Borzzal ritkán lehet találkozni, de persze nem lehetetlen. A jellegzetes fekete-fehér bundást mókás járású borz főként éjjel aktív.
Tankovics Zsoltnak a természet hároméves korától fontos része. A természetfotózás öt éve ragadta magával, de nem csak fényképezőgéppel járja a természet ösvényeit, hanem vadkamerák segítségével mozgóképeket is készít az erdők lakóiról.
Tankovics Zsolt
Fontos számára, hogy meg tudja ismerni az állatok viselkedését, és bepillantást tudjon nyeri titokzatos világukba. Hiszen a főleg éjjel aktív állatokat nem sok esélye van szabad szemmel megfigyelni. Amikor az este kiteríti sötét fátylát, a fák között beindul az élet, amit a kamerák rögzítenek és gyarapítják Zsolt megfigyelési élményeit. A vadkameráinak hála olyan pillanatoknak lehet a részese, ami nem sok embernek adatik meg, és mindezt az állatok zavarása nélkül teszi. Éppen ezért a természetes viselkedésük közben követheti rejtett életüket.
A természetfotósnak a Somogy vármegyében található Boronka-melléki Tájvédelmi Körzetben több helyre is van kihelyezve vadkamera, amikkel többek között a jellegzetes fekete-fehér bundást, mókás járású borzokat figyeli.
Több várat is figyelek már évek óta. Nem folyamatosan inkább csak időszakosan
– osztotta meg Zsolt megfigyelését a Sokszínű vidékkel.
A természetfotós vadkamerája az ide tél utolsó hónapjában is a borzok mozgását figyelte, és olyan képkockákat rögzített, amiket ritkán láthatunk.
Ritkán mutatkozik
A borz egész Európában elterjedt faj, így, ha a szerencse is mellénk szegődik a hazai erdőkben is megfigyelhetjük. A legideálisabb élőhely számára az erdőségek melletti nyílt mező, de cserjésekben és mezőgazdasági földterületeken is megél. Nappalait visszahúzódva, üregben tölti, majd alkonyatkor előbújik és élelemszerző körútra indul. Ekkor van rá esélyünk, hogy láthassuk a jellegzetes mozgású borzot, bár óvatossága miatt ritkán részesülhetünk ilyen szerencsében.
Mindenevő igencsak jó étvággyal
Mikor a nap nyugovóra tér, a fekete-fehér bundás gyümölcsöket, gyökereket, magokat és gombát dézsmál, de mindenevő révén a gerincteleneket sem veti meg, sőt a kisebb gerinces állatokat is megeszi. A zömök testű, rövid, robusztus végtagú állat akár 16 kg-ot is nyomhat.
Tankovics Zsolt
Gondosan kialakított otthonok, amik nemzedékről nemzedékre öröklődnek
Az európai borz föld alatti kotorékokban lakik, amely borzvárnak nevezett, többnyire igen bonyolult felépítésű üregrendszer. A nagyobb borzvárak nemzedékről nemzedékre öröklődnek. Kijáratainak száma a néhánytól egészen ötvenig terjedhet. A kiterjedt járatokban több borzcsalád is otthonra lelhet; ilyenkor a famíliák saját üregeikbe különülnek el. Egyes kijáratokat csak veszély (vagy játék) esetén használnak. Ritkán, de előfordul, hogy a borz csak a kotorék egyik felében lakik, másik felét róka foglalja el. A bundás állat a bűzmirigyeiből származó váladékot használja a terület megjelölésére.
A járatok karbantartása, ásása, az alom gyűjtése egész évben folyik, de főleg ősszel és tavasszal végzik intenzíven. A kamrákat fűvel, levelekkel, mohával bélelik. A borzok igen tiszta állatok, almukat rendszeresen cserélik; egyetlen éjszaka akár harminc adag almot is behordanak a borzvárba. A kölykök születése előtt is kitakarítanak, és a nyár során is több alkalommal cserélik az almot, hogy elkerüljék a paraziták felhalmozódását.
Kedves arcú és játékos kölykök
A kölykök január közepe és március közepe között jönnek a világra az erre a célra kijelölt földalatti kamrában. Jellemzően csak a domináns nőstények szaporodnak, az alacsonyabb rangú nőstények szaporodási képességét elnyomják vagy megölik a kölykeiket.
A kölykök szeme 4-5 hetes korukban nyílik ki és ekkor hullanak ki a tejfogaik is. Nyolchetesen óvakodnak ki először a külvilágba és anyjuk tizenkét hetesen választja el őket, bár egyes esetekben 4-5 hónapos korukig is szopnak. Az alacsonyabb rangú nőstények segítik az anyát a kölykök őrzésében, etetésében, kurkászásában. A fiatal borzok 6-9 hetes korukban nyerik el a felnőttekre jellemző színezetüket. Azokon a vidékeken ahol sok borz él, a kölykök jellemzően az anyakolóniájukkal maradnak, bár időnként meglátogathatják a szomszédos borzvárakat. A borzok vadon átlagosan 15 évig élnek.
Nem alszik téli álmot
Téves feltételezés, hogy a borz téli álmot alszik, hiszen a hóban is rendszeresen találkozni nyomával. A hideg hónapok alatt legfeljebb lelassul az anyagcseréje, keveset mozog és akár napokig alszik, az ősszel felhalmozott bőr alatti és hasűri zsírrétegéből él. Az enyhébb téli napokon rendszeresen kijár a kotorékból.
A nyomát igen könnyű felismerni. Az erőteljes, ásásra kialakult, vaskos karmai túlérnek a talppárnákon, azokat nem tudja visszahúzni, így a lenyomatuk jellegzetes.
Változatos hangokkal való kommunikáció
A borzok különféle hangokkal kommunikálnak. Ha veszélyben érzik magukat mély hangon morognak, verekedés közben pedig éles, nyekergő hangokat hallatnak. Ha valamin meglepődnek vakkantanak, játék közben nyihognak. Ha megijednek élesen visítanak.
A közelmúltban gyönyörű fotókon és videófelvételeken mutattunk be egy kiváló érzékszervekkel felruházott rejtélyes ragadozót, akinek a hallása és látása valóban figyelemre méltó. Semmilyen nesz vagy idegen szag nem kerülhet el a figyelmét, éppen ezért nagyon nehéz a közelébe férkőzni nyílt terepen. Azonban, ha mégis sikerül az egy megbecsült pillanat minden természetfotós számára. Egy nem mindennapi pillanatban volt része az ország legjobb természetfotósának, hiszen olyat rögzített a kameracsapdája, amiről azt sem tudta micsoda.
The post Ajándék a természetből: így pózoltak a vadkamerának a borzok first appeared on Sokszínű vidék.

