A háziasított állataink számos anatómiai változásra tettek szert az ember célzott tenyésztői munkája hatására, például a teheneink szarva kisebb lett, a termetük viszont nagyobb, vagy épp egyes bundaszínekre koncentráltak a tenyésztés során, mint a juhoknál a fehérre. A házi sertések a vaddisznók háziasított változatai, eredetileg küllemükben se túlzottan különböztek vad őseiktől, névadó sertéik sötét színűek […]
Ritka, közel életnagyságú alakokat ábrázoló freskókat fedeztek fel régészek Pompeji szívében – számol be az MTI. A felfedezés betekintést d az i.e. 79-ben a Vezúv kitörésekor elpusztult ókori város vallási rituáléiba. A műalkotás egy díszterem három falán húzódó széles fríz (szegélydísz), amely Dionüszosz (Bacchus), a bor, a termékenység, a színház és a vallási révület görög […]
Február 27-én rendezték meg a Varázslatos Magyarország (VM) 16. díjátadó ünnepségét és természetfotós kiállításának megnyitóját a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában – olvasható a szervezet közleményében. A magyar természetfotó nagydíját idén Potyó Imre vehette át. A minden évben megtartott rendezvényen a vonatkozó természetfotós pályázat eredményeit közlik, a versenyen több kategóriában indulhatnak a fotósok. A VM […]
Fehér szélmalmok Santorini szigetén. Népszerű kilátás Oia falura. The post A nap képe: Fehér szélmalmok first appeared on National Geographic.
Piers Litherland, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és kollégái egy évszázaddal Tutanhamon sírjának felfedezése után újabb egyiptomi fáraósírra bukkantak – számol be a BBC. A nyughely II. Thotmeszhez (i. e. 1492 – i. e. 1479) köthető. A felfedezés hatalmas régészeti szenzációnak számít. Litherland most úgy véli, hogy egy második sír is rejtőzik a helyszínen, Luxorban, a […]
A Kisberzseny falu határában lévő bókoló hóvirág tenger között egy törékeny, élénk kék színű virág tűnik fel: a ligeti csillagvirág (Scilla vindobonensis). Napjainkra sajnos nagyrészt kivágták azt a meseszép erdőt, amely a Torna-patak régi medrét övezte, de a virágok továbbra is megmaradtak, jelezve, hogy hajdanán milyen élőhely állott itt. A csillagvirágok a liliomfélék rokonságába tartozó […]
Kétféle elmélet él jelenleg a kutyáink háziasításáról. Egyik szerint az ember kiválogatta a kevésbé félős farkaskölyköket és szaporította őket, a másik szerint viszont a farkasok maguk szelídültek meg az ember közelében, afféle ön-háziasítás révén, például az ember potya falatjait lesve. Ez utóbbi kapcsán viszont felmerült: vajon volt-e elegendő idő arra, hogy a természetes kiválasztódás révén […]
Japán kutatók a náluk honos botsáska, a Ramulus mikado szaporodását vizsgálták meg, és arra jutottak, hogy a hímek ugyan párzanak, azonban az utódgeneráció genetikai összetételéhez nem járulnak hozzá. Habár az ivaros szaporodás kétségtelen előnyökkel jár, mégis számos állat végleg lemondott róla (ilyen hazánkban a fűrészlábú szöcske, például). E fajok szűznemzéssel szaporodnak, ehhez pedig csak nőstényekre van […]
Egy kutatócsoport nemrégiben 16. századi erdélyi feljegyzések, krónikák, naplók, levelek, útleírások és egyéb írott dokumentumok segítsévével azt tárta fel, miféle események jellemezték a korszak klímáját Erdélyben. A cél az volt, hogy kiderítsék, miféle társadalmi hatása volt az éghajlati és időjárási szélsőségeknek. A műszeres mérések előtti évezredekben is volt időjárás, és annak extém eseményeit az ember […]
A plezioszauruszok halakkal táplálkozó tengeri őshüllők voltak, testalkatuk némiképp a teknősökére emlékeztetett, végtagjaik uszonyokká alakultak, azonban a nyakuk jóval hosszabb volt a teknősénél, szinte kígyószerűnek mondható. Ezelőtt mintegy 203 millió évvel, a triász végén jelentek meg, majd a kréta végén, 66 millió éve haltak ki. A Lundi Egyetem kutatói nemrégiben egy sokáig múzeumi raktárban pihenő […]
Dzsakarta Jáva északi részén található, 1600 éve lakott, mi Batávia néven ismerhettük meg, ugyanis évszázadokig holland gyarmat volt. Ma Délkelet-Ázsia legnagyobb metropolisza. A szigorúan vett fővárosi területen „csupán” 11,3 millióan élnek, de a teljes nagyvárosi terület lakossága meghaladja a 32 milliót. A város nemcsak túlnépesedett ennek minden társadalmi és logisztikai problémájával, de igen veszélyes mértékben […]
Fotómon egy reggeli halójelenség a Bükkből megtekintve. The post A nap képe: Haló first appeared on National Geographic.
A Kaszpi-tenger térsége az egyik legkorábban felismert szénhidrogén-lelőhely bolygónkon, a terület geológiai múltjának köszönhetően. A természetes feltöréseket évezredek óta ismeri az ember, és már az 1800-as évek közepén működtek olajkutak Baku környékén (a világ első fúrt olajkútja itt született). A 19. század második felében azután befektetett itt számos neves személy, így a Nobel-fivérek, vagy a […]
Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Vonuló, a nálunk telelő példányok jelentős része Európa északabbi térségeiből érkezik hozzánk. Az etetőkön is gyakori. The post Vörösbegy 2 first appeared on National Geographic.
Hazánkban erdei környezetben a vörösbegy a kakukk egyik leggyakoribb gazdamadara. Rovarokkal és pókokkal táplálkozik, de olykor apró csigákat is fogyaszt. A hideg idő beálltával bogyókat, gyümölcsöket is szedeget. Vonuló, a nálunk telelő példányok jelentős része Európa északabbi térségeiből érkezik hozzánk. Az etetőkön is gyakori. The post Vörösbegy 1 first appeared on National Geographic.