Egy (magyar résztvevőket is felvonultató) friss kutatás is megerősítette, hogy a munka közbeni röpke szunyókálás javíthatja mentális jóllétet, a kognitív képességeket és növelheti a termelékenységet,
Ma már egyre több világcég alkalmazza ezt a módszert.
Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy meddig tart egy ilyen pihenőidő, azaz power nap.
Alvásszakértőt és HR-specialistát is megkérdeztünk a témában.
Vajon Magyarországon mit szólnának hozzá a cégek?
Ha meglátjuk az egyik kollégánkat, ahogy az asztalra borulva alszik, nem az az első gondolatunk, hogy éppen dolgozik magán és küzd a cége sikeréért. Valószínűleg jól sejtjük, külföldön viszont egyre több nagyvállalatnál kifejezetten szorgalmazzák a munka közbeni szunyókálást, igaz, rendezettebb körülmények között.
Az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a munkavállalók megfelelő fizikai, mentális és érzelmi egészsége, hisz a munkahelyi jóllét hatással van teljesítményre és közvetve a cég eredményességére is. A pandémia után ráadásul még inkább felértékelődött, és prioritássá vált a munkavállalói elégedettség. A pihenés, regenerálódás sok helyen beépült a mindennapokba, de az, hogy valaki esetleg még aludjon is egy kicsit munkaidő közben, sokáig nem tűnt összeegyeztethetőnek a munkahelyi eredményességgel vagy a termelékenység növekedésével.
Pedig a munka közbeni röpke szunyókálás javíthatja mentális jóllétet, a kognitív képességeket és növelheti a termelékenységet. Erre számos tanulmány mellett nemrég a Corvinus kutatói, valamint az amerikai Appalachian State University és a brit University of Dundee School of Business munkatársai is rámutattak az European Management Journalban megjelent áttekintésükben.
A kutatás szerint a munkahelyi alvás koncepciója komoly fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, ma már világszerte egyre több cég alkalmazza ezt a módszert. A Google, a Nike, Procter & Gamble és a Facebook központjában évek óta alvókabinokban pihenhetnek meg napközben az alkalmazottak, de az Uber főhadiszállásán is elkülönítettek területet az ilyesfajta pihenésre.
Nem szabad elhúzni a gyorsalvást
Nem véletlen, hogy ezeknél a cégeknél nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi pihenésre. A lapunk által megkérdezett alvásszakértő szerint ha valaki nem alszik megfelelően, kevésbé tud koncentrálni, drasztikusan csökkenhet a tanulási képessége és a memóriája is károsodhat.
Az agyunknak van a legnagyobb szüksége az alvásra!
– mondta apunknak Dr. Csapó Krisztina klinikai neurológus, alvásszakértő, neuroszonológus.
A szakember szerint az alvás a hangulatot, a jóérzetet is nagyban befolyásolja. Ha valaki nem alszik megfelelően, az agya nem pihen, így azok a területek, amelyek a hangulatért felelősek, nem tudnak regenerálódni, ami hatással van a másnapi közérzetre, azaz arra is, hogy mekkora szükségünk van egy power napre.
„Nem megfelelő alvás esetében bizonyos hormonok szintje nem úgy alakul, ahogy kellene. Megnő a kortizol, azaz stresszhormon szintje a szervezetben, és feszültebbé, idegesebbé válhatunk másnap. Ezzel együtt csökken a két örömhormon, a szerotonin és a dopamin szintje, ami miatt negatív érzések lesznek bennünk, nem tudjuk ugyanúgy feldolgozni a stresszt, és nem fog előjönni az a jó érzés, amit egy megfelelő alvás után érzünk” – mondta az alvásszakértő.
Bill Records / NBCU Photo Bank / NBCUniversal / Getty Images
Inkább egyfajta rövid szünetként szolgál, ami javítja koncentrációt és a teljesítményt. Arra azonban figyelni kell, hogy semmiképpen se húzzuk fél óránál tovább.
„30 perc után mélyalvásba kerülünk, amelyből már sokkal nehezebb felébredni, és ha sikerül is, akkor is egyfajta »álomittas« állapotba kerülünk, amelyben nehezebb koncentrálni és rögtön megfelelően teljesíteni. Alvási inerciának nevezzük ezt a kótyagos érzést, ami akár órákon keresztül is eltarthat, a munkavállaló ekkor sokszor használhatatlan. Ezért fontos, hogy 30 perc után mindenképpen ébresszük fel magunkat, ha dolgozni szeretnénk” – mondta Dr. Csapó Krisztina.
Egyedül könnyebb lenne, mint együtt
Tanulmánya válogatja, hogy ezt a rövid alvást pontosan mikor érdemes megejteni.
Két alvási csúcs van az életünkben, az egyik hajnal 1 és 5 óra között, a másik délután 1 és 5 óra között van. Az alvásszakértő inkább délutánra javasolja a power nap beiktatását, de fontos, hogy az esti alvás előtt legalább hat órával történjen meg, ezért ebéd után érdemes sort keríteni rá.
Akiknek semmi problémájuk nincs a koncentrációval, egész nap aktívak és produktívak, nincs feltétlenül szükségük erre a rövid szunyókálásra, de mivel a szorongást is csökkenti a pihenés, nekik is ajánlható. A szakember szerint a hirtelen elalvási rohamokkal küzdő narkolepsziásoknak is kifejezetten hasznos a power nap, amivel ki is lehet váltani az egyéb kezeléseket is. Azok viszont, akik nem tudnak egy csettintésre elaludni, nem biztos, hogy érezhetik power nap hatását.
„Emberenként változó lehet, hogy az előző napon mit éltek át, mikor aludtak el és milyen minőségű volt az alvásuk. Szintén befolyásoló tényező lehet, hogy ha valaki egész nap a számítógép előtt ül, esetleg egy ablaktalan szobában dolgozik, ahol nincs természetes fény – ezek is megnehezítik az esti elalvást. A többi között ezek miatt is nehéz egy általános, mindenki számára eredményes formát kialakítani”
A munkahelyi szunyókálásnak semmilyen közvetlen veszélye nincs (ha tényleg felrázzuk magunkat fél óra letelte előtt), Dr. Csapó Krisztina azonban felhívta a figyelmet, hogy idősebb korban a power nap befolyásolhatja az esti alvást: az illető nehezebben alszik el a nap végén, ha ledőlt egy kis időre napközben. Említett olyan tanulmányokat is, amelyek szerint ha valaki sokat alszik nap közben, annál megnőhet az elhízás, a magas vérnyomás vagy cukorbetegség veszélye, de ezek inkább a hosszabb alvások esetében jelenhetnek meg, a 20 perces pihenés nem okoz ilyet.
A statisztikák szerint a lakosság közel felének szüksége lenne erre a segítségre.
Nagy Borbála / 24.hu
Az emberek fele borzalmasan alszik
„Az emberek egyharmadának alvászavara van, tehát 30 százalékunk biztos átélte már az életében, hogy nem tud megfelelően aludni. Tíz százalék ráadásul krónikus inszomniában szenved, azaz nagyon nehezen tud elaludni, ami szintén rossz hatással van a másnapi teljesítőképességére. Ehhez még hozzá kell venni egy másik nagy csoportot, azokat, akiknek nem jó az alvásminőségük, horkolnak, légzéskimaradásuk van, ez akár a népesség 15 százalékát is érintheti. Tehát a populáció 40-50 százaléka küzd ilyen problémákkal, Magyarországon sem sokkal jobbak az arányok.
A magyarországi lakosság legalább harminc-negyven százaléka valamilyen alvászavarban szenved, nekik mindenképpen szükségük lenne a nap közbeni szundításra, hogy pótolják az elmaradt alvást”
– mondta Dr. Csapó Krisztina, de azt elismerte, hogy nagyon nehéz feladatnak tűnik beiktatni a munkaidőbe, főleg a fizikai munka esetében, de a magyarországi munkarendeket figyelembe véve a szellemi foglalkozások esetében is döcögős lenne a dolog. Hasonlóan véli a lapunk által megkérdezett HR-szakértő is.
„Magyarországon ez jelenleg nehezen megvalósítható és kissé elképzelhetetlen, mivel sok vállalat még az otthoni munkavégzést sem engedélyezi bizalmi problémák miatt – nem hiszik, hogy az alkalmazottak otthon ugyanolyan hatékonyan dolgoznak, mint az irodában” – nyilatkozta lapunknak Kmoskó Judit. „Ezenkívül a kékgalléros, fizikai munkakörökben, illetve ott, ahol nincs fix iroda, szintén rendkívül nehéz lenne bevezetni ezt a gyakorlatot. Ugyanakkor, ahogy néhány cég már próbálkozik a négynapos munkahét bevezetésével, ez a szunyókálási gyakorlat is kipróbálható lenne bizonyos helyeken. Lényeges azonban, hogy ezt teszteljék, és rendszeresen mérjék a hatékonyságot, hogy megértsék, valóban pozitív hatása van-e a termelékenységre és a munkavállalók jólétére.”
A szakember szerint a gyors ütemű, kreatív iparágakban (mint az IT vagy a média), különösen előnyös lehet a power nap, ezzel szemben a gyártásban, vagy kereskedelemben dolgozó cégeknél, ahol már szigorú időkeretek vannak, nehezebb lehet bevezetni anélkül, hogy az a termelékenységet befolyásolná.
Sok helyen a körülmények sem adottak ehhez, sokszor egyszerűen azért, mert nem áll rendelkezésre olyan helyiség, ahol ledőlhetne egy vagy több kolléga.
A munkahelyeink még nem állnak készen
Ahogy azt Kmoskó Judit elmondta, sok vállalat a covididőszak alatt csökkentette irodaterületét, így nehéz lenne egy teljes szobát kijelölni erre a célra. De ez nem azt jelenti, hogy le kell mondani a power napről.
A HR-szakértő szerint alternatív megoldásként használhatók a tárgyalótermek vagy olyan eszközök, mint a hátradönthető székek, amelyek biztosítják a kényelmes pihenést anélkül, hogy jelentős helyet igényelnének. Ez a megoldás a higiéniával kapcsolatos problémákat is kezelné, mivel a székeket könnyebb tisztán tartani és fertőtleníteni, mint az ágyakat. Horkoló kollégák figyelmét viszont fel lehet hívni arra, hogy olyan helyiséget válasszanak, ahol nem zavarják a többieket, vagy hogy vegyenek igénybe privátabb teret, ha elérhető.
„Az ilyen rövid alvás semmivel nem jelentene nagyobb egészségügyi kockázatot, mint az irodai munkavégzés. Betegen eleve nem ajánlott munkába járni, és mivel a ruházatot nem kell levetniük, a higiéniai kockázat minimálisra csökken. Minden munkavállaló saját párnát is használhatna, ami tovább segítene a higiéniai problémák kezelésében.”
A rövid alvásokat lehetne úgy időzíteni, hogy természetes módon illeszkedjenek a műszakos munkarendbe, különösen éjszakai műszakok vagy egyenlőtlen munkarendek esetén, annak érdekében, hogy csökkentsék a fáradtságot. Ezt ugyanaz a személy/vezető figyelhetné, aki eddig is felügyelte a munkavégzést és a munkaidőt. Így az alvásra szánt idő betartása és ellenőrzése is zökkenőmentesen illeszkedne a meglévő folyamatokba.
„A szünetek összehangolása az egyes csapatok között minimalizálja a zavarokat. A részlegek közötti egyeztetések és ütemezések segíthetnének koordinálni, hogy ki mikor tarthat szünetet anélkül, hogy a munkafolyamatokat megzavarná. Az alvásidő szabályainak átlátható kihirdetése és a személyes szünetigények nyílt megbeszélése segíthet megelőzni a kivételezés érzését” – mondta a szakember, elismerve, hogy még az erre nyitott munkáltatónak is fejtörést okozna, hogy hova illesszék be ezt a periódust.
Kmoskó Judit szerint az alvást tekinthetnék munkaközi szünetnek, hasonlóan az ebédszünethez, vagy a jólléti kezdeményezések részeként kezelhetnék az átláthatóság biztosítása érdekében, de az ebédidő felét is felhasználhatnák erre.
Allison Bailey / NurPhoto / AFP
Sokat kellene még aludni addig
A szakember szerint a power nap megítélése vegyes lehet; a hagyományos nézőpontok alapján a szunyókálást talán nem tekintik professzionálisnak, míg a progresszívebb cégek a termelékenység növelésének eszközeként foghatják fel. Kmoskó Judit úgy véli, a nagyobb technológiai vállalatok inkább nyitottabbak lennének erre, mint a kisebb, vagy más struktúrában működő cégek, annak ellenére, hogy utóbbiak is a nagyokhoz hasonló termelékenység- és motivációjavulást érhetnének el.
A Corvinus kutatói által készített áttekintésben nem találkozunk magyar példákkal, a lapunk által megkérdezett alvásszakértő szerint a közeljövőben sem valószínű, hogy Magyarországon bevezetik valahol, legfeljebb elszigetelt esetek lehetnek. Kmoskó Judit is hasonló véleményen van.
„Ez jelentős változást hozna a hazai munkahelyi kultúrában, amelyhez nyitott vezetés és fokozatos kulturális alkalmazkodás lenne szükséges.
Jelenleg azonban nem tartom valószínűnek, hogy szélesebb körben bevezetnék ezt a gyakorlatot”
Nem biztos azonban, hogy örökre le kell mondanunk arról, hogy munka közben is aludhassunk. A munkahelyi szunyókálást vizsgáló tanulmány szerint a power nap alkalmazását generációs különbségek is meghatározhatják, ami a munkához való eltérő hozzáállásból adódik. A kutatók tapasztalatai szerint a fiatalabbak sokkal tudatosabbak, jobban figyelnek a jóllétükre, többet pihennek, és nagyobb számban alkalmazzák a power napet is.
The post Csak előnyei vannak a munka közbeni szunyókálásnak, de lehetetlennek tűnik megvalósítani Magyarországon first appeared on 24.hu.
