A magyar gazdaság és társadalom dél-amerikanizálódásról kérdezte Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét a Pénzcentrum. Az egykori jegybankelnök szerint a jövedelmek eloszlása terén látható hasonlóság a két ország között, hiszen itthon az ezek közötti szakadék egyre nő.
A mérleg egyik oldalán a szegények és az elszegényedésnek kitettek foglalnak helyet, míg a másikon a nagyon gazdag felső 1 százalék, vagy extrém esetben a legfelső néhány család, oligarcha áll. Pontosan ez történt Argentínában is
– emelte ki.
A kérdés szerinte már a kétezres évek elején felvetődött, amikor erős populista vonások jelentek meg a magyar politikában. „Ez olyan politikusoknak kösznhető, akik megígérik az állami segítséget a szegényeknek, meg ígérgetnek a gazdagoknak is, de közben az állam csak azt tudja adni, amit valahonnan elvesz” – tette hozzá.
Bod Péter Ákos akkori félelmei mára részben valóra is váltak. A magyar állam ugyanis rátelepedett a társadalomra, elfolytotta a versenyt, és rengeteget adóztat – ezek nagy részét gyáván, az üzleti szereplőkön keresztül szedi be például iparági különadó vagy bankadó formájában. Mindeközben nemzeti tőkésosztályt építésére és a hazai ipar védelmére hivatkozva és támogatja a politika-közeli vállalkozókat.
Véleménye alapján így fordulhat elő, ami sok laikusnak furcsa, hogy„A gazdagok a kormánytól várják a megszerzett vagyonuk védelmét, a legszegényebbek pedig – nem látván maguk előtt felemelkedési utat – szintén a kormánytól várnak védelmet mindenféle anyagi és egyéb kockázattal szemben”. A felemelkedésben megakadályozott középosztály szerinte az ellenzékre szavaz, akitől változást remél.
Azért az Argentin-párhuzamot Bod Péter Ákos szerint nem kell túlfeszíteni, mert ez európai uniós tagságunk tompította az ilyen irányú folyamatokat. De nem az uniós „ingyenpénz” miatt, ahogy azt sokan gondolják.
Maga az EU-tagság, a szabad munkavállalás, külföldi tanulás, az üzleti élet nemzetköziesedése – ez mind fékezi azt, hogy az állam rátelepedjen a társadalomra, elnyomja a civil kezdeményezést, és a vállalkozásokat is függővé tegye a központi hatalomtól
– hangsúlyozta.
Szerinte sok középvállalkozó az állami és uniós versenytárgyalások „örök nyertesei” miatt marad távol a hazai piaci jelenléttől, mert nem akarnak vagy eddig nem tudtak helyzetbe kerülni. A kisebb cégeknél pedig gyakori, hogy belenyugodtak abba, ahogy a dolgok működnek és elvesztették az ambíciójukat. A kisvállakozások termelékenysége így alacsony maradt, „márpedig ha nincs termelékeny munkahely, akkor nincs rendes bér, mint ahogyan nincsen elég fizetőképes kereslet sem a többi vállalkozás számára” – tette hozzá Bod Péter Ákos.
A volt jegybankelnök szerint tíz éve kellett volna az oktatásba befektetnie az állmnak, ahelyett, hogy az adókedvezénnyel idecsalogatott öüsszeszerelő üzemektől várta volna a fellendülést. Úgy véli, a kialakult helyzeten csak egy új generáció tudna segíteni.
The post Bod Péter Ákos szerint argentin mintára nőtt a jövedelemkülönbség Magyarországon first appeared on 24.hu.
