Valamivel több mint 3,7 millió horvát állampolgárt várnak vasárnap az urnákhoz, hogy a következő öt évre megválasszák az ország elnökét.
A felmérések szerint Zoran Milanovic jelenlegi államfőnek, a Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltjének és Dragan Primoracnak, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjének van a legnagyobb esélye a tisztség elnyerésére. A választói névjegyzékbe csak azok kerülhetnek be, akiknek érvényes bejelentett lakcímük és személyi igazolványuk is van Horvátországban. Ami a diaszpórát és a szomszédos országokban élő, például a nagyszámú, horvát állampolgársággal és szavazati joggal rendelkező boszniai horvátokat illeti, közülük csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a választói névjegyzékbe.
A választáson nyolc jelölt indul, és amennyiben egyikük sem szerzi meg a választók több mint felének támogatását, akkor január 12-én második fordulót rendeznek a két legtöbb szavazatot szerző jelölt, várhatóan Milanovic és Primorac részvételével.
Milanovic 2020 óta tölti be az államfői tisztséget, ezt megelőzően 2011 és 2016 között kormányfő is volt. 2007-től 2016-ig vezette az SDP-t, amelyből hivatalosan 2020-ban lépett ki. Ugyanebben az évben a második mandátumáért induló elnököt, Kolinda Grabar-Kitarovicot, a HDZ jelöltjét utasította maga mögé a második fordulóban. Legfőbb ellenfele, Primorac civilben orvos és egyetemi tanár, aki 2003-tól 2009-ig kétszer is oktatási miniszter volt a HDZ vezette kormányban. 2009-ben is indult az elnökválasztáson, de nem jutott be a második fordulóba. 2024-ben újra jelöltette magát, miután a HDZ jelezte, támogatják indulását.
Az esélyek sorrendjében őket Marija Selak Raspudic 42 éves független jelölt követi. Selak Raspudic politikai karrierjét 2020-ban kezdte, amikor a konzervatív Híd (Most) párt listáján bejutott a parlamentbe. Később nézeteltérések miatt kilépett a pártból, és jelenleg független parlamenti képviselő. Nem sokkal marad el tőle Ivana Kekin, a Képesek Vagyunk Rá! (Mozemo!) baloldali-zöld szövetség 40 éves jelöltje, Zágráb város önkormányzatának alelnöke, a politikai szervezet parlamenti képviselője.
A szavazást megelőző kampányban főleg egymást támadták a jelöltek, és mindössze egyetlen olyan televíziós vitát tartottak, amelyen mind a nyolcan részt vettek. A horvát közszolgálati televízió (HRT) által december 23-án közvetített vitában kilenc kérdést tettek fel a műsorvezetők, olyan témákban mint a honvédelem és biztonság, az illegális migráció vagy a közegészségügy és az igazságügy helyzete, illetve a különböző hatáskörök.
Horvátországban a parlament és a kormány a fő döntéshozó, illetve végrehajtó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába és általában nagy erkölcsi tekintéllyel bír. Az államfő egyben a horvát fegyveres erők parancsnoka is, felel az ország függetlenségének védelméért, valamint területi integritásáért. Az elnök nem láthat el semmilyen más szakmai vagy közfeladatot. Megválasztása után le kell mondania esetleges párttagságáról és erről értesítenie kell a parlamentet.
A független Horvátország először 1992-ben választott elnököt Franjo Tudjman személyében, aki akkor 56,73 százalékkal az első körben nyert másik hét indulóval szemben. Tudjman másodszor is mandátumot szerzett 1997-ben, szintén első körben, a voksok 61,41 százalékával választották elnökké.
The post Az év utolsó napjaiban rendeznek még egy választást Európában first appeared on 24.hu.
