PhD fokozatot szerzett Szegeden Vesztergom Dóra, ő az államosított meddőségi hálózat első számú vezetője és arca. A témavezetője a férje volt, de nem is emiatt merült fel az összeférhetetlenség kérdése. A történetben fontos háttérszereplő Novák Katalin is.

A Forbes.hu októberben vizsgálni kezdte, milyen szerepe van az államosított meddőségkezelésben egy magyar származású ausztrál orvosnak, Prof. Dr. Gab Kovacsnak, aki több, egymástól független forrásunk szerint is bizalmasa Vesztergom Dórának. A területért felelős Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az erre irányuló kérdéseinkre nem válaszolt, pedig Gab Kovacs szerepe azért sem mellékes, mert neve felmerült Vesztergom doktori védése kapcsán is.

Az OKFŐ-n belül a Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) felel a meddőségkezelésért és a lombikprogramokért. Ezt az igazgatóságot vezeti Vesztergom Dóra, aki nem mellesleg a korábbi családügyi miniszter, majd a köztársasági elnök posztba belebukó Novák Katalin sógornője.

Az OKFŐ HRI vezetője ügyében munkahelye érdekes ellentmondásba is került, amelyet a november 5-én elküldött, tisztázó kérdéseink ellenére teljesen válasz, így érdemi cáfolat és tisztázás nélkül hagyott. Lapunk bizonyítékot is látott arról, hogy Vesztergom Dóra disszertációjának értékelése idején – azaz idén nyáron – szoros szakmai együttműködést folytatott, sőt, egyfajta főnök-beosztott viszonyba is kerülhetett doktori dolgozata hivatalos külső bírálójával (azaz opponensével), a már említett Gab Kovaccsal.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), ahol Vesztergom doktorizott, a tudomány szabadságára hivatkozva nem látott problémát a doktori eljárásban (Orbán Balázs doktorija esetében is erre hivatkozott az ELTE jogi kara).

De ki az a Vesztergom Dóra?

Szülész-nőgyógyász, endokrinológus. Annak, hogy Novák Katalin sógornője, azért van jelentősége, mert maga Novák államtitkárként, majd miniszteri szinten is szorgalmazta a. magyarországi reprodukciós ellátások államosítását, majd sokak szerint személyesen le is vezényelte azt.

A politikus testvére Novák Zoltán, a család tulajdonában álló szegedi és budapesti Aranyklinika résztulajdonosa, az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászati Multidiszciplináris Központját vezető osztályvezető főorvos. Feleségét, Vesztergom Dórát nyilvános bejelentés és érdemi vezetői tapasztalat nélkül, 2022 elején – tehát közvetlenül sógornője köztársasági elnöki beiktatása előtt – tették igazgatói rangban az államosított lombikszektor legfőbb felügyelőjévé.

A kormányzati meddőségi program arca a kezdetektől Novák Katalin volt, és beszámolók szerint komoly ráhatása volt az államosítási folyamat lépéseire is. A szektor államosítása után létre kellett hozni egy szervezetet, ami a területet felügyeli, ez lett az OKFŐ-n belül a Humánreprodukciós Igazgatóság. Ennek az igazgatóságnak a felelősségi körébe került egy sor stratégiai kérdés:

a meddőségi ágazati szakmai koncepció kialakítása,

a teljes intézményhálózat finanszírozásának megszervezése,

az ellenőrzés,

sőt, az adatszolgáltatást is az új szervezethez rendelte Pintér Sándor belügyminiszter, egy belügyminisztériumi utasításban.

Az igazgtóság létrehozását követően csak hetekkel később egy nyilvános vezetői névsorból derült ki, hogy a szülész-nőgyógyász szakvizsgáját külföldön megszerző Vesztergom Dóra lett az OKFŐ illetékes igazgatója. Vesztergom nemcsak Novák Katalin bátyjának felesége, hanem egyben a munkatársa is Novákék milliárdos forgalmú családi cégében, ahol a mai napig a meddőségi kivizsgálásokra szakosodott magánpraxisát is működteti. Korábban dolgozott beosztott orvosként rövid ideig az egykori Kaáli és a Dévai Intézetben, majd a Semmelweis Egyetem meddőségi centrumában is, ám vezetői posztot sehol sem töltött be állami kinevezése előtt.

Novák Zoltán és Vesztergom Dóra az Aranyklinika oldalán – Fotó forrása: link

Miért fontos, ki irányít?

Noha Vesztergom kinevezése a nepotizmus vádja miatt már 2022-ben némi szakmai vihart kavart, az államosítást gyakorlatilag – egy-egy érintett magánklinika érdeksérelmét leszámítva – jelentős közmegegyezés övezte, elsősorban azért, mert az állam lett a kezelések fő finanszírozója. Az állami főlombikos nyilatkozatai – és elsősorban a korábbi intézeteket ért profitéhség vádja – miatt érték azért kritikák is bőven. Ezeknél ugyanakkor mindennél többet mondanak a tények: vajon az állami pluszforrásokkal megtámogatott terület hatékonyabb lett vagy sem? Mára egyértelmű: néhány, kiemelkedő teljesítmény nyújtó intézményen kívül jelentősen visszaesett a magyarországi lombik beavatkozások kezelés arányos eredményessége. 

Kaáli Nagy Géza többször is nyílt levelet írt ebben az ügyben. Azt mondja, ő nem függ az állami rendszertől, így szabadon beszélhet olyan problémákról, amikről más nem. Szerinte többek között a hazai petesejt-donációs korlátozás, az intézmények szakmai vezetését gyakran akadályozó, logikátlan és felelőtlen döntések, a közpénzpazarlás, és egyéb, például a meglévő intézményhálózat bővítését érintő hiányosságok vezettek oda, hogy

mostanra több ezerrel kevesebb lombikbébi születhetett meg, mint az állami ráfordítások arányában indokolt lett volna.

Emiatt sokan jelentős anyagi terhet vállalva választják inkább a külföldi meddőségkezelési eljárásokat. A professzor szerint hiába költött az állam körülbelül ötször annyit meddőségkezelésre, mint korábban: 2017 és 2019 között az évente elvégzett meddőségi kezelések több mint 19 százalékából született gyermek, 2020-ban már csak 17,9 százalékból, 2021-ben viszont már csak a beavatkozások 16,6 százalékából született baba, és – noha erről nincs hivatalos adat – az utóbbi két évben vélhetően tovább romlott az arány. A hatékonyság romlása azért is vet fel kérdéseket az ellátás megszervezésével kapcsolatban, mert a területen ugyanazok a kiváló magyar meddőségi szakemberek dolgoznak, mint korábban.

Reputáció PhD címmel?

Az eredményesség romlását a hazai szabályozási környezetnek, és az államosítást követő körülményeknek tudják be, elsősorban az érintett párok, Ahogy arról korábban a Forbes.hu-n már írtunk, sokan élnek át traumatikus helyzeteket a kezelés alatt, a kommunikáció gyakran nem megfelelő, a szabályok sokszor épp a kezelésre járókat érintik hátrányosan.

Eközben sokakat zavar, hogy reprodukciós segítőkre nem mindenhol, de PR-megbízásra így bőven jut a NER kedvenc médiaügynökségénél, amelyet a HRI, azaz Vesztergom Dóra kinevezése után bízott meg, És miközben szinte havonta jelentek és jelennek meg a mindezt terítékre helyező sajtócikkek, Vesztergom Dóra különös szakmai építkezésbe kezdett, hogy többek szerint – a korábban a 444-nek írt levelében megpendített – távozását, vagy még inkább: szakmai előmenetelét előkészítse.

Ennek módjaként több forrásunk is a Szegedi Tudományegyetemen megkísérelt PhD-címszerzését emelte ki.

Vesztergom a Magyarországon endokrinológus szakképzettséget szerzett általános orvosi diplomáját követően, külföldön jutott szülész-nőgyógyász szakvizsgához, és nyilvános önéletrajzai szerint érdemi nőgyógyászati és meddőségi gyakorlatát is külföldön szerezte.

A talányos, „Az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása a női termékenység megőrzésében: Kezelési stratégiák és eredményes módszerek” című doktori disszertációja azonban mindezzel szemben, alapvetően a daganatos megbetegedéssel diagnosztizált nők későbbi reprodukciós esélyeit, valamint esetleges asszisztált reprodukciós ellátását vizsgáló értekezés. Ez a szakterület Novák Zoltánhoz, azaz a férjéhez kötődik, aki nem először dolgozik együtt feleségével, számos publikációt jegyeznek együtt, többet hasonló témákban.

Novák Zoltán pedig egyúttal a doktori dolgozat témavezetője is lett. 

Ám ezzel a témavezetéssel az egyetemnek nem volt semmiféle problémája, ahogyan azzal sem, hogy Vesztergom maga úgy aspirált a szegedi címszerzésre, hogy eközben az egyetemhez kapcsolt lombikbébicentrum – a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja – állami finanszírozása is az igazgatóságához tartozik.

Dr. Kónya Zoltán, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese például azt írta az idevágó, összeférhetetlenséget firtató kérdésünkre:

„A Szegedi Tudományegyetem elkötelezett a tudomány szabadságának alapelve mellett. Azt megkérdőjelezhetetlen elvnek tartja, lehetővé téve, hogy bárki doktori tanulmányokat folytathasson és doktori fokozatot szerezhessen Egyetemünkön.”

Más kérdés, hogy a szegedi doktoranduszok mindegyike folytathatja-e tanulmányait úgy, hogy egy közvetlen családtagja a témavezetője. A rektorhelyettes válaszai értelmében ez sem kizáró ok, sőt, az SZTE doktori szabályzata ezt nem tiltja, így az említett dokumentum

„a témavezető személyét illetően nem fogalmaz meg olyan körülményt, ami kizárta volna annak a lehetőségét, hogy Vesztergom Dóra témavezetője Novák Zoltán legyen.”

Vesztergom Dóra idén májusban adta le disszertációját, amelyet az SZTE Klinikai Orvostudományi Doktori Iskolájában, 2024. szeptember 20-án védett meg.

Az egyetem összeférhetetlenségi vizsgálatot indított

Az egyetem számára tehát semmiféle fennakadást nem okozott Vesztergom címszerzési kísérlete egészen addig, amíg fel nem bukkant egy másik név, a disszertáció hivatalos külső bírálója, azaz opponense: Prof. Dr. Gab Kovacs. Az ausztráliai Monash Egyetem szülész-nőgyógyász, reproduktív endokrinológus professzorának neve azonban szemet szúrt a dolgozatot megvizsgáló, és számos kifogást is emelő Kaáli professzornak. Ő már egy, november közepén közzétett nyilvános nyilatkozatában is kitért arra:

„Nemzetstratégiai szempontból aggodalomra ad okot, hogy az igazgató asszony szoros kapcsolatot ápol egy olyan külföldi befektetővel, aki korábban már próbálkozott többségi tulajdont szerezni a magyar meddőségi piacon. Személyesen is többször tárgyaltam a szóban forgó spekulánssal, hiszen pont az én intézeteimet szemelte ki megvételre. Próbálkozása gyorsan kudarcba fulladt, miután kiderült, hogy egy olyan hazai intézetnek is a tanácsadója volt, amely ellen ma is rendőrségi nyomozás van folyamatban. Ez viszont nem zavarta Vesztergom Dórát, aki idén nyáron – tudomásom szerint – írásban tájékoztatta a Dunamenti REK, azaz az összevont, államosított reprodukciós intézetek vezetőit és más dolgozóit, hogy szeptembertől az ausztrál Dr. Gab Kovacs már a meddőségi gigacentrum ügydöntő felügyelő bizottságába is bekerül.”

Kaáli professzor elküldte a Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola vezetőjének azt – a Forbes.hu által is látott – levelet, amelyet maga Vesztergom Dóra írt, és küldött el nyáron a Dunamenti REK Kft. szakmai vezetőinek és más dolgozóinak (több tucat címzettnek). Ebben Vesztergom valóban bejelentette, hogy Prof. Dr. Gab Kovacs ügydöntő felügyelőbizottsági tagságot kap a legnagyobb magyarországi reprodukciós intézményben, azaz olyan közfunkciót ellátó posztra kerül, amely alapján az opponens a doktori aspiránssal függelmi viszonyban lehet.

Erre a tényre válaszul Kemény Lajos azt írta a professzornak, hogy „a hivatalos bírálóval kapcsolatban felmerült összeférhetetlenség nagyon komoly szempont, melyet nagyon alaposan körbe kell járnunk.”

Ezután pedig, mint azt szegedi egyetemi forrásaink állítják, az intézményvezető valóban leállította Vesztergom dolgozatának bírálati eljárását, „erős összeférhetetlenségi gyanúra” hivatkozva. Több, az egyetemi életre rálátó szakember azt mondja, ez nem pusztán egy ideiglenes visszatartásnak tűnt akkor, hanem az Egyetemi Doktori Tanács 2024. október 10-i ülésén még csont nélkül megítélt cím kihirdetésének visszavonását.

Akcióban az OKFŐ?

Az egyetemen történtekről információval nem rendelkezve a Forbes.hu ősszel igyekezett utánajárni a hazai reprodukciós intézményhálózat átalakítását érintő, és a szakmában, sőt, egyes betegek között is terjedő híreknek. Történetesen annak, hogy miután összevonták, és egyetlen állami tulajdonú cégbe tömörítették a nem egyetemi lombikklinikákat – 8 reprodukciós intézményt –, jelentős, sok milliárd forintot érő állami ingatlan és egyéb vagyont felhalmozva ebben a vállalkozásban,

annak vezetését egy, úgynevezett ügydöntő felügyelőbizottságba kívánják szervezni.

Ennek egyik lehetséges tagjaként már 2023-ban és 2024 elején is – az Mfor.hu-n megjelent, azóta sem cáfolt cikkei alapján – felmerült Prof. Dr. Gab Kovacs neve, akiről az ágazati forrásainktól úgy értesültünk, hogy Vesztergom Dóra bizalmi tanácsadója.

Éppen ezért még október végén rákérdeztünk az OKFŐ-nél, hogy Gab Kovacsnak és számos egyéb, a saját honlapja (annak akkori verziója), valamint nem cáfolt sajtóhírek szerint a HRI tanácsadójaként eljáró szereplőnek milyen szerződése van a OKFŐ-vel. Ezek a tanácsadók egyébként számos más név esetén is szerzőtársak Vesztergom tudományos publikációiban is, ami újabb kérdéseket vethet fel Novák Katalin sógornőjének tudományos előmenetele, valamint a közpénzfelhasználás különös összefüggése miatt.

Az állami intézményfenntartó november 4-én válaszolt launknak, és lényegében mindent tagadott. Prof. Dr. Gab Kovacs sem megbízási, sem egyéb szerződéses jogviszonnyal nem rendelkezik az OKFŐ-vel, így aztán szerintük semmiféle érdemi befolyással nem lehetett a Dunamenti REK Kft. néven egy cégbe tömörített állami meddőségi intézményhálózatra sem. Az ügydöntő felügyelő bizottság létrejöttét is cáfolta az OKFŐ, noha azt elismerték, hogy korábban valóban rá terv. 

A Gab Kovacs ügydöntő felügyelőbizottsági tagságának bejelentését érintő kérdésünkre azt írták:

„Nem történt ilyen jellegű tájékoztatás”.

Csakhogy – mint arra november 5-én küldött, újabb tisztázó kérdéssorunkban felhívtuk az OKFŐ figyelmét is: bizonyíték is van róla, hogy az OKFŐ-HRI vezetője 2024. június 19-én 8:45-kor elektronikus levélben valóban arról tájékoztatta a Dunamenti REK Kft. szakmai vezetőit és más dolgozóit, sőt, még az OKFŐ több igazgatóságát, és a Dunamenti REK Kft. cégjegyzék alapján is hiteles felügyelőbizottsági tagjait is, hogy:

„Prof. Dr. Gab Kovacs, az ausztráliai Monash Egyetem szülész-nőgyógyász, reproduktív endokrinológus professzora 2024 szeptemberétől fogja segíteni az Dunamenti Rek munkáját orvos-szakmai kérdésekben, mint az ügydöntő felügyelőbizottság tagja.” 

Ugyanaznap történt ez, amikor Vesztergom Dóra, Novák Zoltán és Gab Kovacs nyilvánosan is megjelent együtt (amint az a kiemelt fotónkon is látszik). Az OKFŐ honlapján megjelent tudósítás szerint ugyanis „2024. június 19-én, az Országos Onkológiai Intézet és az Országos Kórházi Főigazgatóság Humánreprodukciós Igazgatóság közös szervezésében »Fertility preservation« (A termékenység megőrzése) címmel” tartott előadást Prof. Dr. Gab Kovacs szülész-nőgyógyász, reproduktív endokrinológus, az ausztráliai Monash Egyetem professzora. Emlékeztetőül: Vesztergom Dórra doktori disszertációjának címe angolul: Improving female fertility preservation through assisted reproductive technologies: Strategies and promising outcomes.

Miközben az OKFŐ november 5-e óta nem válaszolt a Gab Kovacs személyét érintő, és Vesztergom tudományos előmenetelénél is jelentősebb, a hazai reprodukciós intézményhálózatot érintő kérdéseinkre, az OKFŐ HRI honlapjának tanácsadói felületét megváltoztatták, több általunk firtatott tényre vonatkozó adatot módosítva azon.

Eközben Gab Kovacs több forrás szerint valóban részt vett a Dunamenti REK sorsát befolyásoló döntésekben. Sőt, még olyan információkról is beszámoltak egyes informátorok, hogy konkrét, a cég vezetőválasztását érintő eljárásokban is szerepet vállalt az ausztrál orvosprofesszor.

Mégis megadták a címet

December 4-én fordultunk kérdésekkel a Szegedi Tudományegyetem illetékeseihez, miután azt találtuk, hogy az Országos Doktori Tanács nyilvános, bárki által elérhető nyilvántartása alapján a szegedi doktori iskola 2024. október 10-én 12 aspiráns esetében döntött a cím odaítéléséről, és Vesztergom Dóra volt az egyetlen azok között, akinek az ebben az időszakban zajlott védését illetően erre a döntéshozatalra nem került sor. A nyilvántartásról képernyőfotót is készítettünk:

Fotó: ODT nyilvántartás, 2024. december 4-i állapot

Néhány nappal később, miközben vártuk az egyetem válaszát, az egyik, általunk megkeresett szakértő forrás arra hívta fel a figyelmünket, hogy az ODT honlapja alapján Vesztergom Dóra PhD címe mégis kihirdetésre került. A december 9-i állapotról, amely vélhetően az aktuális is, újabb képernyőfotót készítettünk:

Fotó: ODT nyilvántartás, 2024. december 9-i állapot

Ez azért is érdekes, mert Kaáli professzor azt mondta a Forbes.hu-nak, hogy noha aggályait jelezte a doktori kapcsán, végül nem tájékoztatták az összeférhetetlenségi vizsgálat eredményéről, lezárásáról sem.

Az SZTE illetékes testületei december 11-én válaszoltak a Forbes kérdéseire. Mint – a fentebb is idézett – Dr. Kónya Zoltán tudományos és innovációs rektorhelyettes fogalmazott:

„Vesztergom Dóra doktori fokozatát az SZTE Egyetemi Doktori Tanácsa a 2024. október 10-ei ülésén ítélte oda azzal, hogy a Dr. Gab Kováccsal kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi aggályokat az SZTE illetékes tudományterületi doktori tanácsa ismételten megvizsgálta. A vizsgálat eredményeként az illetékes doktori tanács Vesztergom Dóra és Gab Kovács között az SZTE Egyetemi Doktori Képzési és Doktori Fokozatszerzési Szabályzatába ütköző összeférhetetlenséget nem tárt fel. Ennek eredményeként Vesztergom Dóra részére a doktori oklevél kiállításra került, melyet majd a 2025. január végén esedékes egyetemi oklevélátadó ünnepségen vehet át.”

A rektorhelyettes szerint csak adminisztrációs hiba volt, hogy eddig nem jelent meg a cím odaítélése a nyilvános doktori nyilvántartásban, ám ennek pótlásáról a Forbes.hu levelét követően haladéktalanul intézkedtek.

A kiemelt fotón Prof Dr. Gab Kovacs, Vesztergom Dóra és férje, Novák Zoltán adnak elő – Fotó forrása: OKFŐ honlapja (A fénykép elérhető ezen a linken)

The post Az állami főlombikos doktorija: férje volt a témavezetője, de nem ezért indult vizsgálat appeared first on Forbes.hu.