Agamemnón maszkja a világ régészetének egyik legszebb kincse, a férfi arcot ábrázoló, i. e. 1500-ra datált arany halotti maszk Mükénében került elő – eleveníti fel a Live Science. A leletet a híres amatőr régész, Heinrich Schliemann fedezte fel 1876-ban egy bronzkori sírban, aki akkor úgy vélte, a mitikus, Homérosz Iliászában és Odüsszeiájában is szereplő Agamemnón király, holttestét találta meg.
A tárgy azóta is Agamemnón maszkjaként ismert, de ma már a kutatók azon az állásponton vannak, hogy nem a legendás uralkodó számára készült.
A lelet művészi stílusa és a Peloponnészosz-félszigeten fekvő régészeti lelőhely későbbi vizsgálatai alapján a maszk több száz évvel Agamemnón feltételezett uralkodása előttről származik.
A maszkot vékony aranylemezből formázták, és látszólag az elhunyt képmását ábrázolja. A királyi sírban, ahol megtalálták, nyolc ember maradványai hevertek, mindegyiküknél volt fegyver, de csak öten viseltek arany halotti maszkot. Ez a státuszról árulkodhat.
A mükénéi civilizáció a bronzkorban virágzott Görögország déli részén, kultúrájukra nagy hatással volt a krétai minószi civilizáció. Bár néhány mükénéi lelőhely megfelel az Iliászban szereplő akháj királyságoknak, a régészek ma úgy gondolják, hogy a mükénéi civilizáció i. e. 1200 körül, az úgynevezett késő bronzkori összeomlás idején véget ért, míg a trójai háború több száz évvel később folyhatott.
The post Aranyból készült Agamemnón gyönyörű halotti maszkja first appeared on National Geographic.
