Az EU döntéshozó szervezete azt nehezményezi, hogy a magyar szabályozás minden nem magyar tulajdonú vállalkozásra kötelező korlátozásokat ír elő, miközben a magyar cégek egy része mentesül a szabályok alól – írja a portfolio.hu.

• Az egyik eljárás az élelmiszer-kiskereskedelemben alkalmazott árréskorlátokra vonatkozik.
• A másik hasonló, de a nem élelmiszer jellegű drogériai termékek értékesítését érinti.

A Bizottság álláspontja szerint Magyarország olyan alacsony árrésplafont határozott meg, amely nem teszi lehetővé a vállalkozások számára, hogy fedezzék működési költségeiket. 

Ez különösen a külföldi tulajdonú üzletláncokat kényszeríti arra, hogy bizonyos termékeket veszteséggel értékesítsenek.

Bár ezek a szabályok formálisan minden élelmiszer kiskereskedelmi vállalkozásra érvényesek, az árbevétel alapján meghatározott adókötelezettség az Európai Bizottság szerint diszkriminatívan csak a Magyarországon működő, de külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncokat érinti hátrányosan.

A Bizottság szerint a korlátozások nemcsak a verseny torzulásához vezethetnek, hanem

magyar munkavállalók munkahelyeit is veszélyeztetik, mivel az érintett üzletláncok alkalmazottainak túlnyomó többsége magyar.

A testület úgy véli, hogy az intézkedések nem igazolhatók közérdekű célokkal, és túlzottan beavatkoznak a gazdasági szereplők működésébe, ezért június közepén hivatalos vizsgálatot kezdett a 2025 márciusában bevezetett árrésstop ügyében. Most, hogy megkezdődött az eljárás második szakasza,

Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon az indokolással ellátott véleményekre és módosítsa a jogszabályokat. Amennyiben ez nem történik meg, a Bizottság az ügyeket az Európai Unió Bírósága elé viheti, amely kötelezheti Magyarországot a szabályozás megváltoztatására.

Uniós eljárás is indult

Az árrésstopról szóló felszólítással párhuzamosan az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás megindításáról döntött Magyarországgal szemben a 2025. augusztus 8-án lépett hatályba az európai médiaszabadságról szóló törvényre hivatkozva.

Az uniós  döntéshozó szervezet szerint Magyarország nem tartja be a magyarországi újságírók és médiaorgánumok munkájába való beavatkozásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek korlátozzák gazdasági tevékenységüket és szerkesztői szabadságukat.

Továbbá a Bizottság azon az állásponton is van, hogy a magyar jog nem nyújt megfelelő védelmet az újságírói forrásoknak és a bizalmas kommunikációnak, valamint hatékony bírói jogvédelmet e jogok megsértése esetén – írta a hvg.hu.

The post Asztalra csaptak Brüsszelben az árrésstop miatt: két hónapot adtak a magyar kormánynak a kivezetésre first appeared on 24.hu.