A kívánt részletességgel készíthető, 3D-s modellek segítségével például villámgyorsan, még az előkészítés fázisában, virtuálisan ki lehet próbálni több anyaghasználati megoldást, vagy nagyon gyorsan átméretezni bizonyos területeket. Mindez ráadásul szinte semmibe nem kerül ahhoz képest, mintha a változtatást a már megkezdett projekten kellene érvényesíteni. A kétezres évektől egyre népszerűbbé váló eljárás valójában inkább munkamódszer, mint szoftver: alapja az éppen futó projektről készült, központi platformon működő, mindenki számára elérhető modell.
Ez a háromdimenziós, digitálisan bejárható, hagyományos tervrajzok exportálását is lehetővé tévő modell az előzetes költségbecslések készítéséhez, a kivitelezési munkálatok során, illetve az épületüzemeltetés során egyaránt használható, a BIM azonban jóval több ennél.
Ezen többletfunkciók közül az egyik legfontosabb az úgynevezett ütközésvizsgálat, ami egyértelműen megmutatja, ha a készülő épületben valahol tervezési hiba léphet fel, így elkerülhető például, hogy különböző épületelemek ütközzenek egymással. A tervezés ezzel megbízhatóbbá válik, a tervcsomag pedig magasabb minőségű szintet képvisel majd, így a kivitelezés előrehaladásával egyre drágábbá váló javítások, nehézségek, vagy épp a kitűzött átadási határidő eltolása egyaránt elkerülhetők. A munkamódszernek köszönhetően a művezetésre fordított órák, illetve a tervezési hibák száma is csökkenthető – utóbbi akár nullára is.
A BIM a különböző tervezőszoftverek – ez Magyarországon tipikusan az ArchiCAD és Revit – közti adatcserét is lehetővé teszi, a vitathatatlan előnyök kihasználása azonban a beruházótól, építtetőtől függ. A modellek használata a tervezési, valamint kivitelezési folyamat alapvető része, van azonban lehetőség a megrendelőnek való átadásra, illetve azok tetszőleges tartalommal és részletekkel való megtöltésére is.
A BIM alkalmazása a Budapest X. kerületében, 2022-re megszületett Bosch Innovation Campus esetében határozott elvárás volt a CÉH felé. A folyamat során az első perctől egyértelmű volt, hogy a Bosch az üzemeltetésben is szeretné használni az elkészült modellt. Ezt a munkát az a CÉH tervezői csapata a követelményeknek megfelelően egy módszertani leírással (ez a BEP, azaz a BIM Execution Plan) támogatta, amiben egyértelműen leírta a BIM folyamatok végrehajtásának rendjét és a modellekre érvényes egyezményeket.
A debreceni BMW-gyár esetében projektmenedzserként, műszaki ellenőrként, valamint az autógyár képviselőiként vették ki a részüket a folyamatból, tehát a BIM-menedzsment megrendelői oldalát is ők vitték végig. A német autóipari óriás szintén kikötötte, hogy a modellt a továbbiakban is szeretnék használni, így lehetőségük nyílt arra, hogy a modell teljes információtartalmát megszabják. Ezek az opciók rendkívül széles skálán mozoghatnak, így egy megrendelő akár azt is kérheti, hogy egy légkezelő berendezésnél a teljesítmény, valamint a méret feltüntetése mellett akár a garancia lejáratának dátuma is rögzítésre kerüljön.
A megvalósulási BIM-modellek fontos része a lézeres felmérésből születő pontfelhők modellbe való importálása, így rendszeresen nyomon követhető, hogy tényleg az épült-e meg, amit az a megrendelő kérése alapján a tervezők megterveztek. Ezeket az auditokat a BMW esetében havi rendszerességgel készítette el a CÉH, ezt követően a kivitelezőknek mindig harminc napjuk maradt a kijavításukra, egészen addig a pontig, míg a kivitelezés végére a különbségek száma nullára csökkent.
A hasonló pontfelhős felmérések természetesen már létező struktúráknál is működnek: az Operaház felújításánál például éltek ezzel a lehetőséggel. Ezt a munkát a jövőben egyre effektívebbé váló mesterséges intelligencia-eszközök is segítik majd, azok ugyanis önállóan, sőt, gyorsan felismerik a csöveket, ablakokat, illetve a fontosabb alkotóelemeket.
A BIM modellek az úgynevezett 4D-ütemtervezésben is nagy segítséget nyújthatnak: ezt főleg a kivitelezők használják, hiszen a modell elemeit összeköthetik a kivitelezési ütemterv feladataival, így egy szimuláción láthatják, hogyan születik majd meg a semmiből az épület. Az ilyen vizualizációk a megrendelőknek, illetve beruházóknak is sokat segítenek, hiszen néhány tucat tervlapnál sokkal érzékletesebben mutatják meg a lényeget, az ütemtervet készítő szakember pedig egyúttal felmérheti, biztosan jó lesz-e az eljárások sorrendje.
A fontos újítások közt előkelő helyet foglalnak el az LCA, azaz a life cycle analysis-folyamatok is, amik a fenntarthatósági szempontok érvényesülését segítik. Ez a jól hangzó név valójában egy egészen komplex tudományos módszert jelent az épület teljes élettartama alatt okozott környezeti terhelésének modellezésére és optimalizálására, figyelembe véve az építőanyagok és a kivitelezési folyamatok karbonlábnyomát, az üzemeltetés energia- és vízfelhasználását, sőt a majdani bontás alatti, valamint az azt követő újrahasznosítás karbonkibocsátását, karbonmegtakarítását egyaránt.
Legalább ennyire fontos a digitális iker-technológia is: a főleg az épületüzemeltetésben alkalmazott megoldás során az épületnek egy tökéletes digitális mását is elkészítik, amiben összegyűjtik a valós épület üzemeltetési rendszeréből, szenzoraiból érkező adatokat, a háttérben pedig egy mesterséges intelligencia elemzi mindezt. Az így megvalósítható változások első hallásra akár egyszerűnek is hangozhatnak, hiszen egy irodaház egy tárgyalójában így automatikusan csökkenhet a légcsere tempója vagy a klíma erőssége, ha éppen senki nem tartózkodik a teremben.
A lehetőségek tárháza persze végtelen: a digitális ikernek köszönhetően egy rendszer akár what if? , azaz mi lenne, ha? – típusú elemzéseket is készíthet, felmérve egy lehetséges vihar, vagy egy földrengés következményeit, sőt, akár az elektromos áram árának gyors növekedése esetére is ajánlhat megoldásokat.
A CÉH zRt. hosszú évek tapasztalatával van jelen a magyar piacon, a BIM területén való jártasságukat pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2021 tavaszán a közép-kelet-európai régióban elsőként szereztek Kitemark minősítést az ISO 19650-1&2 szabványra a British Standards Institution-től, aminek köszönhetően már évek óta elmondhatják magukról, hogy Európa és a világ élvonalába tartoznak.
The post Az új technológiáknak köszönhetően teljesen átalakul az építészet világa first appeared on 24.hu.
