Cinthya Dictator a minap személyes történetet osztott meg a közösségi oldalán évekkel ezelőtti autóbalesetértől.
18 éves voltam, amikor a szakadó esőben elvesztettem az uralmat egy erős váltós Mustang felett. A nagymamám is az autóban ült. Egy pillanat, és már a szalagkorlátba csapódtunk
– kezdte bejegyzését, amit az nlc vett észre először. Úgy folytatta: pontosan emlékszik, hogy a rádióban Michael Jackson We Are the World című dala szólt.
A légzsák füstje lassan szivárgott szét, Mama azt hitte, fel fog robbanni az autó, és csak annyit mondott: »Azonnal szálljunk ki.« Kilépett a roncs mellé, végignézett rajta, majd rágyújtott, mintha ezzel zárná le a történetet. »Az a lényeg, hogy túléltük«, mondta. De bennem nem ért véget. Nagyon sokáig éreztem szégyent és bűntudatot. Felelős voltam valaki másért, és nem tudtam rá vigyázni.
A balesetet most Cinthya Dictator egy fotósorozatban rekonstruálta, a képeket az alábbi posztban lehet megnézni.
Gyakran mondom, hogy számomra a fotográfia nemcsak kifejezésmód, hanem terápia is. Úgy érzem, ebben az esetben is így volt a képek segítettek abban, hogy feldolgozzam mindazt, amit akkor éreztem, és amit sokáig cipeltem magamban.
The post Cinthya Dictator 17 évvel ezelőtti autóbalesetéről: Nagyon sokáig éreztem szégyent és bűntudatot first appeared on 24.hu.
