára nem örülnek.
Helyi adók, kiva
A műemlékkel kapcsolatosan többféle kedvezmény léphet életbe, például adómentesség az öröklési illetéknél (műemléki épületnél vagy abban lévő lakásnál) és az építményadónál (a megszerzés évében és még három évig), illetve, ha három évvel a vásárlás után a magánszemély értékesíti az általa felújított műemléki épületet, akkor az szja-mentes lehet.
Az állattartásra és növénytermesztésre szolgáló építményekre is építményadó-mentesség jöhet.
Bár a különleges gazdasági övezetet az adótörvényekből kivezetik, az ezt megelőzően adóztatásra jogosult vármegyei önkormányzat rendelete alapján teljesítendő határozott idejű adókötelezettséget (amelyben lehet adómentesség vagy adókedvezmény) 2024. december 31-ét követően is a korábbi szabályok szerint kell teljesíteni a helyi önkormányzat felé. Vagyis hiába kerül vissza a helyi önkormányzathoz az ipari létesítmény, adott esetben egy darabig kevesebb adóval is be kell érniük, mint amennyit a többi vállalkozástól szednek.
A KIVA-alanyiság ismételt választása lehetővé válik az átalakulás minden esetében, tehát akkor is, ha az adóalanyiság olyan egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, amely során nem valósul meg az eszközök átértékelése.
Áfa
Utólagos árengedménynél a nyugtás értékesítésnél is utólag levonható lesz a kedvezményre az áfa, amelyhez azonban szükséges feltétel a nyugta módosítása. (Számlás értékesítésnél eddig is így volt). Az utólagos pénzvisszatérítéssel akkor is csökkenthető az áfalap, ha jogszabályon alapul – ez a magyar vonatkozású Novo-Nordisk ügyből fakadó változtatás. Az ügyben kimondta az Európai Unió Bírósága, hogy az árbevétel után az egészségbiztosító részére teljesítendő befizetéseket kvázi árengedményként lehet figyelembe venni, így csökkenthető vele az adóalap.
Az áfacsalás visszaszorítása érdekében a földgázértékesítésben fordított adózást vezetnek be 2025–2026-ra, így a földgázt beszerző adóalany kereskedő lesz az adófizetésre kötelezett.
A tervezet 2 évvel meghosszabbítja az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfát 2026. december 31-ig. 2030-ig alkalmazható lenne a kedvezményes adómérték azoknál az építkezéseknél, amelyeknél az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján végleges, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Családi kedvezmény
Mint ismert, a családi kedvezmény mértéke két lépcsőben megduplázódik (először jövő júliustól másfélszeresére emelkedik, aztán 2026 januárjától lesz a jelenleg összeg duplája. Hogy ez mit jelenthet a családoknak, illetve hogy mekkora bér kell majd az érvényesítéshez, arról is írtunk.
Szép-kártya lakásfelújításra
A tervezet szerint a kártyán 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025-ben utalt munkáltatói támogatás összegének 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lenne 2025-ben – kedvezményes béren kívüli juttatásként. Az ezen felül adott lakásfelújítási juttatás pedig (kevésbé kedvezményes adózású) egyes meghatározott juttatásnak számítana.
Szajki Bálint / 24.hu
Jelenleg a rekreációs keret az üzleti szférában évi 450 ezer forint (béren kívüli juttatás), alszámlák, zsebek nincsenek, csak felhasználási célok (szabadidő, szállás vendéglátás), amely kiegészülne tehát a lakásfelújítással jövőre. Vagyis:
ha mondjuk 100 ezer forint volt a számlán január elsején, és 2025-ben 100 ezer forintot utal a munkáltató, akkor a 200 ezer forintból 100 ezret lehet lakásfelújításra költeni,
ha pedig jövőre 450 ezret utal a munkáltató, akkor az 550 ezer forintból 275 ezer forintot,
amennyiben pedig 600 ezer forintot utalna jövőre, akkor is csak a január 1-jén számlán szereplő 100 ezer forint felét plusz a rekreációs összeg (450 ezer forint) felét, azaz összesen az 550 ezer forint felét lehet felhasználni lakásfelújításra, béren kívüli juttatásként.
Kérdés, mennyire életszerű, hogy egy építőipari szaki egy évre leszerződik Szép-kártyára, hogy el tudja fogadni fizetőeszközként, ha megrendelnek tőle valamit. Talán a nagyobb barkácsáruházaknál ez jobban elképzelhető lesz. A szakértők szerint a részletekről kormányrendelet várható.
Új szja-mentességek
A gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege mellett adómentes munkáltatói juttatás lehet a Diákhitel II-nél is a törlesztés. A Diákhitek I-nél már 2018 óta él a törlesztéshez adott adómentes munkáltatói juttatás.
Mint már írtuk, adómentes lehet az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás felhasználása lakáscélra, de a csomag szerint szintén szja-mentes lehet a kifizető által fenntartott sportlétesítmény és az ott lévő sporteszközök használata, mint juttatás, de az állatkerti belépő is. Utóbbi a minimálbérig, ugyanazon magánszemélynél. Megnéztük, a Fővárosi Állat- és Növénykertbe (FÁNK) a legdrágább belépő 19 200 forint (2 felnőtt, 4 gyerek) – akkor ők ezek szerint tizenháromszor mehetnek egy évben ingyen be az állatkertbe. Persze, ha kisebb a család, olcsóbb a jegy, akkor még több ingyenes látogatás férhet bele.
Ezen kívül adómentes lehet a hitelesített energiamegtakarítással összefüggésben keletkező jövedelem is 2024. január 1-jétől, azaz visszamenőleg. A szakértők szerint ez egy speciális uniós fenntarthatósági csomag része. Azt jelentheti, hogyha például egy magánszemély vagy társasház leszigetelti az ingatlanát, és ezzel tanúsítottan energia-megtakarítást ér el, akkor ez alapján a megtakarítás vagyoni értékű joggá, értékesíthetővé válik, piaca lesz, mint a széndioxid-kvótának. És, ha valaki értékesíti majd a megtakarítását, akkor az után nem kell adóznia.
E-nyugta
Az e-nyugta bevezetését, az online pénztárgépfrissítés határidejét 2025. januárról júliusra halasztották, a szankcionálás pedig csak szeptembertől élne.
Globális minimumadó
A szakértők a tervezett változások közül azt emelték ki, hogy új kötelezettségként jelenik meg, hogy előleget kell majd megállapítani és fizetni, amivel a jogalkotó előrehozza a kalkulációs és fizetési kötelezettséget.
Számvitel
Fontos, hogy megnövekednek az értékhatárok – a kkv-szektornak enyhítés, hogy kevesebb cégnek kell könyvvizsgálatot kérnie.
A jelentések, beszámolók leadásával kapcsolatos újdonság lehet, hogyha egy cég elmulasztja a beadást, akkor bárki (közvetlen jogos érdek nélkül) feljelentheti a jövőben a cégbíróságnál, például akár egy környezetvédelmi szervezet, ha nincs a cégnek fenntarthatósági jelentése.
Adóigazgatás
Az adóregisztrációnál jelenleg komoly gondokat okozhat, hogy egy korábban csődbe vitt cég vezetője/tagja nem lehet újra cégvezető/tag, akkor sem, ha nem volt hibás. Enyhítés lenne a jövőben, hogy ha a megszűnt cég adótartozását megfizetik, akkor a volt vezető/tag újra lehet új társaságban vezető/tag. A szakértők szerint ez jó irány, hiszen olyan adók térülhetnek meg, amikről már le kellett mondani, és a gazdasági életből sem lennének kizárva azok, akik a túl szigorú szabályozás miatt eddig igazából felróható magatartás nélkül is ki voltak zárva.
Újdonság, hogy a be nem jelentett dolgozó hiányzó bevallása esetén 15 nap haladékot kap a munkáltató, hogy rendezze a dolgot, és csak utána bírságol a NAV. Együttműködő, korrigáló magatartás mellett tehát meg lehet majd úszni a bírságot a jövőben. Ez például akkor is jól jöhet, ha egy nagy cégnél valami technikai hiba miatt nem ér be időben a bevallás – a 15 napos haladék segítség lehet. Különösen, hogy a bírságot munkavállalónként kell kiszabni, tehát elég borsos összeg lehet.
Mohos Márton / 24.hu
Csökken a türelmi idő viszont abban, hogy 180 nap helyett 90 nap után már adószámtörlés jöhet, ha a vállalkozás nem adja be az összesítő jelentését, járulékbevallását vagy áfabevallását.
A bírságemelkedés (duplázódás) pedig, mint írtuk, már idén augusztustól élesedett, most pedig bekerül majd az adótörvénybe ez is.
The post Adócsomag 2025: az inflációkövető adóemeléstől a bírságduplázásig first appeared on 24.hu.
