Hazatért az angolai Falcopolisból, a világ legnagyobb ragadozómadár-telelőhelyéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ornitológusokból és filmes szakemberekből álló expedíciója – olvasható a szervezet közleményében. A Kékvércse-védelmi Munkacsoport útjának elsődleges célja a vércsék telelőhelyének védetté nyilvánítása és az illegális vadászat visszaszorítása.
A Kék vércse-védelmi munkacsoport expedíciója közel három hétig tartott. A Falcopolisnál százezer-, ha nem milliószámra gyűlnek össze a kék vércsék, a telelőhelyet még 2019-ben fedezték fel az MME kutatói, miután műholdas nyomkövetőkkel szerelték fel a hazánkban költő kék vércséket.
Az út kiemelt célja a helyi közösségek további bevonása a faj angolai védelmébe, hiszen hosszú távon csak velük együttműködve lehet megőrizni a populációt.
Mivel a madarak illegális vadászata feltehetően ma is folytatódik, a magyar szakértők az Orbis Angola természetvédelmi szervezettel együtt azon dolgoznak, hogy a Falcopolis inkább ökoturisztikai attrakcióként teremtsen fenntartható bevételi forrást a helyiek számára.
Az ornitológusok másik fő célja az volt, hogy kifejlesszenek egy módszert, amellyel megbecsülhetik a tavaszi vonulás előtt a régióban összegyűlő éjszakázó vércsék számát.
Az expedíció tagjai a kutatási feladatok mellet részt vettek a vércsék vadászati tilalmának fenntartására irányuló hőkamerás hajnali razziákban, tárgyaltak városi és tartományi elöljárókkal, az angolai állami természetvédelem képviselőivel és előadásokat is tartottak a helyi iskolákban.
A műholdas nyomkövetők által gyűjtött adatok letöltése szintén embert próbáló feladatnak bizonyult, mivel a rendszert eredetileg úgy tervezték, hogy az adatokat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) keresztül továbbították volna, azonban az orosz-ukrán háború óta az ISS antennarendszerét lekapcsolták. A madarászok számára így a vércsék újra megfogása vagy az adatok földi antennával való letöltése jelenti az egyetlen megoldást.
A műholdas jeladókkal jelölt példányok mozgásmintázatainak elemzése segítette korábban a Falcopolis felfedezését, az adatgyűjtés pedig azóta is tart. Két éve például e modern eszközök segítségével sikerült meghatározni a gyülekezőhely körül a legfontosabb táplálkozóterületeket és az adatokra támaszkodva tervezik az angolai állami természetvédelemmel közösen a terület védetté nyilvánítását, aminek megalapozása jelenleg is zajlik.
Magyarországon a természetvédelmi hagyományok nagyon mélyen gyökereznek, a szaktudás és az intézményrendszer is világszínvonalú. A térség történelmi szempontból sem érdektelen számunkra, hiszen Angolában élt és alkotott Magyar László, a 19. század egyik legnagyobb hazai Afrika-kutatója.
The post Angolában küzdenek a magyar szakértők különleges madárfajunk megóvásáért first appeared on National Geographic.
