A csúcsragadozókat kedveli a média, mert általában nagyok, erősek, félelmetesek, így gyakran válnak egy-egy természetvédelmi akció „arcaivá”. Azonban nem azért kell megóvni ezeket az állatokat, mert nagyok és szépek, hanem azért a szerepért, amellyel szabályozzák a táplálkozási láncot.
Egy nemzetközi kutatócsoport nemrégiben a nagy fehér cápák kapcsán számolt be arról, hogy mi is történt pontosan, amikor e faj képviselői eltűntek egy élőhelyről. A kutatási eredmények a Frontiers in Marine Science folyóiratban láttak napvilágot.
A kutatók a dél-afrikai Fokváros közelében lévő False-öböl cápaállományának több mint két évtizedes változását vizsgálták. A múltban itt egészséges nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) állomány élt, ám az 2015-től gyorsan csökkent, majd végül eltűnt. Ennek az oka egyelőre nem világos, de előfordulhat, hogy a kardszárnyú delfinek vadásztak rájuk, vagy épp a strandolókat védő hálók válthattak végzetessé.
A kutatások során egyaránt vizsgálták hajókról az állományt, és kihelyezett automata kamerákról is, olyan pontokon, ahova csalétekkel is csábították a cápákat, illetve más halakat. A fókaállományt a civil kutatói megfigyelések alapján mérték fel.
A cápa fő zsákmányai a dél-afrikai medvefókák, amelyekből az öböl egy szigetén több tízezres állomány él, a másik fő zsákmány egy kisebb termetű cápafaj, a hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus). A nagy fehér eltűnése után e két faj egyedszáma jelentősen megnőtt, s ezzel párhuzamosan a fókák és a tehéncápák zsákmányát jelentő fajok megritkultak. Ez pedig egyértelmű bizonyíték az ökoszisztéma felborulására, ez az első olyan, amit valós körülmények közt figyeltek meg. Korábban csak modellszámításokkal és laboratóriumi kísérletekkel jutottak erre az eredményre.
Az eredmények teljes összhangban vannak azokkal az ökológiai elméletekkel, amelyek már rég megjósolták, hogy a csúcsragadozó elvesztését a tengeri táplálkozási láncra tovagyűrűző hatás követi
– mondta a kutatást vezető Neil Hammerschlag.
A víz alatti videós felméréseket több mint egy évtized eltéréssel végezték, és ezekből egészen szembeszökő volt a változás. Beigazolódott, hogy a csúcsragadozó nélkül a zsákmányfajok létszámát semmi se szabályozza, és a változások aztán az óceán egészének egészséges működésére is mérhető hatással vannak. Ez pedig az ember számára is létfontosságú, mivel az élelmünk jelentős részét, az állati fehérjeforrás mintegy 20 százalékát adják az óceánok.
The post Cápák nélkül valóban felborult az egyensúly first appeared on National Geographic.
