Soha olyan kevés gyermek nem született Magyarországon, mint tavaly, a tragikus helyzet pedig tovább romlik idén: a termékenységi ráta a 2021-es 1,59-ről 1,36-ra csökkent, azaz többet zuhantunk 3 év alatt, mint amennyivel most meghaladjuk a 2011-es mélypontot (1,23).
Ezzel a felütéssel kezdte Novák Előd (Mi Hazánk), aki arról kérdezte Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB)
elnökét, hogy egy radikális fordulathoz mennyivel kellene emelni a családi adókedvezményt, hiszen az Orbán Viktor által 2030-ig célnak jelölt 2,1-es érték elérhetetlennek tűnik.
A Mi Hazánk képviselője remeknek nevezte az MNB két éve közzétett tanulmányát, amelynek demográfiai javaslatait azonban a kormány nem fogadta el, helyette megtévesztő propagandát folytat arról, hogy sokat költ családtámogatásokra. Novák Előd idézte az
Eurostat adatait, amelyek szerint GDP-arányosan vizsgálva az EU 27 tagállamának ilyen kiadásait, Magyarország csak a 20. helyen áll. illetve azt, hogy
a családtámogatások összege a GDP %-ában mérve folyamatosan csökken 2010 óta még a KSH szerint is, az elmúlt 30 évben most a legkisebb!
A Mi Hazánk politikusa arra várt választ, hogy az infláció miatt pontosan mennyivel kellene emelni januártól a családi kedvezményt, hogy legalább a 2011-es bevezetéskori reálértékét elérje?
A Magyar Nemzeti Bank elnöke Novák Előd kérdésére azt válaszolta, hogy az egy gyermekesek számára igénybe vehető havi összeg 2011 óta legfeljebb 10 ezer forint, a három- vagy többgyermekesek számára gyermekenként havi 33 ezer
forint, míg a kétgyermekeseké a gyermekenkénti 10 ezer forintról 2016 és 2019 között 20 ezer forintra nőtt.
Az akkori reálérték alapján az egy és két gyermeket nevelőknél a havi összeg gyermekenként 18 ezer forint, a három- vagy többgyermekes családok kedvezménye eltartottanként csaknem 60 ezer forint lenne. A kétgyermekes családokban a szinten tartás megtörtént, emelkedett is a kedvezmény reálértéke 2011 óta.
Matolcsy György egyebek mellett emlékeztetett rá, a jegybank már 2022-ben javasolta a családi adóalap-kedvezmény kétszeresére emelését, amit az Orbán- kormány a tervek szerint 2025-ben valósít meg. Az MNB jövőre távozó elnöke kiemelte ugyanakkor, hogy
nem csupán a családtámogatási ráfordítások nagysága számít, a ráfordítások elköltésének módja is,
családtámogatási elemek hatékonyságának mérése módszertanilag összetett,
az anyagi támogatások mellett fontosak a nem anyagi
jellegű ösztönzők, az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok alakulása is.
A pénzügyi ösztönzőkön felül az MNB ezért továbbra is fontosnak tartja a családok mindennapi életét megkönnyítő intézkedéseket, amelyek nem feltétlenül kerülnek sokba, de jelentős mértékben hozzá tudnának járulni a vágyott gyermekek tényleges megszületéséhez. Különösen fontosnak tartják a nők
munkaerőpiaci részvételének könnyítését, ösztönzését például az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidős foglalkoztatás, vagy otthonról dolgozás) támogatásával, a bölcsődei férőhelyek további növelését, a bölcsődei és óvodai nyitvatartási idők munkaidőhöz történő igazítását.
Matolcsy György egyébként válaszában arra utalt, hogy Orbán Viktor Tusványoson idén maga is elismerte, a kormány elakadt a demográfiai hanyatlás kezelésében elakadt. A KSH előzőleg tette közzé, hogy júniusban 6040 gyermek született, 17 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában; amióta az adatot közlik, azóta nem volt ilyen mélyen a magyar születésszám. A miniszterelnök akkor azt vetítette előre, hogy 2025-ben, vélhetően két lépésben, megdupláznák a gyerekek után járó családi adókedvezményt.
The post Családi adókedvezmény kontra infláció: Matolcsy György kiszámolta first appeared on 24.hu.
