Végeztek már olyan felméréseket, amelyekben az elütött méhek mennyiségét akarták megtudni, ám ezeket az út mellett ballagva, az út szélére sodort tetemeket figyelve csinálták. Ezzel a módszerrel azonban csak a kimondottan nagy termetű méheket, mint a háziméh vagy a poszméh tudtak csak észrevenni, miközben rengeteg egészen kicsike méh is (lásd: nyitóképünk) szolgál minket és a […]
A cigarettázás ártalmai között viszonylag ritkán esik szó a szén-monoxidról, pedig a cigarettafüstben lévő veszélyes anyagok közül kifejezetten a kockázatosabbak közé tartozik. A dohány égése során keletkező szén-monoxid egy mérgező gáz, amely – mivel könnyen kötődik a vér hemoglobinjában található vasatomokhoz – akadályozza a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását. A cigarettázók körében a nagyobb szén-monoxid-kitettség hosszabb […]
Augusztus 30-án a Svábhegyi Csillagvizsgáló 15 centiméteres naptávcsövével figyeltem meg a Napot, azon belül is a peremen látható protuberanciákat. Központi csillagunk igen aktív fázisában jár, igy majdnem mindig van valami látványosabb protuberancia, de pénteken egy igazán magasra nyúlót tudtam megfigyelni. Ehhez közel volt egy másik kisebb, de fényesebb is, így egy igazán szép képet tudtam […]
Egy új tanulmányban azt vizsgálják, hogy mennyi időbe telt, amíg a Napunk kialakult a csillagbölcsőjében – olvasható a HUN-REN CSFK közleményében. A nemzetközi együttműködés, amelyben a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai is részt vettek, 4,6 milliárd év távlatában is képes volt megbecsülni központi csillagunk kialakulási időskáláját. A szakértők […]
Különös állat él Dél-Ázsia magasfájú erődiben, amely többnyire csak éjszaka bújik elő rejtekéből. Éppen ezért ember szeme elé ritkán kerül, jellemzően csak hangos üvöltéseit hallhatják a térségben lévők. Ez a kevéssé ismert, furcsa megjelenésű lény a binturong (Arctictis binturong), amelyet régen nyestmedve, illetve medvenyest néven is emlegettek. Ezek az elavult elnevezések onnan eredtek, hogy a […]
A Landsat műholdak segítségével hosszú évtizedek óta vizsgáljuk bolygónk felszínét, hatalmas mennyiségű, ma már létfontosságú adattal látva el a szakembereket. A természeti katasztrófáktól a hosszabb távú folyamatokig rengeteg tudományterület képviselői támaszkodnak e megfigyelésekre. Egy nemrégiben közzé tett kutatás szerint bővíthető a megfigyelés területe a sekély tengerek tengerfenéki domborzatára is. Az USA Geológiai Szolgálatának kutatói évtizedek […]
Rengeteg kutatás foglalkozik a 2022. januári óriási vulkánkitöréssel, úgy tűnhet, mindenki le akar húzni még egy bőrt a témáról. A helyzet azonban az, hogy soha korábban ennyire sok mérési és megfigyelési adatunk nem volt igazán hatalmas robbanásos kitörésről. Mivel ezek a kitörések szerencsére nem túl gyakoriak, de ha már lezajlott egy ilyen a szemünk láttára, […]
A császárpingvin (Aptenodytes forsteri) a ma élő legnagyobb termetű pingvinfaj, a 20-40 kilósra növő állat életmódja a jéghez kötött, ezért rendkívüli meglepetést okozott, amikor egy délnyugat-ausztrál tengerparton meglátták a tengerből zavartan kitotyogó példányt. Az otthonától 3400 kilométerre lévő állatot szörfösök vették észre november 1-jén. A madár túl nagy volt az átlag tengeri madarakhoz képest, ám […]
A videót készítették: Bakó-Hegedüs Kinga és Bakó Gábor. Bakó Gábor Milyen volt a Kékestető a torony építése előtt?Melyik az Országos Kéktúra legnehezebb és legszebb szakasza?Vadkamera örökítette meg a dagasztó vadmacska kölyköt The post Egykor áthatolhatatlan erdőségek voltak a Mátrában first appeared on National Geographic.
Egészen mostanáig rosszul ítélhettük meg az Uránuszt és annak holdjait. Egy új tanulmány szerint ugyanis megtévesztő adatokat továbbíthatott róla a NASA űrszondája, amely csaknem 40 éve repült el az égitestek mellett. Naprendszerünk hetedik bolygóját mindössze egyszer látogatta meg ember alkotta tárgy: a Voyager–2 1986-ban. Ezért szinte minden, amit az Uránuszról tudunk ettől az eszköztől, illetve […]
A legnagyobb testű hazai harkályunk védett madár. A természetközelibb erdőgazdálkodásnak köszönhetően számuk évről évre nő. Táplálékát hangyák, rovarok, pajorok alkotják. Csőrével vájja ki odúját, amiben évente egyszer 4-5 tojást költ ki. Területhűség jellemzi. The post A nap képe: Hím fekete harkály first appeared on National Geographic.
Az előzetesen becsült ár duplájáért, 4,26 millió svájci frankért (1,9 milliárd forintért) kelt el november 13-án egy genfi árverésen az a gyémántokkal díszített nyakék, amelynek története Mária Antónia francia királynéhoz köthető – számol be az MTI. Az ázsiai magángyűjtő által árverésre bocsátott, György korabeli, 300 karátos ékszerért hosszú licitharc folyt. Andres White Correal, a Sotheby’s […]
Pompeji területén a Vezúv kitörésekor az összeomló épületek és a lerakódott vulkáni törmelék belepte az emberi maradványokat, több mint ezer maradványra bukkantak rá a város feltárásai során. Ezek a szerencsétlenül járt egykori lakók részben a Vezúvról lerobogó forró gázból és vulkáni hamuból álló piroklasztárak áldozatai voltak. Ők maradtak meg olyan formában, hogy a testek helyén […]
A Southamptoni Egyetem számolt be arról a kutatásról, amely kollégáik részvételével és részben a világhírű Stephen Brusatte vezetésével született. Amikor a cetek evolúciója során gyökeresen átalakult a testalkatuk ezeknek a korábban szárazföldi állatoknak, e folyamat része volt az arcüreg változása is. A csontok közötti zárt üregek levegőt rejtenek, ezért akadályai a merülésnek. A cetek ezektől […]
A papagájokon látható vörös, narancs és sárga árnyalatokat a pszittacin (más néven pszittakofulvin) pigment hozza létre, azonban ez a pigment nemcsak széppé teszi e madarakat, hanem a tollaik baktérium elleni védelmét is ellátja. E pigmentnek emellett a zöld tollak létrejöttében is szerep jut, ahhoz a sárga változat az egyik alapelem, amelyet a toll nanoszerkezetéből adódó […]