Az állam bőkezűen megtámogatja a megtérüléssel első látásra sem kecsegtető projektet, az hamarosan felszámolásba dől, majd szerencsés befektetők töredékáron megszerzik az eszközöket a felszámolás során.
Gondoljunk csak az egerszalóki fürdőre, amibe 11 milliárd forintot ölt a Magyar Fejlesztési Bank, végül ennek alig negyedéért huppant Mészáros Lőrinc közelébe. Ilyesmi történt a bedőlt Quaestor hagyatékával is, ennek egy nagyobb darabját, a győri stadion-, bevásárló és hotelkomplexum széthordását részletesen bemutattuk. A közpénzdonor az MFB volt ebben az esetben is, a kormány bankja a felszámolás során befektetésének töredékéhez jutott hozzá, a nyertesek a magánbefektetők lettek, akik a város legértékesebb fejlesztési területét szerezték meg bagóért. De hozhatjuk példának a Kurucz csoport esetét is, amikor az ország egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozójának létrehozását támogatták állami pénzzel, aztán három év után beütött a krach.
Bizonyos szempontból ebbe a sorba illik a kisvárdai csigafeldolgozó is, hiszen államilag megtámogatott nagyberuházással hoztak létre egy projektet, ami nem jött be, a csigabiznisznek is csőd lett a vége. A Bourgogne Gastronomie Kft. története egyelőre a felszámolási árveréseknél tart, de annyi már látszik, hogy a beleölt közpénz megtérülésére nincs esély.
Miért kell a magyar kormánynak milliárdokkal támogatnia mindenféle őrült ötletet és reménytelen vállalkozásokat?
– tette fel a kérdést Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a csigaügy kapcsán. Az értetlenség annak szól, hogy az állam nem stratégiai fontosságú, közszolgáltatást nyújtó projektekben vállal kockázatot, és feleslegesen égeti el az adófizetők milliárdjait.
A napokban harmadszor hirdette meg az állami felszámoló, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. a kisvárdai csigafeldolgozó eszközeit, miután az eddigi két nekifutásra még érdeklődő sem akadt. Ez nem sok jóval kecsegteti a külgazdasági tárcát, amely 2,5 milliárd forinttal támogatta, valamint az Eximbank Zrt.-t, amely mintegy 5 milliárd forint hitellel segítette a Bourgogne Gastronomie Kft.-t a Magyarországon nem éppen szokványos beruházás létrehozásában. (Az utolsó leadott mérlegben összesen 8,195 millió euró támogatásnak van nyoma: ebből 7,3 millió euró a 2020-ban kapott támogatás, plusz 867 ezer euró munkahelyteremtésre, az ingatlanokra pedig az Eximbank, illetve a minisztérium összesen bő 9 milliárd forintnyi jelzálogjogot jegyeztetett be.)
A gyárat Kisvárda erős embere, Seszták Miklós egykori fejlesztési miniszter, a térség országgyűlési képviselője adta át 2019-ben, de bármekkora állami hátszél állt is a háttérben,
A gyár beüzemelése után a forgalom növekedett, hiszen 2019-ben 1,15 milliárd forint bevételt mutattak ki, a csúcson, 2020-ban (a 2021. március végével záródó üzleti évben) pedig 1,655 milliárdot könyveltek el. A forgalommal együtt nőtt azonban a veszteség is. 2019–2020-ban 691 millió, illetve 942 millió forint mínusz szerepelt az adózott eredmény soron, vagyis a cég két év alatt 1,6 milliárd forint veszteséget halmozott fel.
Balázs Attila / MTI Román István kormánymegbízott, Seszták Miklós, a térség fideszes képviselője, Kötél Bernadett ügyvezető igazgató, William Chapron, az IMOFI S.R.W.S Kft elnök-vezérigazgatója és Leleszi Tibor (Fidesz-KDNP) polgármester átvágja a nemzeti színű szalagot a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. üzemavató ünnepségén, Kisvárdán 2019-ben.
Mindehhez óriási befektetést hajtottak végre – a befektetett eszközök értéke a könyvekben 8,3 milliárd forint volt az utolsó, 2021 márciusában zárult mérlegbeszámoló szerint. A cég által hátrahagyott kötelezettségek ennél is nagyobbak voltak: 10,5 milliárd forintot tettek ki 2021-ben. Az állami hátszél elfogyott, a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2021. március 22-ével felmondta a társasággal kötött támogatási szerződését, ennek következtében a hitelt nyújtó Eximbank és MKB Bank felmondta a hitelszerződéseit 2021 júniusában – derül ki a mérlegbeszámolóhoz fűzött kiegészítésből. A drámai változás jól látszik, a rövid lejáratú (éven belül rendezendő) kötelezettségek 874 millió forintról hirtelen 7,6 milliárd forintra ugrottak.
A kisvárdai székhelyű Bourgogne Gastronomie Kft. számára nem maradt más lehetőség: csődvédelmet kért, és miután a sorokat nem sikerült rendezni, 2022-ben kimondta a bíróság a fizetésképtelenséget, egyúttal elrendelte a cég felszámolását.
A kft. fő tulajdonosa az Imofi S.R.W.S Kft., amely ugyancsak felszámolásba dőlt. Ez utóbbi a Franciaországban bejegyzett Croque-Bourgogne Sarl érdekeltsége, a francia cégadatbázis szerint kisvállalkozásnak számít, amely élelmiszer-feldolgozással foglalkozik, készételeket gyárt, bár 2021 óta különösebb gazdasági aktivitásnak nincs nyoma, sőt a magyarországi fejleményekkel párhuzamosan felszámolásra utaló közlemények is felbukkantak a cégdokumentációban. A Croque-Bourgogne elnöke William Chapron, az 1950-es születésű üzletember Zalaszentgróton telepedett meg korábban, és a magyarországi csigabizniszt az ottani hűtőház megvásárlásával kezdte. A francia sajtóban is van nyoma annak, hogy Chapron a magyar csiga feldolgozásában látta meg az üzletet.
Hogy a kisvárdai Bourgogne Gastronomie Kft. által hátrahagyott 10 milliárd forintot meghaladó kötelezettségekből mennyit sikerül végül rendezni, illetve a Szijjártó Péter vezette tárca és az Eximbank milliárdjaiból mennyi térülhet meg, azt majd a felszámolás végén lehet összegezni, az eddigi árverések azonban nem hoztak sokat a konyhára.
A cég zalaszentgróti telephelyét bocsátották először licitre, a hét, az egykori zalaszentgróti hűtőház területén található ingatlant – köztük egy több mint 6 hektárosat – együttesen 404 millió forintért hirdette meg a felszámoló tavaly áprilisban. Jelentkező azonban sokáig nem akadt, csak hatodik nekifutásra sikerült túladni rajta. Addigra a felszámoló leengedte a kikiáltási árat 99,6 millióra, és a licitnapló alapján ketten szálltak ringbe, végül a nyertes 105,6 millióval vitte el a zalaszentgróti ingatlanokat.
Balázs Attila / MTI A hőkezelt csigaházakból kiszedik a csigahúst a francia tulajdonú Bourgogne Gastronomie Kft. csigafeldolgozó üzemében Kisvárdán.
A kisvárdai komplexumot még nem értékesítették, a felszámoló először tavaly szeptemberben 4,1 milliárd forintos becsértéken bocsátotta árverésre az eszközöket: a 35 ezer négyzetméteres ipari ingatlant első körben 2,3 milliárd forintért, a tésztavonalat 1,87 milliárd forintért kínálta. Külön hirdetményben további 1,072 milliárdra lőtte be a csigavonal berendezéseit. Érdeklődő azonban nem akadt, így megkezdődött a kikiáltási árak csökkentése. A napokban megjelent legújabb felhívásból az látszik, hogy az említett ingatlant már csak 1,84 milliárdért hirdetik, vagyis félmilliárdot engedtek az árból. A csigafeldolgozó vonal berendezéseit pedig a korábbinál 200 millióval olcsóbban, 858 millióért.
The post Állami milliárdok égnek benn a bedőlt kisvárdai csigabizniszben first appeared on 24.hu.
