Ha a hibernációra gondolunk, valószínűleg a legtöbbünk lelki szemei előtt egy űrhajó jelenik meg, mélyén kis üvegkamrákban lefagyasztva tárolt emberekkel. Azonban nem kell a sci-fi világba kirándulni ahhoz, hogy a hibernáció hasznos oldalát is megismerjük: a szervátültetések, a gyógyítás területén nagy szükség lenne olyan hűtési módszerre, amelyben sejtkárosodás nélkül lehet hosszabb időre tárolni a szöveteket, szerveket. Emellett a kóros kihűlés elleni terápiában is jelentőséget kaphat, ha megértjük a hibernációt.

A japán Hokkaido Egyetem kutatóinak sikerült azonosítaniuk azokat a géneket, amelyek felelősek a sejtek épségéért az alacsony hőmérsékletben töltött idők során. Számos emlős és az ember sejtjeiben, ha tartósan 10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten kénytelenek élni, rengeteg káros szabad gyök halmozódik fel a hideg hatására. Ez előbb-utóbb sejthalálhoz, majd szövetpusztuláshoz, szervleálláshoz, majd halálhoz vezet.

Vannak azonban emlősök, amelyek a téli hibernáció során képesek mégis túlélni, hogy a szervezetük hőmérséklete lecsökken, ezen időszakban a teljes mozdulatlanságban, lehűlve töltött napok vagy hetek váltakoznak a rövid ideig tartó, normál testhőmérsékletű, aktív időkkel.

A japán kutatók a Cell Death and Disease folyóiratban számoltak be arról a genetikai felfedezésről, amelyből kiderült, az aranyhörcsög miként képes megelőzni a sejtjei pusztulását a hibernációja alatt. A kísérletek során felismert génről az derült ki, hogy a hideggel szembeni ellenálló képességért felelhet. Egy olyan fehérjét (Gpx4) kódol, amelyről már ismert, hogy az oxidatív stressz ellen is hat. Amikor a kérdéses gént a hörcsögökben kikapcsolták, a hörcsög sejtjei csak jóval rövidebb ideig tudták csak túlélni a hibernációt.

A most feltártak az első lépéseket jelentik ahhoz, hogy megtaláljuk a hibernáció titkát, és megnyíljon az út a felhasználása előtt is.

The post Az aranyhörcsög rejtheti a hibernáció titkát first appeared on National Geographic.