Nem élünk jobban és nem nő a fizetések vásárlóereje az elemzők szerint.

Elindult a Forbes Hangoscikk, regisztráció után bárki számára elérhető.

Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján a nettó átlagkereset már hónapok óta küzd az 500 ezer forintos lélektani határ átlépésével, eddig sikertelenül. E szinthez legközelebb tavaly decemberben volt, 499 837 forinttal, a most júniusi érték 484 246 forint lett.

A reálkereset júniusban éves alapon 4,8 százalékkal emelkedett. Ez 1,6 százalékponttal magasabb a májusinál, de elmarad az áprilisi 5,2 százalékos értéktől, amelynél magasabbra az idén nem volt példa.

Mindezek fényében nem helytálló a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárának a KSH júniusi kereseti adataira adott gyorsreakciója, miszerint „több mint 1,5 éve folyamatosan nő a fizetések vásárlóereje, így egyre több pénz marad a magyar családok zsebében” – írja az mfor.

Mit mondanak az elemzők?

• A júniusi kereseti dinamika májushoz viszonyított gyorsulása elsősorban a versenyszférához kötődött. Azon belül is elsősorban a feldolgozóipart, valamint a szállítás, raktározás, illetve a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatokat emelik ki,  ezek azonban nagymértékben kitettek a külső kereslet alakulásának, így a bizonytalanság is itt a legerősebbek. z pedig hozzájárulhatott az alacsonyabb béremeléshez.

• Az átlagbér szintjét ilyen jelentősen a legalacsonyabb keresetűek elbocsátása húzhatta felfelé.
• Az állami szférán belül a pedagógusok és a szociális ellátás ágazatok bérfejlesztései eredményezték a közel két számjegyű béremelkedést, miközben a humán-egészségügyi ellátás ágazatban márciusban kifutott a legutolsó béremelési program hatása.
• Az év hátralévő részében nem lehet számítani jelentős változásra a keresetek dinamikájában, a vállalatok rendszerint év elején hajtják végre béremeléseiket.
• A jövő évi bérdinamika kapcsán a minimálbér-emelés lesz egyrészről irányadó.
• A nemzetgazdasági bérdinamikát viszont nagyobb mértékben a versenyszféra folyamatai fogják meghatározni.
• A bérek vásárlóerejének 2023 vége és 2024 vége között regisztrált két számjegyű növekedéséhez képest a napjainkban tapasztalható 3-5 százalékos reálbér-növekedés a fogyasztók számára inkább negatív jelentéssel bír. A fejekbe beégett 15-20 százalékos (nominális) és 10 százalékos (reál) dinamikáról lelassuló bérnövekedést a háztartások úgy élik meg, hogy az anyagi helyzetük romlik.

The post Az elemzők szerint nem igaz a kormány narratívája, mutatjuk, miért appeared first on Forbes.hu.